2019 augusztus 19 - hétfő

2.4.9.6.1. Attila kísérlete a Bóday féle készülékkel

Attila a Bóday Árpád féle transzformátorral kísérletezett. Az eredményeit ismerteti ezen az oldalon. Ugyan ez nem egy tipikus MEG készülék, de sok hasonlóság van közöttük, ezért került ide, ebbe a fejezetbe.

Nos, mivel inkább szeretem látni mi mit csinál, ezért kezdetben inkább a "másoló" stílusra mentem rá. Ez nyilván nem jó, a dolgok mikéntjének megértése nélkül nem lehet sokra vinni. Ám valahol el kellett kezdenem. Annál is inkább, mert a fellelhető infók igencsak kevesek. Amire hagyatkozni lehet az Egely György Tertechnológia III könyvében szereplő robbantott rajz, illetve kis videó működése közben, amit annak idején a televízióban is leadtak, illetve a kanadai patent alapján.

De előbb nézzük az előzményt. (talán!? Mert ugye Bóday úr is végzett motoros illetve Tesla switch-es kísérletet. Ebben van ugye a – kettő sorba, míg kettő párhuzamosan – elrendezés. Kérdés, meg lehet-e oldani ezt transzformátorral?)

Volt idősebb Bóday Árpádnak egy motorja:

Sajnos ez a videó már nem található meg a youtubeon

plusz energiát a permanens mágnesek taszítása, illetve visszarendeződéséből adódó változás a vasban adhatja. De ez mozgó alkatrészekből van. Ha „kifordítjuk", mozgó alkatrész nélkül, vagyis transzformátorban is meg tudjuk csinálni.

Nézzük ezt.

Van egy kocka alakú transzformátorunk ( nem épp jó hatásfokkal mert ugye az l, tehát a megtett mágneses út hossza nagyon nagy), ezt két oldalról "előfeszítjük" permanens mágnessel. Ezek fölül É-D polaritással csatlakoznak, tehát így kialakul egy mágneses kör. Ugyebár mindig a neki legrövidebb úton kellene záródni, ez lenne a két szélső függőleges oszlop. De ez csak egy mágnesre érvényes, ha beteszem a másikat is, akkor már ott zárul a kör.

A függőleges, illetve vízszintes tekercsek páronként sorosak, így a gerjesztő feszültség felváltva a vízszintes, majd függőleges oszlopokra jut, illetve ellenkező mágneses polaritással.

K_25E9p01 2.4.9.6.1. Attila kísérlete a Bóday féle készülékkel

1. ábra.

Így lehetne egy snassz inverterünk. Vegyük mondjuk a bal fölső sarkot, ekkor hol a vízszintes, hol pedig a függőleges oszlop szélén lenne az É-i pólusa mágnesünknek.

kicsi 2.4.9.6.1. Attila kísérlete a Bóday féle készülékkel

2. ábra.

Mágnesünket odahelyezve végül is láthatjuk a – MEG – kialakítást. Ugyanez mindkét trafónál a megfelelő ütemekben. A vezérlést 555 majd 4022-es osztó látja el (nekem ez volt az egyszerűbb).

K_25E9p03 2.4.9.6.1. Attila kísérlete a Bóday féle készülékkel

3. ábra.

Ezt szétosztva 25-25% kitöltést eredményez, tehát nem fogja betelíteni. Vagyis lesz idő a mágnes terének mozgására. Eddig volt a gerjesztés.

K_25E9p%20024 2.4.9.6.1. Attila kísérlete a Bóday féle készülékkel

4. ábra.

K_25E9p%20025 2.4.9.6.1. Attila kísérlete a Bóday féle készülékkel

5. ábra.

A kitöltés az ellenkező transzformátorunk tápellátására kerül, hasonlóan, mint itt.

De ekkor még mindig nem csináltunk különösebbet ugye. Csak a vödörből öntögetjük a vizet ide-oda, persze a veszteségeket leszámítva. Ha a mágneses ellenállásunk a vas elrendezésben jól van kialakítva, akkor könnyedén tudjuk "billegtetni" a vízszintes illetve függőleges oszlopba. A gerjesztés utáni visszarendeződés pedig feszültséget indukál, mondhatnánk pótolja a veszteséget. Szerintem itt lenne a lényeg. Megint csak kérdéses a megfelelő kapcsolási idő, és persze a frekvencia. Esetleg ki tudunk-e alakítani ferrorezonnanciát?

Ez így túl szép és egyszerű lenne. Itt van még a terhelésünk, ami okoz egy szép kis Lenz erőt.

Ez az erő viszont jobban mozgatja a mágnesünket. Ha kiveszem a mágnest és lassan közelítek visszafelé, lesz egy pont, ahol (ha terhelem szakaszosan a trafót közben) érezni lehet, hogy kifelé tolja, mivel taszítóra van állítva a mágnes, illetve gerjesztő tekercsünk egy része. Kérdés, miért a Lenz erő mozgatja jobban? Ezt a beiktatott ampermérőn is látni. Egyébként a Lenzel egy kis játékot végeztem:

Sajnos ez a videó már nem található meg a youtubeon

Röviden ennyi lenne a lényeg, és elnézést kérek a túl egyértelmű megfogalmazásért. Persze ez a mostani álláspontom, eddig ennyire jutottam.

(Ha rossz májú akarnék lenni, akkor itt megjegyezném, hogy viszont csak az ellenkező oldalról veszi le a vezetéket,a videón ezt látjuk)

Tehát van két transzformátorunk és két tápellátásunk. Ha Bóday videóját nézzük, ott láthatjuk, hogy a tápegység egyik oldalán állítja a feszültséget (kettős táp OE222). Így az egyik fogja a másikat is ellátni.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás