2019 február 20 - szerda

2.4.10.1. Egy kis elmélet

Ezen az oldalon olyan elmélettel ismerkedhetsz meg, amely szöges ellentétben áll az elektromágneses hullámok terjedésének jelenleg elfogadott formájával. Ez az az elmélet, amit Tesla ismertetett. Nagyon fontos még itt megjegyeznünk, hogy ez az "új" elmélet nem zárja ki a jelenlegit, de a jelenlegi elmélet se zárja ki Tesla elképzelését. Arra kérlek, hogy ezt végig tartsd az emlékezetedben, miközben az itt következő sorokat olvasod.

Mi az a transzverzális és longitudinális hullám?

A transzverzális hullámoknál a közvetítő közeg részecskéi a hullám terjedési irányára merőlegesen mozognak.

Ha egy láncot vízszintesen kifeszítünk és az egyik végén az első láncszemet fel-le mozgatjuk, akkor az energia átterjed a lánc másik végébe. Miközben az energia a lánc egyik végétől a másikig terjed, a terjedési közeget alkotó egyes láncszemek egymáshoz képest felfelé és lefelé fognak elhelyezkedni. Ebben az esetben a közeg részecskéi az impulzus terjedési irányára merőlegesen mozognak. Ez a típusú hullám a transzverzális hullám.

transverze 2.4.10.1. Egy kis elmélet

1. ábra. Transzverzális hullám

A longitudinális – azaz hosszirányú hullámoknál a közvetítő közeg részecskéi a hullám terjedési irányával párhuzamosan mozognak.

Ha egy láncot vízszintesen kifeszítünk és az egyik végén az első láncszemet balra-jobbra mozgatjuk, akkor az energia átterjed a lánc másik végébe. Miközben az energia a lánc egyik végétől a másikig terjed, a terjedési közeget alkotó egyes láncszemek egymáshoz képest balra és jobbra fognak elhelyezkedni. Ebben az esetben a közeg részecskéi az impulzus terjedési irányával párhuzamosan mozognak. Ez a típusú hullám a longitudinális hullám.

longitud 2.4.10.1. Egy kis elmélet

2. ábra. Longitudinális hullám

A magyarázó szöveget és a képeket innét vettem.

A tekercs és a kondenzátor

Még mindig az alapoknál maradva vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, milyen kapcsolat van a tekercs, a kondenzátor és az elektromágneses energia között.

A tekercset – vagy más néven mágneses induktort a mágneses energia tárolására és visszanyerésére használjuk az elektromos kapcsolásokban.

L-m 2.4.10.1. Egy kis elmélet

3. ábra. A tekercs

Ez az energia a térben tárolódik a tekercs mágneses mezejeként. A tekercs térbelileg nyitott és ezt a teret használja fel a mágneses energia tárolására és visszanyerésére.

Mikor az elektromágneses mezőben a mágneses mező kerül túlsúlyba, akkor a terjedés egy késleltetett transzverzális hullámként van feltűntetve. [Transverse ElectroMagnetic wave (TEM)]. A hullám terjedési sebessége valamivel a fénysebesség alatt van.

A kondenzátort – vagy más néven dielektromos induktort az elektromos energia tárolására és visszanyerésére használjuk az elektromos kapcsolásokban.

L-d 2.4.10.1. Egy kis elmélet

4. ábra. A kondenzátor

A dielektromos energia rendszerint "statikus" elektromosságként jelenik meg, pedig ez minden, csak nem statikus. A kondenzátor térbelileg zárt, a dielektromos energia a szigetelő anyagban tárolódik, mely ideális esetben egyáltalán nem vezeti az áramot. Az elektromosság dielektromos megtestesülése az elektromos pólus.

Mikor az elektromágneses mezőben az elektromos mező kerül túlsúlyba, akkor a pólusok longitudinális hullámokban terjednek. [Longitudinal Magneto-Dielectric wave (LMD)]. A hullám terjedési sebessége jóval a fénysebesség felett van!

Ez az a fajta elektromosság, amit Tesla a Nagyító Erősítőjével (Magnifying Transmitter) továbbított. Az LMD – melyet teljesen félreértelmeznek a modern elektromosságtanban – gyakorlatilag egy közvetlen kapcsolatot tételez fel az adó és a vevő között, így azokat egy egységként kezeli.

Az LMD terjedését legkönnyebben a tükrözött geometria segítségével érthetjük meg. A villamosmérnökök és a geológusok a földet egy végtelen elektromos síknak veszik. Tesla a Nagyító Erősítőjével ezt a nézőpontot síkról pontra változtatta, így a Nagyító Erősítő működése közben a föld egy pont-elektródává változott, melyhez bárhol csatlakozni lehet!

A tükrözött geometriában a pont és a sík közötti közbülső vonalak, valamint a mi példánkban az LMD hullámok az adó és a vevő között – közvetlen vonalként jelennek meg. Képzeljük el ezt a vonalat egy merev rúdként. Ha valaki hosszirányban tolja a rúd egyik végét, akkor erre a rúd ellenkező vége azonnal, azaz időveszteség nélkül reagál. A TEM hullámokat viszont egy kötéldarabként képzelhetjük el, amit erősen megrázva a hullám a kötél teljes hosszában végigfut, miközben veszít az energiájából.

Amikor a polaritással rendelkező tekercseket és kondenzátorokat párhuzamosan összekötjük, azok elektromos gerjesztés hatására rezgőkört alkotnak. A rezgőkör kialakításának függvényében az túlnyomórészt vagy TEM vagy LMD hullámokat állít elő. A rezgőkörök teszik lehetővé számunkra, hogy a rádióhullámok széles skáláját felhasználva kommunikálhassunk egymással.

Analóg számítógépek

Hogy teljesen megértsük az elektromos terjedésből eredő polaritásokat, vissza kell térnünk az analóg számítógépekhez. Az itt lévő magyarázatot Thomas J. Brown írásából ollóztam ki.

Az 5. ábrán két kondenzátor és két tekercs olyan sematikus kapcsolását láthatjuk, melyben egy analóg számítógép egyik elemét alkotják.

L-net 2.4.10.1. Egy kis elmélet

5. ábra. Az analóg számítógép egyik eleme

A transzverzális és longitudinális összetevők egymáshoz képest 90°-os eltéréssel terjednek.

A 6. ábrán egy klasszikus analóg számítógépet láthatsz, melyben a hullámok a TEM hullámokra jellemző módon terjednek.

L-tem 2.4.10.1. Egy kis elmélet

6. ábra. TEM hullámok terjedése az analóg számítógépben

A jelgenerátor a baloldalon található. A mágneses terjedés, melyet egy külső tekercsen mérhetünk, a legerősebb a baloldalon és a leggyengébb a jobboldalon. A dielektromos terjedés, melyet egy különleges sokegységes foton-erősítővel érzékelhetünk, a leggyengébb a baloldalon és a legerősebb a jobboldalon. A mágneses és dielektromos összetevők a térben egymás tükörképei. Az ujjunkkal ellenőrizve azt tapasztaljuk, hogy a tekercsek a baloldalon, ahol a legerősebb a mágnesesség – forrók, míg a jobboldali tekercsek, ahol a leggyengébb a mágnesesség – hidegek. A kondenzátorok a baloldalon, ahol a dielektromosság a leggyengébb – hidegek, míg a jobboldalon, ahol a legerősebb a dielektromosság – melegek. Ez a fajta áramkör gyenge rezgéseket kelt, melyek a fény sebességénél lassabban terjednek. A TEM hullám az elektromos hullámok nem természetes terjedési módja.

A 7. ábrán egy olyan analóg számítógépet láthatsz, melyben a hullámok az LMD hullámokra jellemző módon terjednek.

L-lmd 2.4.10.1. Egy kis elmélet

7. ábra. LMD hullámok terjedése az analóg számítógépben

A jelgenerátor ismét a baloldalon található. A mágneses terjedés a leggyengébb a baloldalon és a jobboldal felé haladva növekszik. A dielektromos terjedés szintén a leggyengébb a baloldalon és a legerősebb a jobboldalon. A mágneses és dielektromos összetevők a térben egymással megegyeznek, ami szöges ellentéte az Elektromágneses Indukció törvényeinek, mely kimondja, hogy a mágneses és dielektromos összetevők négyzetes arányban vannak a térrel és az idővel! Az ujjunkkal ellenőrizve azt tapasztaljuk, hogy a tekercsek a baloldalról jobboldalra haladva egyre melegebbek a bennük lévő mágneses energiával arányosan. A kondenzátorok szintén a baloldalról jobboldalra haladva egyre melegebbek a bennük lévő dielektromos energiával arányosan. Ez a fajta áramkör erős rezgéseket kelt (magas a "Q"-ja). Ez az elektromosság terjedésének természetes formája, melyet Tesla nagyon is jól ismert és ez a fajta elektromosság a fény sebességénél gyorsabban terjed.

Az angol nyelvű forrást itt nézheted meg.

Megjegyzés: Az itt leírtak szöges ellentétben állnak az elektromágneses hullámok terjedéséről tanultakkal. De ne feledjük, hogy amit az iskolákban tanítanak, az csak egy lehetséges formája az elektromágneses hullámok terjedésének. Ez a forma lett a hivatalos irányzat, de már több mint száz éve létezett egy másik elképzelés, egy másik magyarázat is, ami nem került elismerésre a tudományos körökben. Ez persze koránt sem jelenti azt, hogy ettől még az nem lenne helyes.

A következő oldalon J. L. Naudin kísérletével ismerkedhetsz meg, ahol mérésekkel alátámasztott bizonyítékokat láthatsz Tesla elképzelésének helyességéről.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás