Blog

A Casimir-effektus során vákuumban, két, egymáshoz közel helyezett, tükröző fém felület között vonzóerő (a Casimir-erő) jön létre. Ezt a nanotechnológiában lehet hasznosítani. A vákuum fluktuációk hozzák létre. – Az elektródok között csak egész hullámhosszú módusok alakulhatnak ki, míg az elektródokon kívül tetszőleges hullámhosszúak. – Egy tökéletesen vezető fémelektródára ható sugárnyomás a környezet fajlagos …

kisbetü nagybetü magyar név α Α alfa  β Β béta  γ Γ gamma  δ Δ delta  ε Ε epszílon  ζ Ζ dzéta  η Η éta  θ Θ théta  ι Ι ióta  κ Κ kappa  λ Λ lambda  μ Μ mű  ν Ν nű  ξ Ξ kszí  ο Ο omíkron  π …

Tórium, urán, rádium, Ha rádium kisugároz egy alfarészt akkor atomsúlya 4el csökken. α – részecskék hélium atomok 13 – 21000km/s-al repülnek ki az uránból, tóriumból, rádiumból nekünk légüres csőben kb. 4Mv-al sikerülne ilyen sebességre gyorsítani őket. He atomsúlya 4. Az α részecske a nála 100.000x vastagabb alumínium falon(10µm) is áthalad úgy, …

A légritkított katódsugárcsőcsőben magasfeszültségre töltött két fémlemez közt, a katódból egyenes vonalban terjedő nem kémiai összetételű, nem molekuláris sugárzás lép ki, mondjuk 10kV-on. Mágneses térben elhajlik, negatív töltésű fémlemez taszítja, ha nagyfeszültségű lemezek közé vezetjük. Légritkított csöveknél egy bizonyos légritkításig növekedik a gáz vezetőképessége. Egy kritikus pontot elérve a légritkítás fokozásával …

Magasfeszültségen a negatív pólus körül mágneses tér is kialakul az elektronoknak a vezető atomjaiba ütközése miatt. Hozzászólok!

Az a feladat tehát, hogy inhomogénné, anizotróppá és nem Lorentz invariánssá tegyük a térnek legalább egy részét, majd egy közeget átküldve rajta összekössük a térnek egy másik, az előzőtől elhatárolt részével, ahol a nullponti energia a már eddigiek során is tárgyalt módon homogén és izotróp maradt. Hozzászólok!

Teleportáció, psychokinézis közben a tárgyak összehúzódnak és felmelegszenek. Hozzászólok!

Abszorpció: elnyelés, abszorbeálja, elnyeli. Hozzászólok!

Az entrópia a termodinamikai anyagi rendszerek rendezetlenségének, ill termodinamikai valószínűségének mértéke R. Clausius vezette be (1865). a rendszer állapotának termodinamikai valószínűsége (W) és entrópiája (S) közötti S = k In W (k a Boltzmann-állandó) összefüggést L. Boltzmann allapította meg (1877). termodinamika II főtétele szerint zárt rendszerben csak olyan folyamatok mennek önként végbe, …

Úgy kell longitudinális elektromos hullámot kelteni, hogy hirtelen nagyon nagy elektromos térerősség-változást hozunk létre. Áram nélkül ha lehetséges, egy tóruszon vagy akár félgömbön. Hozzászólok!