2024 március 19 - kedd

3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

András készített egy liftert, amivel a reakciómentes erőt demonstrálta.

"Tibor megkért rá, hogy a reakciómentes erővel végzett kísérleteimet közzé tegyem a Térszobrászat olvasói számára. Rendszeres olvasója vagyok az oldalának, ezért szívesen vettem felkérését. Thomas Townsend Brown eredeti szabadalmából indultam ki és Jaun Poul Naudin "Lifter" tervei alapján elkészítettem a saját modellemet.

Célom csupán a reprodukció volt, látni, hogy valóban működik-e a kísérlet. Első modelljeim elég rosszul működtek, pár konstrukciós hiba miatt csak nyelték a betáplált energiát és minimális tolóerőt generáltak. Végül rájöttem arra a pár alapvető kritériumra, amivel jól használható kísérlet készíthető.

  • A két "fegyverzet" közötti távolság min. 1,5-szeres átütési távolság legyen.
  • Vonal fegyverzetnek és pont fegyverzetnek használt anyagok vastagsága közel megegyező legyen.
  • Kerülni kell a csúcsos felületeket, mert a töltések felgyülemlenek ott és energiát vesztünk az erős ionizáció miatt. Erre megoldás, ha az alufólia éleit visszahajtjuk.
  • Párhuzamosan próbáljuk kialakítani a fegyverzeteket.

Első jól működő modellem működés közben és sötétben:

r1 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

1. ábra. Az első lifter lebegés közben

r2 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

2. ábra. Ugyanaz a lifter sötétben

A sötétebb képen jól látható az ionizáció, az ózontermelés is jelentős emiatt.

Egy rövid képsor a modell felszállásáról:

r3 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

3. ábra. Felszállás 1

r4 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

4. ábra. Felszállás 2

r5 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

5. ábra. Felszállás 3

r6 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

6. ábra. Felszállás 4

r7 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

7. ábra. Felszállás 5

r8 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

8. ábra. Felszállás 6

Gondoltam továbblépek és építettem egy jóval nagyobb modellt:

r10 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

9. ábra. A második kísérleti modell

Nagyon meg voltam elégedve vele, közel 150 g terhet elbírt és föl is tudott szállni vele, a tápegységem viszont már nem tudta mindig kiszolgálni teljesen (15" színes monitor), gyakran közbeszólt a védő elektronikája.

Pár kép arról, ahogy a kipányvázó szivacsokat húzza magával, mikor fölszáll:

r11 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

10. ábra. Felszállás 1

r12 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

11. ábra. Felszállás 2

r13 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

12. ábra. Felszállás 3

r14 3.1.3.5.4. András Lifter kísérletei

13. ábra. Felszállás 4

Pár hete ez a modell kukában végezte, mivel egy rossz lépés darabokra zúzta a balsafát.

Az összes modellem 27-30 kV DC feszültségről működött és bekapcsoláskor hirtelen megnőtt a felhajtóerő. A tapasztalatom az volt a nagyobb modelleknél, hogy a hirtelen felfutó feszültségeket szeretik. Jó magyarázatom nincs rá, hogy miért, a tranziens jelenségekben látom az okokat. Mindenki számára ajánlom egy egyszerű modell megépítését, minimális kézügyességgel megépíthető bármelyik modell.

További segítséget kaphattok, ha rákerestek a Lifter szóra.

További képek: http://kep.tar.hu/hankpoke oldalon a Tolóerőgenerátor név alatt."

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás