2019 szeptember 18 - szerda

3.1.3.5.2. Kísérletek Réz-Al forgókkal

Szőke Tibinek is volt egy elképzelése, amit a Frolov elv alapján gondolt ki. Ezt Borbás Miklós szintén kipróbált a gyakorlatban.

1. kísérlet

A kísérleti forgó a következőképpen néz ki:

szoke 3.1.3.5.2. Kísérletek Réz-Al forgókkal

1. ábra. Réz és alumínium lemezekből megépített forgó

“Az egyik forgómra szereltem két-két alumínium fólia lemezt (rajtuk a dioxid réteg) valamint rézlemezt, egymástól 7,5cm-re, hogy ne üssön át a 80 kV tápfeszültség (ezt most sajnos nem tudom csökkenteni, egyébként közelebb is kerülhettek volna egymáshoz a lemezek). A lemezek egyformák, 2,5 cm x 6 cm, nem teljesen téglalap alakúak, mert csak ilyen alakú rézlemezeket találtam. Egyébként mind a négy lemez egyforma alakú és méretű. Ez azért fontos, mert így a minimálisra csökken a nem szigetelt elektródák miatt kialakuló ion-szél. A forgó mindkét polaritásban az alumínium fólia irányába forgott, elég gyorsan. Észrevettem, hogy ellenkező irányba jelentkezik az erő, mint ahogy azt Szőke Tibi leírta. Mindenesetre szerintem érdemes kísérletezni ezzel a rendszerrel.”

Pár nappal később viszont már a következőt írta Miklós:

“Eszembe jutott, hogy lehet hogy jó a Szőke Tibi elmélete, mert a forgómon az alufóliákon nagyon vékony, láthatatlan az oxid réteg, viszont a rézlemezeken vastag, sötét oxid réteg van. Lehet, hogy ez viselkedik úgy, mintha nagyobb epszilon relatívú dielektrikum lenne. Ez megmagyarázza, hogy miért forog az alumínium fóliák irányába a rendszer.

Miklós két videót is küldött a kísérleteiről.

“A videókon azért forognak ellenkező irányba a forgók, mert függőlegesen megfordítottam a forgó részt (az előző forgónál az alsó tű a másodiknál felülre került). Így a legegyszerűbb megfordítanom a rendszerben a polaritást. Az első videóban az alumínium lemezek a pozitívak, míg a másodikban azok a negatívak. Mindkét esetben az alumínium lemezek irányába forgott, mint írtam is, meglepően gyorsan.”

1. videó

2. videó

A forgóknál jelentkező becsült erő 20-40 mN lehet, de ez nem mért érték, csak számolt.

Szőke Tibinek a következő megjegyzései voltak a kísérlettel kapcsolatban:

  • A forgásiránnyal kapcsolatos következtetésekhez szerintem több mindent meg kell még vizsgálni. A Frolov elv szerint a dielektrikum nemcsak inhomogén kell legyen, hanem egyirányú gradiense kell legyen. Tehát 2-nél több dielektrikum esetében az epszilonok szigorúan növekvő vagy csökkenő sorrendben legyenek. Ez úgy nem működik, hogy: nagy-kicsi-nagy. A rézlemez oxidrétege már a harmadik dielektrikum lenne.
  • A rézlemeznél az oxidáció nem hasonlít az alu oxidációjához. Először is az oxidáció nem olyan gyors, mint az alu esetében. Nem képez összefüggő, zárt, mondhatni gáz-tömör réteget, mint az alumínium. A rézoxid nem jó szigetelő anyag, a dielektromos állandója sem ismeretes, ugyanis a rézoxid félvezető. A rádiózás hőskorában ezt használták egyenirányítónak a tápegységben. Később persze a szelént, mert az még jobb volt. Tehát az erő irányát valami más befolyásolhatta.
  • Azóta jutott eszembe az is, pedig régen tudtam, hogy az aluoxid réteg vastagságát valamilyen vegyi módszerrel, amit sajnos nem ismerek, növelni lehet. Szükség esetén ennek is utána kell járni.
  • A lemezek közötti távolság csökkentése nagyon fontos, mert a kondenzátor kapacitása akkor nő – és azzal nő a töltésmennyiség is ami pedig a képződő erővel arányos. A legjobb, ha második dielektrikumnak nem a levegőt használjuk, hanem valami mást, műanyagot, textolitot, bakelitet, üveget stb. Ezek epszilonja 4 és 8 között van, tehát legalább 4-szer kisebb lehet a távolság és nagyobb a kapacitás és abban nagyobb töltésmennyiség gyűlik, ami nagyobb erőt ad.
  • Az erő iránya nem függ a polaritás irányától, ezt Frolov is említette valahol. Tehát, hogy a kísérletben másik a forgásirány, mint ahogy én írtam, az egyértelműen az én tévedésem, a Frolov leírásában kell majd ellenőrizni.

2. kísérlet

Miklós arra is kíváncsi volt, hogy vajon működik-e ez a forgó vákuumban is. Az eredmény azonban elszomorító volt, mivel az derült ki, hogy a Frolov féle módszernél sajnos az ionszél okozza azt a mozgató erőt, amit az 1. kísérletnél láthattunk. Miklós erről a következőket írta:

A napokban sokat kísérleteztem Szőke-Frolov reakciómentes meghajtójával, és rossz hírem van. Hermetikusan lezárva nem mozog. Őszintén szólva, ezt is vártam, mert Frolov elve már első pillantásra is tévesnek tűnt. Ugyanis ő a dielekrikum felé irányuló erőt írta le, nem jelezve, hogy a dielektrikum felől ellenkező irányba ugyanolyan erő jelentkezik. Legyünk reálisak, ha ez működne, már rég felfedezték volna
mert nagyon egyszerű.

Én már 10 éve kísérletezek a reakciómentes erővel, természetesen mindent átnéztem az Interneten, de csak a Biefield-Brown effektust találtam működőnek. Viszont találmányomban az az új, hogy ez nem a B-B effektus! Hiszen az 1 MV-on is csak 10 e-5 nagyságrendű erőket ad. Ez egy új jelenség, ipari felhasználásra is alkalmas, 80 kV-on úgy 10-20 mN erőket tudtam eddig kihúzni belőle.

Miért forog Szőke Tibi rendszere? Szigeteletlen elektródákkal erős ion-szél keletkezik, én nem tudtam annyira egyformákra megcsinálni az elektródákat, hogy ez a +/-40kV-os régi tápommal ne jelentkezett volna. Így több 100 mikroamper ionizációs áram lép fel a rendszerben, amely erős ion-szelet produkál.

Ez az oka, hogy miért kísérletezek csupán szigetelt elektródás rendszerekkel. És végül, néha még ma is előfordul, hogy nem hiszek a reakciómentes erőben, ilyenkor bekapcsolom a szerkezeteket és a legbizárisabb kísérleteket végzem rajtuk. Mindig meggyőződök róla, hogy működik. Csak a nullpont-energiával magyarázható működésük. Nagyon bonyolult az elv, az elektromos tér divergenciájának következménye, ugyanis a tűk hegyénél sokkal sűrűbb az elektromos tér (ritkább a nullpont energia) mint a szigetelt elektródáknál. Honlapomon hosszú kísérletezéseim következményeképp jelentkezett az az egyenlet, még magam sem vagyok egészen biztos benne.”

Tibi a következő megjegyzést fűzte a 2. kísérlethez:

“A ‘dielektrikum’ szó egyetlen dielektrikumot jelent, Frolov pedig pontosan nem erről beszél, hanem legkevesebb 2 különböző dielektrikumról. Így a ‘felé’ szó értelmetlen, mert hiányzik a ‘melyik felé’. Helyesen: Frolov elve azt mondja, hogy a két dielektrikum határán található töltésekre ható erők eredője nem nulla és éppen ez a visszahatás nélküli hatóerő. Ugyanígy nem értelmezhető a ‘dielektrikum felől’ kifejezés sem. (pontosítani kellene, hogy melyik dielektrikum és melyik elektróda felől)
Hogy a hermetikusan lezárt állapotban a szerkezet nem forgott, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Frolov elve nem jó, hanem CSAK azt, hogy az én javasolt összeállításom nem jó. Ugyanis Frolov nem említette a levegőt az egyik dielektrikumnak. Ő szilárd dielektrikumokkal dolgozott, ami kissé más eset.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás