2019 március 25 - hétfő

2.4.26. Térszobrászat

Írta: Zörgő József

Pár hónappal ezelőtt az egyik Olvasó, Ata felhívta a figyelmemet Zörgő József nyugdíjas gépészmérnöknek a térenergia egy lehetséges kiaknázását bemutató találmányára. Megpróbáltam kapcsolatba lépni a szerzővel, hogy engedélyt kérjek a találmánya bemutatására a Térszobrászat oldalain, de a megadott e-mail cím már nem létezett. Mivel azonban Zörgő József nagyon érdekes dolgokról írt, úgy gondoltam, érdemes nagyobb nyilvánosságot adni ezeknek a gondolatoknak. Attól tartva, hogy az eredeti leírás elérhetősége esetleg a levélcímhez hasonlóan megváltozhat, nem csak egy linket teszek az oldalra, hanem ide be is másolom.

Megjegyzés: E leírás minden oldala közjegyzővel hitelesítve lett a bemutatási dátummal ellátva.

A leírás szerzője:

Zörgő József

Levélcímem:

Hungary
3527 Miskolc
Soltész N.K. utca 2. I/12.

A leírás készült:

2000.12.16-án.

"Nem mondhatom el senkinek,
elmondom hát mindenkinek"
/Ady Endre/

1. Előzmények:

1992-ben kezembe került Dr. Egely György fizikus által írott: "Tiltott találmányok" című kis füzet, melyben arról ír, hogy Amerikában két férfi (egymástól függetlenül), Nicola Tesla és Henry Moray az 1930-as években villamos energiát tudtak előállítani az univerzum rezgési energiájából. Szerintük ez az energia ott van mindenütt, és fel lehet használni, és így minden más ismert energiaforrás nélkül, villamos energiához lehet jutni. A készüléket sok embernek bemutatták működés közben. Erről hiteles jegyzőkönyvek készültek.

Számomra ez a lehetőség hihetetlennek tűnt, és a fizika tanítása szerint lehetetlen. Hiszen energia a semmiből nem keletkezik. Bár ők nem azt mondták, hogy a semmiből nyerik az energiát, hanem a univerzum rezgési energiájából. Ezért, ezt nem lehet örökmozgónak nevezni, mert van forrása az energiának. A feltalálók nem nevezték meg az energiaforrás természetét, fizikai magyarázatát. Azt kell hinnem, hogy ők sem ismerték a valódi forrást. De ez nem is zavart nagyon, mert arra gondoltam, nem akarják feltárni titkukat. Ez jogos feltételezés, mert a berendezésről sohasem adtak leírást.

Részemről azért volt elgondolkoztató, mert sok ember látta működés közben, és nem tudom feltételezni, hogy ember csoportok, érdek nélkül valótlant állítsanak. Tehát hittem a lehetőségben. Ugyanakkor érthetetlen számomra, hogy azóta hogyan nem találták meg ezt a energiaforrást? Hiszen olyan sokat fejlődött a tudás, és napjainkban is oly sokan keresik, kutatnak utána.

Én, e sorok írója 70 éves nyugdíjas gépészmérnök vagyok. Így van időm, és mivel mindig is érdekelt az elektromosságtan, én is beálltam a megoldást keresők táborába. Olyannak vettem a feladatot, mint egy tudományos keresztrejtvény, amire van megoldás, csak meg kell találni.

Azzal kezdtem a feladatot, hogy elkezdtem felfrissíteni az elméleti fizika, különösen az elektron fizikai ismereteket. Bizony be kell vallanom, nemcsak frissíteni kellett, hanem egy-két részt tanulni is. De lehet, hogy ez volt a szerencsém, mert nem csak átszaladtam az anyagon, hanem addig időztem rajta, amíg meg nem értettem.

A könyvek közül legjobban szerettem Budó Ágoston: Kísérleti Fizika II. című egyetemi tankönyvét, mely az elektromossággal és a mágnesességgel foglalkozik. Olvasásakor, mindjárt a könyv első részében, ellentmondásos részeket találtam, mely erősen zavart és ott el is akadtam. Nem akartam tovább haladni, mert ha az alaptudás nem tiszta, nincs mire tovább építeni a magasabb szintű tudásanyagot.

Kerestem az ellentmondás okát, de csak úgy tudtam megtalálni, ha tovább haladtam. Később, amikor megtaláltam a magyarázatot, akkor egyben megtaláltam a villamos energia előállítás új módját is. Mindenféle energiahordozó felhasználása nélkül. Furcsa de igaz, hogy a feladat ezután kezdett nehézzé válni, mert a részletek megoldása éveket vett igénybe.

Hogy a részleteket megoldjam, foglalkozni kellett az atomfizikával, elektron fizikával, kémiával, és a kapcsolódó részterületekkel. Legnehezebb volt számomra a kémia, mert azt sohasem szerettem. Már tudom, hogy azért nem kedveltem, mert nem értettem. Most már nekem is szép és csodálatos a kémia.

Hogy eredményt értem el, azt két embernek köszönhetem. Elsősorban Dr. Egely Györgynek, aki fizikus létére mert foglalkozni a tudomány határterületével, és volt bátorsága arról írni. Hiszen abban az időben (és még most is) , tabunak számít ez a periférikus terület. Ha az Ő sorai nem jutnak el hozzám, bizony sohasem foglalkoztam volna ilyen gondolatokkal.

Másodsorban köszönhetem elhunyt apámnak, akinek sohasem volt szabad mondanom, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Így mondta: "nekem addig ne mondd, hogy nem lehet, míg meg nem próbálod." Az ésszerűség határán belül, ezt a hozzáállást magamévá is tettem. Persze kellett hozzá a tőle örökölt szívósságom, makacsságom is. Valamint nagy kitartás is kellett ahhoz, hogy éveken át ezzel a gondolattal feküdjek és keljek. Sőt a napi tevékenységkor is jelen volt. Befészkelte magát az agyamba, és uralkodott rajtam. Rabja voltam és még vagyok is. Összenőttünk, mint a sziámi ikrek.

Nagyon nehezítette helyzetemet, hogy nem volt kísérletezési lehetőségem. Nincs mögöttem anyagi és ipari háttér. Csak annyi lehetőségem volt, amit a nyugdíjam és a bérlakási viszonyok megengedtek. Csak a lakás konyhájában volt szabad kísérletezni, ha az éppen szabad volt. A szobákból nem lehet és nem szabad műhelyt csinálni. A konyha a feleség területe és csak akkor vehettem igénybe, ha szabad volt. Tehát lehetőség vonatkozásában nagy akadályok voltak.

Nehezítette a helyzetet az is, hogy nem volt kivel beszélni a feladatról. Ha a megoldás lényegét elmondja az ember, akkor az már nem biztos, hogy az övé marad. Ha pedig csak mellé beszélünk, akkor örökmozgót látnak benne, és így is kezelik az embert. Aki örökmozgóról beszél, annál szerintem is baj van.

A tanulás során felismertem egy fizikai effektust, melynek segítségével elektromos energiát lehet nyerni, előállítani. Ez az effektus a természetben nem található, ez magától nincs. Ezt létre kell hozni. Bárhol létrehozható, nincs helyhez és időhöz kötve. Létrehozható földön, föld alatt, vízen és levegőben, és a földön kívül is. Akkor és ott, ahol szükség van az elektromos energiára.

Ez az energiaforrás nem azonos azzal, amiről a két amerikai feltaláló beszélt. Ez az effektus nem az univerzum rezgési energiájával dolgozik. Ez az energia nincs ott mindenütt, ezt létre kell hozni.

Nem azonos a hipertéri, avagy nullponti, illetve vákuum energiával sem. Lehet, hogy van olyan energia is, ezt nem tudom.

Én a létrehozható elektromos energiát sztatikus elektromos erőtér és elektromágneses erőtéri energiából nyerem. Az általam megtalált effektus elsősorban sztatikus természetű, de felhasználjuk az elektromágneses erőtereket is. Magát az eljárást TÉRTECHNOLÓGIA-nak nevezem. Azért, mert erőterekkel dolgozik.

Ezután jogos a kérdés. Ha tudom, hogyan kell csinálni, miért nem szabadalmaztatom a találmányt? Mert nem lehet! Ugyanis felfedezést, és új effektust nem lehet szabadalmaztatni. A berendezés pedig nem a jelenleg ismert fizikai törvények alapján működik, ezért nem szabadalmaztatható.

Azt mondja a Találmányi Hivatal, hogy először ismertessem el az új effektust a tudományos világgal, és akkor tudnak vele foglalkozni. Ez egy olyan ördögi kör, amiből nincs kiút. Ugyanis, ha publikálom az új eljárás lényegét, az effektust, akkor már elvesztettem a szabadalmaztatás lehetőségét. Közismert dolgot nem lehet szabadalmaztatni. Mindenki szabadon gyárthatja, mert nincs szabadalmi védelem alatt. Különben sem tudnám (anyagi helyzetem miatt) minden országban levédeni. Valamint a védelem alatti országokban is sokan gyártanák jog nélkül. A pereskedésnek ugyan lenne jó oka, alapja, de ahhoz sok pénz kell. Élettapasztalatom, hogy a szegény embernek nem szabad pereskedni, mert csak kiadás lesz belőle. Igazságot legtöbbször az erősnek osztanak.

Azt kell mondanom, hogy az igazi vesztes nem Én vagyok, hanem a hazám, mert hihetetlen gazdasági lehetőségtől esik el. A nép itt van munka nélkül, igazán nagy volumenű, értékesíthető gyártmány nélkül. Már eljutottam addig az elhatározásig, hogy lemondjak az értékesítésről, és publikálom. Barátaim azt a tanácsot adják "dobjam az egészet a szemétbe, ha meg akarom magamat védeni a sok bosszúságtól ". Ugyanis sok embernek hoz majd meggazdagodást, nekem meg esetleg gutaütést. Ami azt illeti, nekik van igazuk, de ez az én szülöttem. Sok évig dolgoztam rajta és szenvedtem érte. Pénzembe is került. Nem tudom elfogadni a tanácsukat és megsemmisíteni. Mint ahogy egy anya sem tudja a nehezen megszült és nehezen felnevelt gyermekét megölni. Elengedi felnőtt gyermekét, hogy élje a maga életét, ahogyan tudja. Ezt kell tennem nekem is. El kell engednem, hogy vigyázzon rá az élet, a fiatalság, mert nekik lesz szükségük rá. Persze szeretném, ha kötődne a nevemhez, ha már egyszer Én szültem. Az intézmények vezetőit és tudósainkat inkább zavarja majd ez a hír, ők majd inkább agyonhallgatják, minthogy elismerjék. A nyilvánosságra hozással kiszabadul a szellem a palackból, és visszajuttatni már nem lehet. Nemcsak egyes embereket fog zavarni, hanem egyes iparágakat is, mert csökkeni fog érdekterületük. Ugyanis ha az ember házilag elő tudja állítani az elektromos energiát, és nincs szükség az eddig használt energiahordozókra, energiaforrásokra, akkor az eddig használt energiahordozók elértéktelenednek. Egy családi ház energiaellátásához csak egy hűtőszekrény méretű berendezés kell. Ez a berendezés szállítható, és ott helyezhető üzembe, ahol szükség van rá. A lakossági energiaellátás nincs kötve közterületi elosztó hálózat rendszerhez (gáz, távfűtés, villamos vezeték). Az autó is villamos meghajtásúvá változik, mert az ellátó egység a kocsi része lesz. Hogy a lehetőség hová fog kifejlődni, azt nem lehet tudni. Azt kell hinnem, egy új korszakba, az energia korszakba lépünk.

Hogyan működik? Azt kell mondanom, hogy bosszantóan egyszerűen. Amit állítok, az hihetetlen, de nem lehetetlen! Hogy kétkedéssel fogadják, azon nem lepődöm meg, ez az egyetlen természetes reakció. Én évek óta ismerem a lehetőséget (csak nem tudtam vele mit kezdeni), de még nekem is hihetetlennek tűnik most is. A leírásban a berendezés működési elvét, és a felhasználható fizikai effektust fogom ismertetni. Már itt elnézést kérek azoktól, akik szerint túlságosan sokat időzök a fizikai alapismereteknél. Ugyanis mint említettem, a fiataloknak írom, és azt akarom, hogy megértsék. Egy-két fizikai ismeretet másként kell látni és használni. Nem fogok meglepődni, ha egy-két elméleti ember nem ért mindenben egyet velem. De a felismert effektus felhasználhatóságát Ők sem tagadhatják. Az sem biztos, hogy nekem mindenben igazam van, mert nem állt módomban a következtetésekből, összefüggésekből levont elméletet kísérletekkel ellenőrizni. Többnyire csak gondolat kísérletekre volt és van lehetőségem. Ez az effektus létrehozható és felhasználható. Ezt tagadni nem lehet, ez objektív lehetőség.

A tudomány dolga és feladata, hogy ezeket az alapkísérleteket elvégezze, és a berendezés gyártási tervét elkészítse. Amikor az alapelv és annak használhatósága ismertté válik, sok gondolkodó, újító ember továbbfejleszti. Mint ahogyan a repülőgép is kifejlődött a mai modern csodálatos géppé. Kezdetben az is csak egy elképzelés volt.

Sajnálom, hogy nem tudok egy kezdetleges, de működő berendezést bemutatni, mely meggyőzőbb volna, mint az elmélet. De mint ahogyan más sem tudna a lakásában televízió készüléket legyártani, hiába ismeri annak elvét, működését. Legfeljebb összeszerelni lehet, de nem legyártani. Az általam említett készülék elkészítése csak nekem lehetetlen, az iparnak nem.

Azért írom le az eljárás lényegét, elméletét, és adom közkinccsé, hogy ne lehessen megsemmisíteni. Ugyanis amit sokan tudnak, az már igazi védelem alatt van. Eladhatnám magát az elméletet, de nem biztos, hogy jó helyre kerülne. Igaz, hogy így kisemmizem magamat, de legalább megmarad az a tudat, hogy én ajándékoztam és nem pedig elvették tőlem. Az ajándékozás örömet okoz, a meglopás, kijátszás pedig nagy szomorúságot jelentene. Így védem le a lelki nyugalmamat, mert az fontosabb mindennél.

Érdekes szituáció! Ajándékozok, pedig nekem is pénzre lenne szükségem. Eddig is csak a nyugdíjból tudtam a kutatási költségemet fedezni. Még van más elképzelésem is, amihez ugyancsak pénz kellene. Pl.: az egyvezetékes könnyű elektromotor.

A villamos energiát előállító berendezést globális szinten kellene gyártani. Ez lehetne az emberiségnek az első és mindenhol azonos készüléke, berendezése. Ez sok előnyt jelentene, gyártási és javítási vonatkozásban. A berendezés elterjedését nem akadályozni kell, hanem segíteni, mert a föld légszennyeződése rohamosan romlik. Lassan annyira beszennyezzük életterünket, levegőnket, hogy kipusztítjuk magunkat. Azért is kellene segíteni az elterjedését, mert a szennyezett levegő (bár hol is jött az létre) nem ismer országhatárokat.

Ez a berendezés teljesen zajtalan, és semmi légszennyezést, semmilyen ártalmas, káros kisugárzást nem okoz. Környezet és emberbarát. A berendezésben nincs semmi forgó, vagy mozgó mechanikus alkatrész. Teljesen elektronikus, mint ahogy egy rádió, vagy egy televízió készülék.

Ez az energiaforrás minden más ismert energiaforrástól előnyösebb. Ingyenes ajándék a természettől. A villamos energia előállítás jelenlegi módszere primitív, kezdetleges, mint a kőbalta.

Igazságtalannak tartom, hogy egy természeti törvény felfedezéséhez nem fűződik semmi jog, pedig sokkal nagyobb szellemi érték, mint egy találmány. Mennyi ellentmondás van az életben!!

Kapcsolatot vélek felismerni a tértechnológia és a gabonakörök egyes ábrái között. Feltételezésem szerint, a gabonaköröket számunkra ismeretlen civilizáció készíti, az emberiséget segítő szándékkal. Nagyon erősen függ az emberiség sorsa az energia probléma megoldásától. Ők ezt már jól látják, mer talán ők is voltak hasonló helyzetben.

Azért látok kapcsolatot, mert a gabonakörök és a sziklarajzok egyes ábrái segítségemre voltak, ötletet adtak egy-két esetben a munkám során.

Mint említettem, van még egy-két elképzelésem, kidolgozásra váró elgondolásom, mellyel szeretnék még foglalkozni. E leírást is szeretném bővíteni, gazdagabb tartalommal megjelentetni, esetleg idegen nyelven is.

Ha a további munkámhoz segítséget kívánnak nyújtani, azt örömmel és hálásan elfogadom.

Bankszámla számom: 10404247-94425744-01930000

Külföldi feladáshoz: OKHB HUHB 10404247-94425744-01930000

2. Ellentmondásos kísérletek

A bevezető részben említettem, hogy az elektromossági tudásom felfrissítésekor két ellentmondásos kísérletre (anomáliára) akadtam. A kísérlet leírása Budó Ágoston: Kísérleti Fizika II. kötetében található. Ez egyetemi tankönyv.

I. jelű kísérlet (a könyv 33. oldalán)

Ha elektromos feszültség alatt lévő fémpohárba töltéssel rendelkező vezető testet helyezünk, akkor arról minden töltés a fémpohár külső felületére kerül. Ezáltal megnövekszik a pohár feszültsége. U

ter1 2.4.26. Térszobrászat

1. ábra.

Kérdés: Hogyan lehetséges ez? Hiszen itt munkavégzés történik. Mi végzi a munkát? Ugyanis mint tudjuk, a vezető testek belső terében (üregében) nincs elektromos erőtér. E=0

II. jelű kísérlet (a könyv 34. oldalán)

Ha a 2. ábra szerinti elektromosan töltött vezető testhez fémgolyót érintünk, akkor töltés szétoszlás történik, és közös feszültség jön létre. A két test ekvipotenciális. Eddig világos.

ter2 2.4.26. Térszobrászat

2. ábra.

Ha a próbagolyót elvesszük az 1 jelű testtől, akkor már más lesz a golyó feszültsége. Ha az A jelű felülethez érintjük, akkor kisebb, ha a C és D-hez érintjük, akkor nagyobb lesz a próbagolyó feszültsége U. Hogyan lehetséges ez? Hiszen itt is munkavégzés történt a golyó elvételekor! A két kísérletnél energianövekedés van. Kérdés: Mi okozza? Milyen fizikai törvény érvényesül? Hogy ezekre az ellentmondásokra választ kapjunk, az elektromosság mélységeiben kell tudni kiismerni magunkat. A tovább haladás során megtaláltam az okot, melynek megismerése egyben megadta az elektromos energia nyerés új módját, lehetőségét. Ennek felismerése után, a további feladat a részletek kidolgozása volt.

3. Felfrissítő rész

Tértechnológia az elektromos erőterek tudománya, ahol a főszerepet az elektromos töltések játsszák. Ezért nagyon jól kell ismerni ezek tulajdonságát, hatását, kölcsönhatását. A tértechnológiában a legfontosabb feladat a célt szolgáló erőterek megtervezése, létrehozása. Mondhatni erőtér szobrászatnak is.

Mielőtt a tértechnológia fizikai leírásához, ismertetésébe kezdenék, célszerű az erőtéri tudásunkat felfrissíteni. Bár a gravitációnak semmi szerepe nincs a tértechnológiában, mégis ajánlatos foglalkozni vele. Csak azért, mert nagyon erős a gravitáció és az elektrosztatikus erőterek között a hasonlóság. Kitűnik ez a számítási képlet hasonlóságából. Mivel a gravitáció természetét, hatását jobban ismerjük és érzékeljük is, ezért a hasonlósága miatt segítségünkre lesz az elektromos erőterek megértésénél. Mivel az elektromos erőtereket nem érzékeljük, ezért csak tudásunkra lehet számítani.

3.1 Gravitáció

A tömegek vonzási kölcsönhatásban vannak egymással, és mindig csak vonzzák egymást. A köztük kölcsönösen létrejött erő:

F = k * (M1 * M2) / r2 = g * M2

ter3 2.4.26. Térszobrászat

3. ábra.

A testeknek, tömegeknek gravitációs erőtere van, és a távolság függvényében változik. Az erőtér jele g. A g azt az erőt jelenti, amellyel az M1 tömeg vonzza az egységnyi tömeget. F = g * M2, azaz ha az M2 = 1, akkor a F = g. A g erőjellegű térjellemző. Csak tér jellemző és nem erő. Erő csak akkor lesz, ha van másik tömeg, amelyre hatni tud. Minden test és tömeg saját g-vel rendelkezik: g = k * M1 / r2. A számítási képlet a tömeg felületétől kifelé érvényes csak, befelé nem használható. Ugyan a tömegközépponttól értendő az r távolság, de nem tekinthetjük úgy, mintha az egész tömeg a középpontban lenne. Ezért más a g görbéje a külső térben, mint a belső térben.

A gravitáció miatt mindig csak egyesülni akarnak a tömegek és ebből halmozódás következhet be. Fontos tudni, hogy amikor egy tömeg kapcsolatba kerül egy másikkal, akkor ugyanabban a pillanatban (azaz egyidejűleg) sok másikkal is kölcsönhatásban van, anélkül, hogy csökkenne a képessége, a hatása. Tehát egyidejűleg hat mindegyik az egyre, és az egy mindegyikre. Erre nem szoktunk gondolni, mert a mindennapi életünkben a munkavégzés során egy erőt csak egy feladatra, egy munkánál tudunk igénybe venni. Gravitációnál a vonzási erők áthatolnak a tömegen is és keresztezik is egymást. Gravitációs erőteret nem lehet leárnyékolni és megsemmisíteni, csak közömbösíteni.

Az egyidejűségi hatást azért hangsúlyozom, mert az elektrosztatikus erőhatások ugyanígy viselkednek (az azonos előjelű töltéseknél), csak taszító jelleggel. A gravitációs erők vektor jellegűek és e szerint kell őket összegezni. A gravitációs erő független a felülettől, csak az egymásra ható két tömegtől és a köztük lévő távolság négyzetétől függ.

3.2 Sztatikus elektromos erőterek

Az atom építőelemei közül az elektron és a proton elektromos töltéssel rendelkezik. Ők a töltéshordozók, és ezért elemi töltések. Az elektron (-), a proton (+) előjelű. Ha ezekből több van egy testen, akkor azt -Q ,vagy +Q -val jelöljük. Ha a semleges atomból kiveszünk egy elektront, akkor az atom ION+-szá válik, az atommagban lévő proton közömbösítetlensége miatt. Pozitív töltés alatt mindig ION+-t kell érteni, mert a proton nincs a természetben önállóan. Az elektromos töltések erőtérrel rendelkeznek. Az erőtér jele E. Az azonos töltések taszítják, a különböző előjelűek vonzzák egymást. Taszítás miatt mindig szóródnak a töltések a vezető test felületén. Két töltés között létrejött kölcsönhatási erő:

F = k * (Q1 * Q2) / r2

Az E erőjellegű térjellemző. Hasonló a gravitációs g-hez, E»g.

Az elektromos erőtér E azt fejezi ki, hogy a Q1 töltés milyen nagy erővel hat az egységnyi töltésre, mert ha Q2 = 1, F = E * Q2 = E * 1 = E.

Az elektromos erőtér önmagában még nem erő. Erő csak akkor keletkezik, ha másik töltésre hat. Erő csak töltések között jön létre. Mint látható, az elektromos erő képlete hasonló a gravitációs erő képletéhez [F = k * (M1 * M2) / r2 = g * M2]

Az elektrosztatikus erő is vektor jellegű és akként kell összegezni. Az elektromos erők is keresztezhetik egymást gyengülés nélkül. Coulomb féle képlet pontszerűnek tekinti a Q töltést. Gömbi testen lévő töltést a gömb középpontjába képzeli. Nem gömbfelület esetén már nem egyenletes a töltés eloszlás, ezért alaktalan testfelületnél, különböző erőtér értékek adódnak. Töltéssel rendelkező vezető test felületén a töltéssűrűséget az 1 cm2 felületre jutó töltéssel adjuk meg és jele h. A test felületének töltéssűrűsége és az elektromos erőtere E a test felületének geometriai alakjától függ.

ter4 2.4.26. Térszobrászat

4. ábra.

A test ekvipotenciális feszültségű. Amint látható a 4. ábrán, a csúcs rendelkezik a legerősebb erőtérrel.

Ezekre az alapismeretekre a későbbiekben szükségünk lesz. Az elektromos erőteret nem érzékeljük, de hatásuk által kimutatható, mérhető. A felületen lévő töltésnek nem csak a felület normálisának irányában van hatása, hanem oldal irányban is, de ezek kiegyensúlyozzák egymást. Az oldal irányú hatást oldalnyomásnak nevezzük. Ha az E-be elektromos töltés, elektron e vagy ION- kerül, akkor azt mozgásba hozza és mozgási energiát ad neki. Ha a vezető test kerül az erőtérbe, azon töltés átrendezést, vagy töltés megosztást végez. Ezért az elektromos erőtér E munkavégző képességgel rendelkezik.

4. A vezető test elektromos feszültségének (U) értelmezése

Ha Q mennyiségű töltést egy fémgömbre felviszünk, azon egyenletesen oszlik meg. Azt a töltésmennyiséget, mely a testnek 1 V feszültséget eredményez, a test kapacitásának nevezzük. Jele c. Ha Q > c, akkor a testnek nagyobb az U értéke, mint 1 V. U egyenes arányban növekszik Q = c * U, U = Q / c. A töltés 1 cm2 felületre jutó részét töltéssűrűségnek nevezzük, jele h. Q = h * f = c * U, h = c * U / f.

U = h * f / c. Mint látható, a felületi töltéssűrűség az anyagban elektromos feszültséget idéz elő. Ha pedig a testre feszültséget kapcsolunk, akkor a felületen töltés (és h) jelenik meg. Mint látható, a h és az U egymás meghatározói. Gömb esetében c = R, ezért a h = R * U / f = (R * U) / (4pi * R2). A h nem csak a U-tól függ, hanem a testfelület R-től is. Ezért minél kisebb az R, annál nagyobb a h. Tehát a felület geometriájától függően változik a h. Ennek következtében a felületen és annak közelében az elektromos erőtér E nem egyforma. Hiába lesz a h nagyobb a test erős görbületű felületén, az U érték nem változik, mert ekvipotencia van.

Mi idézi elő a feszültséget? A felületi töltések nemcsak a felülettől kifelé hatnak, hanem a felületre is hatással vannak. A felület felé való erőhatás a fématomok elektronpályáját deformálja, torzítja, és ez elektromos feszültséget eredményez. Így jön létre a felületi töltések által a test feszültsége. Ha a felületen lévő elektronok ilyen erőhatással vannak a testre, akkor a h által az 1 cm2 felületre ható erőhatást lehet elektromos nyomásként értelmezni. Ez a felületről származó elektromos nyomás a test belső feszültségével, nyomásával (mint reakció erővel) tart egyensúlyt. Kimondható, hogy a test feszültségét a felületen lévő töltések határozzák meg, hozzák létre. A testen lévő töltések csak deformálják, torzítják az atom elektron szerkezetét, de ION+-szá tenni nem tudják. Ugyanis ekkor a felületen lévő elektronok beleesnének az elektron hiányos (ION+) atomba, és így semlegesülne. A felületi töltések által azért sem jöhet létre ION+, mert a belső feszültség, a belső elektromos nyomás megakadályozza.

Tehát a felületi töltéssűrűség h hozza létre az ellene dolgozó belső erőt (reakció erőt), a feszültséget. A saját külső és belső nyomás mindig egyensúlyban van. Azért próbálom az elektromos feszültséget nyomásként értelmezni és kezelni, mert a későbbiekben ez segítségünkre lesz. Így könnyebb az erőterek erőhatását értelmezni és összehasonlítani. Valójában elektromos belső nyomás nincs, csak belső elektromos feszültség van. A külső hatásokkal a test feszültsége tart egyensúlyt. Az elektromos feszültség nem nyomás természetű. Nem olyan, mint a folyadék, vagy a gáznyomás, amely külső, vagy belső felületre fejt ki erőhatást. Az elektromos feszültség, az atom elektronrendszerének deformáltsága, torzítottság-állapota. Tehát, az atom feszültségi állapot jellemzője és nem függ a felülettől, csak a felületen lévő töltések erőhatásától.

A test feszültsége egyensúly esetén homogén, azaz ekvipotenciális. A feszültségek nem összegezhetők, csak a feszültséget létrehozó töltések összegezhetők, mely történhet a I. jelű pohárkísérlet szerinti módon.

A test, feszültségi állapot eléréséhez idő szükséges, (feltöltési idő), hogy a felületre a kis c és Q megérkezzen. Ez nem pillanatszerű, még ha annak is tűnik. Valójában végtelen rövid idő alatt bekövetkezik. Lásd: kondenzátor feltöltési ideje.

5. Elektrosztatikus erőterek

Az erőtér értelmezése: Az elektromos töltésnek Q és az elemi töltés hordozónak, az elektronnak, protonnak valamint az ionoknak elektromos erőtere van, melynek jele E.

E = k * Q/r2. Az E csak azt fejezi ki, hogy a Q töltés milyen erővel hat az egységnyi (1 Coulomb) próbatöltésre. E csak térjellemző és nem erő. Erő csak akkor lesz általa, ha elektromos töltés kerül az erőtérbe. E nagyon hasonló a gravitáció g-jéhez (E»g). E erő jellegű és nem függ a felülettől, csak a távolság négyzetétől. A Coulomb képlet itt is pontként kezeli a töltést. A pontnak pedig nincs felülete. Erősen bizonyítja a felülettől való függetlenséget, amikor a Q töltés hat az egyetlen elektronra. Az elektron tényleg tekinthető pontnak, mert nincs felülete.

A töltésektől kiinduló erőhatást nyíllal jelöljük. A fizika a nyíl irányát a +Q próbatöltésre vonatkoztatja, és így jelöli.

ter5 2.4.26. Térszobrászat

5. ábra.

Mivel a Tértechnológiában főszerepet a negatív töltés játssza, ezért célszerűnek tartottam, hogy a próbatöltés negatív legyen, és az arra ható hatásirányt jelöljem a nyíllal. Ez megkönnyítette a munkámat. A továbbiakban így jelölöm, és így használom a nyíl irányt.

ter6 2.4.26. Térszobrászat

6. ábra.

E nemcsak a töltésre hat, hanem hat az erőtérben lévő vezető test atomjainak elektron rendszerére, pályájára is. Deformálja, torzítja, polarizálja, és ha erős a hatás, akkor ionizálja is, azaz töltés megosztást végez rajta. Elektromos erőtér az anyag része, az anyag örök tulajdonsága. Az anyag és energia elválaszthatatlan egymástól. Az anyag elektromos erőtere E nem semmisíthető meg, csak közömbösíteni lehet a hatását. Pl. a semleges atomnál, vagy a 7. ábra szerinti esetnél.

ter7 2.4.26. Térszobrászat

7. ábra.

Csak a gömb elektromos erőtere határozható meg a Coulomb féle képlettel (szimmetrikussága miatt), a különböző geometria felületekkel rendelkező vezető testnél azonban már nem használható. Ennek a tengely szimmetrikus forgástestnek a E-je már csak kis szakaszokra bontva számítható. h = U / 4 * pi * R. Az h ismeretére azért van szükség, mert a vizsgált pont közelében lévő DQ töltések erősen befolyásolják az erőteret.

ter8 2.4.26. Térszobrászat

8. ábra.

Ha a töltéssel rendelkező test gömb, akkor az erőtere is gömb szimmetrikus. De ha egy kis fémgolyót teszünk hozzá, akkor a golyó erősen megváltoztatja az erőteret.

ter9 2.4.26. Térszobrászat

9. ábra.

Hasonló módon megváltozik a 8. ábra szerinti erőtér, ha az összekötő huzalt elvesszük, és a csúcs szabadon van, ugyanis az eddig egyensúlyban lévő oldalnyomások kiegyenlítetlenül maradnak. Emiatt erősödik a csúcs DQ-ja és az Ecs. Az erőtéri erők vektoriálisan összegeződnek, és egymást keresztezhetik, hatásromlás nélkül.

ter10 2.4.26. Térszobrászat

10. ábra.

6. Elektromos nyomás

Ha két azonos töltésű és feszültségű fémlemezt egymás mellé helyezünk, akkor a belső felületeken nincs töltés, pedig a két lemez között nincs elektromos erőtér.

ter11 2.4.26. Térszobrászat

11. ábra.

E=0. Kérdés: Miért nincs a belső felületen töltés, hiszen az is feszültség alatt van? Mi hajtja le a felületről a töltést, ha nincs ott elektromos erőtér? Ha nincs erőtér, akkor kell lenni valamilyen más hatásnak. Elgondolásom szerint van erőhatás, és az nem származhat máshonnan, mint a szembe lévő töltésektől. Ez az erő a belső felületre hat és a felületen oszlik el. Szilárdságtanban a felület egységre jutó erőt nyomásnak nevezzük és jele p. p = F/f

Mivel itt a hatóerő elektromos természetű, ezért ezt értelmezhetjük és nevezhetjük elektromos nyomásnak, és jelöljük ep-vel. ep = F/f.

Már az elektromos feszültség értelmezésénél is szerepel ez az elektromos nyomás fogalom. Ott a felületi töltéssűrűség erőhatását értelmeztük elektromos nyomásnak. (4. pontban), amely létrehozza az elektromos feszültséget, U-t. Ezek szerint a felületi töltéssűrűséget helyettesíteni tudja az idegen töltéstől származó erő, az ep. Ezért tud a felület töltés nélkül lenni. Nyomást kell feltételezni, mert a gyakorlatba a Q sohasem pontszerűen létezik, hanem felületen. Csak az egyetlen elektron létezik pontszerűen.

ter12 2.4.26. Térszobrászat

12. ábra.

F = k * (Q1 * Q2) / r2. Ha az F erő 1 cm2 felületre hat, akkor p = F.

h = Q/f, p = F/f. Ebből egyértelműen látszik, hogy az h nyomás hatású és egymást helyettesíteni tudják. Úgy az h, mint az ep egyensúlyt tart a test belső feszültségével, belső nyomásával.

Ha a külső erőhatás ep nagyobb, mint a belső nyomás (U), akkor az erősebb legyőzi a gyengébbet, és töltésmegosztást hoz létre a megtámadott felületen. Azaz a külső nyomás elektront űz ki a fématomból és így létrejön az ION+, mely + töltésként viselkedik.

ter13 2.4.26. Térszobrászat

13. ábra.

A 2 jelű test vékony lemez, csak a töltések feltüntethetősége miatt jelölöm vastagnak. Mint tudjuk, az elektron a test felületén van, az ION+ az anyagban van. Elektromos töltésmegosztás csak akkor lehetséges, ha az elektromos nyomás ep > U2. Egyensúly esetén töltésmentes az erőhatás alatt lévő felület.

7. Reakció töltés

Előbbi részből tudjuk, hogyha a szemben lévő töltéssel rendelkező testek erőterei nem egyforma erősek, akkor az erősebb legyőzi a gyengébbet, és töltés megosztást végez rajta.

ter14 2.4.26. Térszobrászat

14. ábra.

Az 1-es jelű testet itt is azért jelölöm vastagnak, hogy a kétféle töltést jelölni lehessen. Kezdetben E2>E1 (ezét van töltésmegosztás) E2 – E1 = DE. Ha létrejött a töltésmegosztás, akkor a kialakult erőterek egyensúlyban vannak, és a DE = 0. Ugyanis a DE belső erővé válik a két test közötti térben, ahol a DQ = +DQ. Egy vezető testen csak akkor jön létre töltésmegosztás, ha a támadó nyomás nagyobb a megtámadott test feszültségétől, azaz a belső elektromos nyomástól.

Észre kell venni, hogy az 1 jelű testen kétféle előjel van feltüntetve. (-,+) Hogyan lehetne egy testen különböző előjelű töltés? Foglalkozzunk ezzel az ellentmondással. Mint tudjuk, a +Q szabadon oszlik el a vezető testen, és ha elektronhoz jut, akkor semlegesítődik, azaz megszűnik a + jellege. A +Q ION+-ból, azaz fém ionokból áll. Töltés megosztáskor is ION+ keletkezik a megtámadott felületen. Azonban a kétféle töltés nem azonos viselkedésű, nem azonos tulajdonságú. Megosztáskor létrejött ION+ (+Q) erősen helyhez kötött, nincs mozgás szabadsága. Ott marad, ahol a megosztást létrehozó -E létrehozta, és ott is tartja. Elektronok sem tudják közömbösíteni, mert csak a támadási irányból érkezhet oda elektron, de a beérkezéskor az is kitaszítódik a test felületére. Ez a (+Q) addig létezik, amíg a létrehozó erő megvan.

Bizonyító példa, ha a földeléssel ellátott vezető testet -E erőtér hatása alá helyezzük, akkor a megosztási -Q töltések a földbe távoznak.

ter15 2.4.26. Térszobrászat

15. ábra.

A földelt test feszültségmentes, azaz U = 0. A megosztási +Q ekkor is ott van, és ott is marad a megtámadott felületen. Hiába van földelés, a föld felöl nem érkezhet elektron a +Q-hoz.

Ez az állapot megváltozik, ha először megszüntetjük a földelést, és ezt követően megszüntetjük a megosztást létrehozó erőteret (-E). Ekkor az eddig rögzített +Q kötöttsége megszűnik, szabadon szétoszlik a test felületén, és a test +U feszültségű lesz. Ez a pozitív feszültségi állapot már meg tud szűnni, ha elektronok érkeznek a testre.

A két töltés között meglévő erős eltérő hatások miatt célszerű megkülönböztetni őket. Én a reakciótöltés elnevezést adtam a megosztási +Q-nak, és azt #Q-val jelölöm. Ezt meg kellett tennem, mert a tértechnológiában nagy szerepe van és gyakran találkozunk vele. Egyébként sem lehet egy feszültség alatt lévő testre (+ és -) előjelet tenni. Ez a megkülönböztetés fontos. Enélkül nem lehet az erőteret tervezni, zűrzavar lenne belőle. Ezek után értelemszerűen van #Q, #E, #h, #f, #ep. #ep elektromos szíváshatású, azaz a #f egy belépő hely, nyílás az elektronok számára.

8. Erőtérpáros

Egyensúly esetén még nincs erőtérpáros, mert nincs töltés megosztás.

ter16 2.4.26. Térszobrászat

16. ábra.

Ha az egyik erőtér nagyobb mint a másik, akkor már létrejön a két test között a DE és létrejön a töltésmegosztás.

ter17 2.4.26. Térszobrászat

17. ábra.

E példánál csak a két test közötti erőtérrel foglalkozunk. Ha ebbe a belső térbe elektront helyezünk, vagy ION- -t, akkor a -E1 a 2-es test felé taszítja, a #E pedig 2-es test felé húzza. Amint látható, a két test közötti térben egy erőtérpáros keletkezett (-E1 #E), melyek egy irányba mozgatják az elektront, azaz egy irányban dolgoznak. Ez a jelenség szokatlan. Ugyanis az eddigi gyakorlatban a reakcióhatás mindég az akció erő ellen dolgozott. Az ábra szerinti erők és hatások csak akkor jönnek létre, ha az U1 > U2. Ilyen feszültségi viszonyok között az erőtérpáros nem használható tartósan munkavégzésre, mert hamar létrejön az egyensúly. Létre kell hozni azt a helyzetet, hogy a kisebb feszültségű test erőtere hozzon létre erőtérpárost. Ez elérhető, ha az 1-es jelű testet csúccsal látjuk el.

ter18 2.4.26. Térszobrászat

18. ábra.

Ez által annyira megerősödik a csúcsnál az erőtér, hogy képes legyőzni a 2-es jelű test feszültségét, belső elektromos nyomását, még ha nagyobb is az. Így is létrejön egy erőtérpáros, mely egy miniatűr elektromos generátor, ha elektromos töltést viszünk az erőtérbe. A 18. ábrát szemléltetés végett húzom szét, hogy az erőtéri hatásokat be lehessen jelölni. Egyébként a csúcsnak közel kell lenni a 2-es test felületéhez, hogy erős hatás jöjjön létre. Erős hatást nagy U1 feszültséggel lehet elérni. A nagy feszültség azért szükséges, hogy a csúcs ionizálni legyen képes a gázokat. ION--ra van szükség. Nagy erők esetén képes téremissió is létrejönni. Nem kell sajnálni a nagy U1 megadását, mert megéri. Egyébként is hozzá szoktunk már a magas paraméter értékekhez, hogy munkavégzés történjen. Pl. Ilyen a gőzenergia, a robbanó motorok, gázturbinás hajtóművek magas hőmérséklete. Ezek sem működnek alacsony hőmérsékleten. A jelenlegi energia előállításnál a nagy hőmérsékletek, nagy hőveszteségeket eredményeznek. Ezért rossz a hatásfok. Tértechnológiában az U nem okoz veszteséget. A működéshez szükséges feszültség könnyen előállítható. Az U1 és U2 feszültség különbsége DU = U2 – U1 ad felhasználható energiát. A nagy feszültségek szülik a DU feszültséget. Munkát az erőtérpáros, illetve az erőtérben lévő erők végzik. A #Q létrehoz egy elektromos erőteret. #E, amely mint hasznos erő szerepel, mert részt vesz a munkavégzésben. Életünk során a reakció erő mindig ellenünk dolgozott, most pedig hasznos munkát végez. Hát nem rendes? Munkavégzés az erőterekben történik, ezért nevezem tértechnológiának.

Itt van szükség az erőhatásoknak nyomásként való értelmezésére, kezelésére, mert csak így érthetjük meg a lejátszódó folyamatokat. Ugyanis nem mondható, hogy a kisebb U1 legyőzi a nagyobb U2-t. Itt a csúcs erőhatása Ecs győzi le az U2-t, illetve a 2-es jelű test belső elektromos nyomását. Az epcs = #ep + ep2, #ep = epcs – ep2.

A nyomási erőt 1 cm2 felületre vonatkoztatjuk. Látni kell, hogy itt még ettől is kisebb felületek a szereplők. Pici, kicsi, Df felületek kapják az erőhatást, ezért Dep jön létre. Dep = Fcs / Df. Ezt inkább már szúrásnak kellene nevezni, de a szúrást matematikailag nem tudjuk kezelni.

Erőtérpárosról beszélünk, de azért látni kell, hogy az erőtérben erők végzik a munkát. Ha az erő elmozdulást hoz létre, ott munkavégzés van. A munka energiaként is értelmezhető, mert azonos nagyságúak és egyenértékűek. Mind a kettő mennyiségi meghatározó.

Itt vagyok nagy zavarban, mert az erőtérben az erők által energia jön létre, azaz energia termelődik. Miközben a munkát végző erő megmarad, sőt örök, mert nem csökken a hatása. Az elektromos töltést hordozó anyag örök, mert megsemmisíthetetlen. Ez örökké képes munkavégzésre? Energiatermelésre? Az anyag energiát termel??? Még a kérdés is merész! Hogy mit kapok én ezért a megbocsájthatatlan feltételezésért.

Lehetne nevezni az eljárást szelíd atomenergiának is, mivel az elemi töltéshordozók az atom részei. Amikor az atom semleges állapotban van, akkor a benne lévő ellenkező előjelű töltéshordozók közömbösítik egymás hatását, és belső erőként vannak az atomban. Ha kiemelünk egy elektront, akkor kilép az atomból egy kölcsönhatás is, egy erőpár. Az atomban maradó proton bentről fejti ki a hatását. Ő nem tud a magból kilépni. Ezért az erő és az energia az atomhoz kötött, és az atomtól származik. Az atom az energia forrása. Ezért, nevezhetnénk atomenergiának is.

Nem akarom az atomenergia megnevezést használni, mert ettől a szótól már félnek az emberek. Ebben a technológiában nincs atombomlás, csak ionizálás. Ez csak kis erőket jelent, és nincs romboló hatás. Teljesen szelíd, ellenőrzés alatt tartható folyamat. Ezek az erők jelenleg is megvannak az elektromos berendezéseinkben, és alkatrészeinkben, pl. a kondenzátorokban, rezgőkörökben, stb…

9. Belsőtér vizsgálat

A test belső terére, belső felületére a külső elektromos erőterek nem hatnak, ezért ott az E = 0. Hatással van viszont a testen lévő elektromos töltés. Ugyanis a felületen lévő elektronok a tér minden irányában hatnak, így a belső üreg felületére is.

ter19 2.4.26. Térszobrászat

19. ábra.

Fe = k * (Q1 * e) / r2. Belső térben a Coulomb képlet nem használható.

Két elektron egymásra hatásából keletkező erő Fe = k * (e * e) / r2. Ha a külső felületen hk a töltéssűrűség, akkor a belső felületen is ugyanennyinek kellene lenni, hk = hb . Mivel a belső felületen nincs töltés, ezért arra kell gondolni, hogy a belső felületről hiányzó hb elektromos nyomását a szemben lévő, külső felületi töltések erőhatása helyettesíti. Tehát a külső felületen lévő töltések a belső 1 cm2 felületére olyan nyomást szolgáltat, amely egyensúlyt képes tartani a feszültségnek megfelelő belső nyomással.

Ha a belső felületről elvisszük a vizsgált pontot, akkor a felületen lévő Q minden elektronja hat a vizsgált pontra és ott ezek az erők egyensúlyban vannak. Ez érvényes a belső tér minden pontjára és feltételezhető, hogy a belső tér homogén nyomással rendelkezik.

A belső térbe behelyezett töltött testről a belső térnyomás hajtja ki a töltést a befogadó test (pohár) külső felületére és növeli annak feszültségét. A pohár töltésének és feszültségének növekedése erősíti a pohár belső terének nyomását, ezáltal együtt erősödnek, egymást erősítik.

Észre kell venni, hogy a külső felületi töltés Q erőhatása végzi a munkát a folyamat során és hoz létre energiát.

Ezen értelmezéssel magyarázható az I. jelű pohárkísérlet feszültség növekedése, azaz potenciális energia növekedése. A fémpohár belülről táplálkozik, belülről növeli töltését és feszültségét. Belülről építkezik és erősödik.

10. Erőterek felhasználhatósága

A 8-as pontban felismert effektus lehetőséget ad az elektromos energia közvetlen létrehozás módjára. Ugyanis, különböző megoldásokkal, pl.: csúcs, vagy éles él alkalmazásával elérhető, hogy a kisebb feszültségű 1-es jelű test csúcsának erőhatása legyőzi a nagyobb feszültségű 2-es jelű test erőterét, belső elektromos nyomását, feszültségét. A csúcs elektromos nyomása, az epcs behatol a 2-es jelű testbe, és ott létrehoz #Q, #h, #f, #ep értékeket.

ter20 2.4.26. Térszobrászat

20. ábra.

Ezzel a megoldással létrejön a két test között egy erőtérpáros, mely képes munkavégzésre. Az erőtérpáros által végzett munka a 2-es jelű test potenciális energiáját növeli, U2-t, U2 – U1 = DU. Ez a potenciálnövekedés felhasználható munkavégzésre. Sőt folyamatossá tehető, csak össze kell kötni egy fogyasztó beiktatásával az 1 és 2 jelű testet. Így az 1-ről 2-es testbe átment DQ visszajut az eredeti helyére, az 1-es testbe. Ez a folyamat tartós, mert a DU automatikusan és folyamatosan keletkezik.

ter21 2.4.26. Térszobrászat

21. ábra.

Hogy a csúcs erőtere ionizálni tudja a gázokat, ahhoz nagy értékű U1-kell. Ugyanis itt a csúcsnak erős az erőtere, és a -Ecs csak ION--ot tud létrehozni, de ION- létrehozásához nagy feszültség kell. Légköri nyomáson ez 2000 V. Ez az érték szabadon (önállóan) álló test esetén érvényes. Ha csúcs előtt #Q, ill. #f, #ep van, az vonzó hatásával erősen lecsökkenti a szükséges U1 értéket. Az U1 érték csökkentésére többféle lehetőség van.

A viszonylag nagy U1 csak a rendszeren belül van. Mint ahogyan a TV készülékben a képcsőhöz szükséges nagy feszültség kb.: 15 000V. A készüléktől a fogyasztó a megszokott 220 V-on kapja a villamos energiát. A vázolt séma (kapcsolási rajz) csak az elektrosztatikus effektus bemutatására készült. A komplett berendezés bonyolultabb.

11. Erősítőcső

Mivel már ismerjük a tértechnológia fizikai törvényének egy részét, foglalkozhatunk a megismert effektus felhasználásával. Szükség van egy olyan alkatrészre, amely a kis feszültségből nagyobbat csinál. Így létrejön DU = U2 – U1, amely által felhasználható energiát kapunk. A feladat megoldásához felhasználható a 8-as részben megismert erőtérpáros. Az erőtérpárost fémpohárba kell helyezni, ahol sokat egymásmellé csatasorba állítva nagyobb teljesítményt kapunk. Azért is kell a csúcsot, vagy éles élt alkalmazni, mert a kiegyenlítetlen elektromos oldalnyomás segíti az elektron csúcsról való átmenetelét.

Ha a fémpohár belső felületén nincs csúcs, akkor csak a külső felületen van töltés, és a pohár belső terében az ep homogén. Hiába helyezünk bele vezető testet, nem jön rajta létre töltésmegosztás, azaz a pohár feszültségétől nagyobb feszültség.

Ha belső felületre csúcsokat helyezünk, akkor a belső térben is lesz Q, a csúcsok hegyén elhelyezkedve. Azért lehet a csúcson töltés, mert az erőtere legyőzi a belsőtéri nyomást. A csúcs segítségével növelhető a belső tér nyomása, mely már nagyobb, mint a pohár feszültségének megfelelő nyomás. Ebbe az erőtérbe behelyezett vezető testen már létrejön töltésmegosztás és lesz rajta #Q, #f, #ep, így már létrejöhet nagyobb U2.

Az erőtérpáros juttatja az elektront a feszültséggel rendelkező vezető testre. Az erőtérpáros nélkül a töltéssel rendelkező test elektromos erőtere eltaszítja az elektront.

ter22 2.4.26. Térszobrászat

22. ábra.

Ha #E képes a nemes gázokat ION+-szá tenni, akkor megjelenik a töltést hordozó és lesz töltésátmenet a csúcsról a 2-es jelű testre. Legkönnyebben ionizálható az (Xe, és Kr) jelű nemesgázok. Kiss torr nyomás esetén, már viszonylag kis U1-nél is van töltésátmenetel. Itt a ritka gázsűrűség miatt kicsi a teljesítmény. A teljesítmény növelése érdekébe sűrűbb gázzal kell dolgozni. A sűrűbb gázhoz nagyobb feszültség kell. Mivel az erőtérpárosnál a csúcs erőtere az erősebb, ezért az ION- létrehozására is van lehetőség. Légköri nyomáson 2000 V-nál ionizálja a negatív töltésű csúcs a levegőt. Ezt a feszültséget esetünkben csökkenti a csúccsal szemben lévő #DQ megosztási töltés szívó hatása. Az U1 feszültség csökkentésére több megoldási lehetőség van. Elképzelhető olyan erőtérpáros, amikor a csúcsról téremisszióval is átjutnak az elektronok.

Erősítőcső a komplett berendezés legfontosabb alkatrésze, mert ezáltal kezdődik meg az energialétrehozási folyamat. Nevezzük el erősítőcsőnek és legyen a jele a következő:

ter23 2.4.26. Térszobrászat

23. ábra.

Az erősítőcsőbe olyan gázt kell alkalmazni, amelyik ION--á tehető. Erre legalkalmasabbnak tartom a (N2) nitrogéngáz molekulát. Az erősítőcső által létrehozott energiát kondenzátorba lehet tölteni, tárolni.

ter24 2.4.26. Térszobrászat

24. ábra.

Megoldást nyújt az is, ha a 2-es jelű test van kívül, de ekkor az 1-es jelű test csúcsain kisebb a csúcshatás, mert a belső tér nyomása csökkenti a csúcs töltését. Ezzel az elrendezéssel nagyobb feszültséggel érjük el ugyanazt a teljesítményt. Előnye viszont a könnyebb hőleadás, hűtés, ha esetleg melegszik a cső.

12. kicsatolócső

Hogy az erősítőcső által a kondenzátorba bekötött energiából venni tudjunk ki energiát, ahhoz egy kicsatoló cső szükséges, amely a Glimmlámpához hasonlóan működik. Itt is van Ugy (gyújtási feszültség) és Uki (kikapcsolási feszültség). Bekapcsol az Ugy-nél és kikapcsol az Uki-nél.

ter25 2.4.26. Térszobrászat

25. ábra.

Tehát, ha a kondenzátor eléri az Ugy értéket, akkor nyit, és ha lecsökken Uki értékre, akkor lezár. Az erősítőcsőnek az Ugy-nél nagyobb feszültséget kell tudni létrehozni, hogy az energia kivétel mindenképpen megkezdődjön. A kisütőcső által létrejön egy ciklikusság. A cső annál nagyobb teljesítményű, minél nagyobb az Ugy Uki = DU és minél nagyobb a frekvencia (Hz). Tehát a kisütőcső limitált feszültségekkel üzemel. A kisütőcsőnél is az erőtérpárost kell alkalmazni, és úgy kell az alkatrészt kialakítani, hogy az U1 értéktől nagyobb legyen az Ugy és Uki.

Ezt az által érjük el, hogy a leadó csúcs a belső testen legyen és a felvevő 2-es jelű test a külső legyen.

ter26 2.4.26. Térszobrászat

26. ábra.

Ugyanis ekkor a belső tér ep-je erősebb és emiatt a leadó csúcsnak nagyobb térnyomást kell legyőzni, azaz kisebb lesz az Ecs értéke. Mivel gyengébb lett a csúcs erőtere, ezért nagyobb Ugy kell, hogy működjön a cső. Az Ugy növelésének a másik módja a csúcs és a felvevő felület közötti távolság növelése. Erősítőcsőnél az a cél, hogy kis U1 értéknél működni kezdjen, a kisütőcsőnél pedig az a cél, hogy nagy legyen az Ugy, mert így lesz nagy a DU = Ugy-U1.

Az Ecs értéket lehet módosítani a csúcsok egymástól való távolság változtatásával is, sűrűbb, ritkább fogazással. A kisütőcsőnél, azért is kívül kell lenni az energiát felvevő testnek, hogy melegedés esetén legyen hűtési lehetőség. A kisütőcső rövid idő alatt adja le az átvezetett energiát, ezért melegedésre lehet számítani.

A kisütőcső diagramja:

ter27 2.4.26. Térszobrászat

27. ábra.

13. A berendezés elvi vázlata.

Erősítőcső és kisütőcső beillesztése a rendszerbe.

ter28 2.4.26. Térszobrászat

28. ábra.

A C2, C3, C4 kondenzátorból csak akkor tud energia távozni, ha a feszültsége elérte a kisütőcső Ugy értékét, és csak Uki-ig tud kisülni. A kisülési cső teszi a rendszert dinamikussá. Dinamikusságra azért van szükség, hogy az elektromosság mágneses hatását is fel lehessen használni energianyerésre. Ugyanis az elektromágneses erőtér is energiafokozó lehet a kikapcsolási indukció által.

Első feladat a C1 kondenzátor telep létrehozása. Ennek nagy kapacitásúnak kell lenni, hogy töltés kivételkor ne csökkenjen erősen az U1 értéke. Ebből az energiaforrásból (C1 telep) kapott U1 feszültséget T1 jelű erősítőcső felerősíti U2 értékre. Ha U2 eléri a K1 kisütőcső Ugy értékét, akkor megkezdődik az energia kivétel. K1 csövön átment DQ töltés az L1 indukciós tekercsben mágneses erőteret hoz létre, mely a K1 cső lezárásakor kikapcsolási indukciót hoz létre. A kikapcsolási indukció töltésszívó hatású. Töltésszívás az egyenirányítón át a C1 telepből történik és ezt is a C3-ba tölti. Célszerű mennél több töltést bejuttatni a rendszerbe, hogy erősödjön a teljesítmény. Amint látható, nem csak a sztatikus üzemű T1 erősítő hoz létre energiát, hanem az indukciós tekercsek elektromágnesessége is felhasználható erre a célra. Az indukciós tekercs szívhatna töltést a földből is, de akkor kötve lennénk a földhöz. A telepből szívatva nagyobb mennyiségű töltés jut a rendszerbe.

Mint látható, az egymás után következő fokozatok egyre erősebbek. Minden fokozat a következőt táplálja. A fokozatok erősödnek, de a frekvenciájuk csökken. A fokozatok Hz értéke a fokozat kondenzátorától függ. Minél hosszabb idő alatt töltődik fel, annál hosszabb a ciklus idő és kisebb a frekvencia. Az első fokozat frekvenciája a T1 erősítőcső teljesítményétől és a C2 kondenzátortól függ. Minél rövidebb idő alatt tölti fel a C2 kondenzátort, annál nagyobb a Hz. A C2 feltöltését lehet több T1 erősítőcső párhuzamos kapcsolásával végezni. Nem zavarják egymást a párhuzamos üzemben. Feszültség növelés végett a T1 csöveket lehet sorba kötni, mert a fezsülség növelés minden feszültség értéknél lehetséges, mivel a működése elektromos erőtér különbségen alapszik. Az indukciós tekercsek induktivitási értékét a fokozati Hz-nek megfelelően kell megválasztani.

A rendszerből energiát kivenni csak transzformátorral szabad, hogy a primer tekercsen áthaladó töltés a C1 telepbe visszakerüljön. Különben a rendszer töltése kiszökik a fogyasztón keresztül.

Az előbbi kapcsolási rajz szerinti berendezést gazdagítani lehet az alábbi rajz szerint.

ter29 2.4.26. Térszobrászat

29. ábra.

Itt a T2 jelű erősítőcső növeli a C1 telep töltését és U1 értékét. Ugyanis amikor a C2-ből energia kivétel van, akkor a jobb oldali részében elektron szívás van és ekkor a földből DQ töltés érkezik, mely a C2 feszültség növekedésekor a T2-t a C1-be töltődik. A T1 folyamatos üzemű, de a T2 szakaszos. Energia kivételkor pihen. Az erősítő csövek csak egyirányú áramlást hoznak létre. Uki feszültségszint alatt tökéletesen záró tulajdonságú.

Az eddig leírtak csak az elvi megoldásokkal foglalkoznak. A részletek finomítását kerültem, hogy az áttekintés és az elvi megértés könnyebb legyen.

Utószó

Ezzel kijött a szellem a palackból és visszazárni nem lehet. Legyen segítségünkre és hasznunkra.

Hogy ez az energia mennél hamarább az emberiség rendelkezésére álljon, társadalmi segítségre, nyomásra lesz szükség. Civil szervezeteknek, környezetvédőknek és haladásért küzdő pártoknak lesz szép feladat e technológia használatba vételének szorgalmazása. E technológiával komoly környezetvédelmi lehetőség áll rendelkezésünkre. Remélem, felismerik hasznosságát, fontosságát, és az ezzel elérhető lehetőségeket.

Kívánok a munkájukhoz szívós kitartást és jó egészséget.

Az eredeti leírást itt nézheted meg.

Ha van kedved kísérletezni a "térszobrászat"-tal, akkor tedd azt és ne feledd megosztani az eredményeidet velünk.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás