András készített egy liftert, amivel a reakciómentes erőt demonstrálta.
"Tibor megkért rá, hogy a reakciómentes erővel végzett kísérleteimet közzé tegyem a Térszobrászat olvasói számára. Rendszeres olvasója vagyok az oldalának, ezért szívesen vettem felkérését. Thomas Townsend Brown eredeti szabadalmából indultam ki és Jaun Poul Naudin "Lifter" tervei alapján elkészítettem a saját modellemet.
Célom csupán a reprodukció volt, látni, hogy valóban működik-e a kísérlet. Első modelljeim elég rosszul működtek, pár konstrukciós hiba miatt csak nyelték a betáplált energiát és minimális tolóerőt generáltak. Végül rájöttem arra a pár alapvető kritériumra, amivel jól használható kísérlet készíthető.
- A két "fegyverzet" közötti távolság min. 1,5-szeres átütési távolság legyen.
- Vonal fegyverzetnek és pont fegyverzetnek használt anyagok vastagsága közel megegyező legyen.
- Kerülni kell a csúcsos felületeket, mert a töltések felgyülemlenek ott és energiát vesztünk az erős ionizáció miatt. Erre megoldás, ha az alufólia éleit visszahajtjuk.
- Párhuzamosan próbáljuk kialakítani a fegyverzeteket.
Első jól működő modellem működés közben és sötétben:
1. ábra. Az első lifter lebegés közben
2. ábra. Ugyanaz a lifter sötétben
A sötétebb képen jól látható az ionizáció, az ózontermelés is jelentős emiatt.
Egy rövid képsor a modell felszállásáról:
3. ábra. Felszállás 1
4. ábra. Felszállás 2
5. ábra. Felszállás 3
6. ábra. Felszállás 4
7. ábra. Felszállás 5
8. ábra. Felszállás 6
Gondoltam továbblépek és építettem egy jóval nagyobb modellt:
9. ábra. A második kísérleti modell
Nagyon meg voltam elégedve vele, közel 150 g terhet elbírt és föl is tudott szállni vele, a tápegységem viszont már nem tudta mindig kiszolgálni teljesen (15" színes monitor), gyakran közbeszólt a védő elektronikája.
Pár kép arról, ahogy a kipányvázó szivacsokat húzza magával, mikor fölszáll:
10. ábra. Felszállás 1
11. ábra. Felszállás 2
12. ábra. Felszállás 3
13. ábra. Felszállás 4
Pár hete ez a modell kukában végezte, mivel egy rossz lépés darabokra zúzta a balsafát.
Az összes modellem 27-30 kV DC feszültségről működött és bekapcsoláskor hirtelen megnőtt a felhajtóerő. A tapasztalatom az volt a nagyobb modelleknél, hogy a hirtelen felfutó feszültségeket szeretik. Jó magyarázatom nincs rá, hogy miért, a tranziens jelenségekben látom az okokat. Mindenki számára ajánlom egy egyszerű modell megépítését, minimális kézügyességgel megépíthető bármelyik modell.
További segítséget kaphattok, ha rákerestek a Lifter szóra.
További képek: http://kep.tar.hu/hankpoke oldalon a Tolóerőgenerátor név alatt."