Fogalomtár

Mivel a fémek belsejében a térerősség 0, ezért a fémek felülete és bármely belső pontja között zérus a potenciálkülönbség. A fém belsejében a potenciál állandó (ekvipotenciális pontok) és egyenlő a fém felületi potenciáljával. Hozzászólok!

2test összedörzsölésekor mindkét test elektromos állapotba kerül az elektromos állapotú testekkel érintkező vagy azokhoz közelített eredetileg elektromosan semleges testek maguk is elektromosan töltötté válnak. Az elektromos állapotba hozott testek között taszító v. vonzó hatás lép fel. A gumit dörzsölő szőrme hatását mutató elektromos állapotot negatívnak a vele ellentétesen viselkedő (üveg …

Töltéseket nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, hanem csak a különböző előjelű töltések szétválasztása lehetséges. Zárt rendszerben a töltések algebrai összege nem változhat meg. Hozzászólok!

Minden elektron negatív,minden proton pozitív töltésű,de töltésük nagysága megegyezik, ez az úgynevezett elemi töltés,amely egy kvantált mennyiség. Értéke  Hozzászólok!

A rácstípus döntően befolyásolja a vezetőképességet. A fémek a fémrács delokalizált elektronjainak köszönhetően jó vezetők. A szigetelők kötött elektronjai miatt nem vezetik az elektromosságot. Hozzászólok!

Mivel a töltések a fémtárgyakban szabadon elmozdulhatnak, emiatt a fémtárgyak belsejében nincs töltés. A megoszlás az amikor egy töltött testet egy vezető közelébe viszünk, akkor az addig semleges állapotú vezető két végén, annak külső felületén egyenlő mennyiségű, de különböző előjelű töltések jelennek meg, mégpedig úgy, hogy a vezetőnek a töltött …

Az elektromosan töltött testek a semleges szigetelőanyagokra is vonzó hatást fejtenek ki. Az elektromos térbe Pl: kondenzátor lemezei közé tett szigetelő belsejében „dipólusláncok” a szigetelő határfelületein pedig elektromos töltések (ún. polarizációs vagy látszólagos töltések) alakulnak ki, éspedig a pozitív ill. negatív töltésű lemezek szomszédos határfelületein negatív ill. pozitív töltés. Ez …

Az azonos töltések között taszító erőhatás figyelhető meg,ellentétes töltések esetén vonzó. A két ponttöltés között ható erő centrális,azaz hatásvonala a ponttöltéseket összekötő egyenessel esik egybe. Hozzászólok!

Két adott helyzetű,nyugvó töltött tömegpont(ponttöltés)között fellépő erőhatást adja meg.(A mérés torziós ingával) ahol F = erő; r = távolság; Q = töltés; k = arányossági tényező értéke pedig: Hozzászólok!

Minden nyugvó elektromos töltést a saját elektrosztatikai mezője (erőtere)veszi körül. Egy-egy töltésre a többi töltés által keltett mezők fejtenek ki erőhatásokat, ami a töltésre ható eredő erővel jellemezhető. Hozzászólok!