2019 március 18 - hétfő

2.4.22.2. MTM szabadalom

Az itt olvasható szabadalomra Farkas hívta fel a figyelmemet, amit külön köszönök. A szabadalom címe pontos fordításban: Szilárd állapotú elektromos generátor.

A találmány háttere

Hosszú ideje ismert tény, hogy ha egy vezeték mentén mágneses mezőt mozgatunk, akkor ez elektromos erőt, más néven feszültséget generál a vezetékben. Mikor ezt a vezetéket egy zárt áramkörön keresztül egy fogyasztóra kötjük, akkor munkavégzés történik azáltal, hogy elektromos áram folyik keresztül a fogyasztón az indukált feszültség hatására.

Az is régóta ismert tény, hogy az így keletkező elektromos áram hatására egy másik, az áramot létrehozó mágneses mezővel ellentétes polaritású mágneses mező keletkezik. Ez a mágneses kölcsönhatás a mozgó mágnesre visszahúzó hatást fejt ki. Ez lelassítja a mozgó mágnes haladását vagy "rángatja" azt, így a generátorban az indukált árammal arányos mágneses fékezőerő lép fel.

A gázmotorok, vízerőművek és gőzturbinák használata ezen visszahúzó erő legyőzésére már történelmi múltra tekint vissza. Hatalmas mennyiségű mechanikai teljesítményre van szükség akkor, ha nagy mennyiségű villamos teljesítményt szeretnénk létrehozni.

Régóta szükséges már egy olyan generátor megalkotása, mely lecsökkenti vagy teljesen meg is szűnteti ezt a jól ismert mágneses visszahúzó hatást. Ha ez a visszahúzó hatás megszűnne, akkor úgy tudnánk villamos energiát előállítani, hogy ehhez nem volna szükség a korlátozott természeti erőforrások felhasználására.

A találmány összegzése

Régóta ismert tény, hogy az állandó mágnes mágnesességének forrása a ferromágneses anyag atomjai körül keringő elektronok árama, mely jól meg van határozva a kvantummechanika szabályai által.

Az atomi áram nem csak a mágnesekben létezik, hanem a közönséges vasban is és bármely fémötvözetben, ami "mágnesezhető", azaz ferromágneses tulajdonságokkal rendelkezik. Mindegyik ferromágneses atom és "mágneses fém" tartalmaz ilyen kvantum atomi elektromágneseket.

Bizonyos ferromágneses anyagokban az atomi elektromágnesek tengelyének iránya változtatható, így az anyagon belüli és a kifelé mutató mágneses fluxusuk iránya könnyen módosítható. Az ilyen anyagot a mágneses rugalmassága miatt "lágy" mágneses anyagnak nevezzük.

Az állandó mágneses anyagok mágnesesen "kemények". Az atomi elektromágnesek tengelyének iránya a kristályszerkezet alapján szigorúan meghatározott. Az atomok által meghatározott eredő mágneses mező iránya nem változtatható meg könnyen, mintegy állandó módon állnak be, ezért nevezzük az ilyen mágnest "állandónak".

A ferromágneses atom körül keringő elektron tengelye beállíthatja a szomszédos atom mágneses tengelyét is. Ezt a folyamatot spin cserének nevezzük. Ez olyan, számunkra hasznos tulajdonsággal ruházza fel a a lágy mágneses anyagot, mint például a nyers vasat, mely segítségével a céljaink szerint tudjuk fókuszálni illetve irányváltoztatásra kényszeríteni a permanens mágnes által emittált mágneses mezőt.

Jelen találmányban az állandó mágnes erős mezejét küldjük a mágnesesen rugalmas lágy mágneses anyagba. Az állandó mágnes adott elhelyezkedése a lágy mágneses anyag szemszögéből hatékonyan mozgatja, rezegteti és alkalmanként eltolja ezt a mágneses mezőt, ami által a lágy mágneses anyagot mintegy mellékesen mágnesesen moduláljuk. Ez ahhoz hasonló, mint mikor a víz alól szemlélve a vízhullámok mozgásának következtében a nap úgy tűnik, mintha mozogna. Ezen mechanizmus segítségével az elektromosság generálásához szükséges mozgást a lágy mágneses anyagban tudjuk szintetizálni, miközben nincs szükség fizikai mozgásra vagy mechanikai erő alkalmazására.

Jelen találmány a mágnesek és azok mágneses mozgásának virtuális mozgását szintetizálja, ezáltal hozva létre egy olyan, a továbbiakban ismertetésre kerülő elektromos generátort, melynél nincs szükség mechanikai ráhatásra vagy mozgó alkatrészekre. Jelen találmány egy olyan elektromos generátort ismertet, melyben a Lenz törvényeként ismert mágneses jelenség nem jön létre. A szintetizált mágneses mozgás ezért mechanikai vagy elektromos ellenállás nélkül jön létre. Ez a szintetizált mágneses mozgás olyan erők hatására jön létre, melyek a Lenz törvénnyel egybevágnak, de ahelyett, hogy a mechanikai generátoroknál tapasztaltak szerint fékeznék azt, még gyorsítják is. Ennek az újfajta mágneses kölcsönhatásnak a következtében a jelen találmányban szereplő szilárd állapotú statikus generátor nagyon kis mennyiségű elektromos áramot igényel a működéséhez.

A találmány részletes ismertetése

Az 1. ábrán az elektromos generátor részleges "robbantott" rajza látható.

MTMsz1 2.4.22.2. MTM szabadalom

1. ábra. A generátor "robbantott" rajza

Az egyes részek számokkal vannak ellátva. Az 1-es számmal azok a mágnesek vannak jelölve, melyeknek az északi pólusa néz az eszköz lágy ferromágneses anyagból készült magja felé. Értelemszerűen a 2-es számmal azok az állandó mágnesek vannak jelölve, melyek a déli pólusukkal néznek a lágy vasmag ellenkező oldala felé. Az 1-es és 2-es mágnesek ugyanolyan anyagú és formájú állandó mágnesek. Az S és N betűk az adott mágneses pólusokat jelölik. Azonban másfajta mágneses polaritások és konfigurációk is ugyanilyen sikerrel alkalmazhatók: az itt ismertetett mintázat csak egy példája a mágnesek maghoz történő elhelyezésének.

A mágnesek bármilyen polarizált mágneses anyagból készülhetnek. A legjobb hatásfok elérése érdekében a legmegfelelőbb anyagok a Neodium-Vas-Bór, a Szamárium-Kobalt, az AlNiCo ötvözet vagy a "kerámia" Stroncium-barium, esetleg az ólom-vas mágnesek. A permanens mágneses anyagának meghatározásakor a legfontosabb szempont a mágneses fluxussűrűség. A találmányban használt permanens mágneseket elektromágnesekkel is helyettesíthetjük, melyek megfelelő fluxus sűrűséget biztosítanak. Egy másik lehetőség, hogy a kimeneti vezetékben folyó áramhoz még egyenáramot is adunk a kívánt mágneses fluxus elérése érdekében. Ezt a permanens mágnesek mellett, vagy azok helyettesítéseként is alkalmazhatjuk.

A 3-as szám a mágneses magot jelöli. Ez a mag a generátor kritikus pontja, mivel ez határozza meg a kimeneti teljesítményt, az optimális mágnes típusát, az elektromos impedanciát és a működési frekvencia tartományát. A mag formája bármilyen lehet, bármilyen ferromágneses anyagból és bármilyen eljárással (zsugorítással, öntéssel, ragasztással, szalagtekercseléssel stb.) készülhet. A mágneses vasmag előállításának számtalan módja ismeretes. Az effektív anyagok közé sorolhatók az amorf fémötvözetek, mint pl. a "Metglas", a nanokristályos ötvözetek, a mangán és cink ferritek, valamint bármilyen más "kemény" és "lágy" ferrit, porfémek és ferrit ötvözetek, kobalt és/vagy vaslemezek, vagy pl. a szilikon-vas "elektromos acélok". Jelen találmányt sikeresen alkalmazhatjuk bármilyen ferromágneses anyag esetében, ha a megfelelő módon működtetjük. A működés bemutatására itt egy gyűrű alakú toroid magot használunk, melynek anyaga pl. a gyakran használt ragasztott vaspor lehet.

Függetlenül a vasmag típusától a magban lyukakat kell képezni, melyeken keresztül vezetékeket fűzhetünk át. Ezek a lyukak lehetnek fúrtak vagy eleve így gyártottak, a lényeg, hogy áthaladjanak a vasmag ferromágneses térfogatán. A toroid alakú vasmagba 3 fúrt lyukak sugárirányúak, a középpont felé mutatnak. Ha pl. egyenes pálcákat dugnánk keresztül a lyukakon, akkor ezek a rudacskák a vasmag középpontjában érintkeznének egymással, ezáltal mintegy küllős kereket alkotva. Ha a toroid alak helyett négyszögletes vagy téglalap alakú vasmagot használnánk (nincs feltűntetve), akkor ezek a lyukak a vasmag szomszédos oldalaival lennének párhuzamosak, azaz a rajtuk keresztüldugott rudacskák egy rácshálót alkotnának. Ezek a lyukak tetszőleges irányt vehetnek fel, a jelen találmányban ismertetett megoldás csak példa jellegű.

A 4-es szám egy vezetéket, illetve vezetékek kötegét jelöli. Ez alkotja a generátor kimeneti tekercsét. Ez a vezeték pl. szigetelt rézdrótból készülhet, de ugyanilyen jó az alumínium, vas, dielektromos anyag, polimer és félvezető anyag is. Az 1. és 2. ábrán látható, hogy a vezeték 4 a vasmagon 3 átfúrt lyukakon váltakozva van átfűzve.

MTMsz2 2.4.22.2. MTM szabadalom

2. ábra. A generátor metszeti rajza

A vezeték 4 útvonala minden szomszédos lyuknál ellenkező irányú. Ha a lyukak száma páratlan, akkor a vezeték vége ugyanazon az oldalon bújik ki utoljára, amelyiken a vezeték kezdő vége is található. A vezeték 4 kimeneteit össze lehet tekerni, így az 1. és 2. ábrákon látható kimeneti csatlakoztatási módot 5 kapjuk. A kimeneti vezeték 4 sokszor átmehet minden lyukon. Az itt ismertetett tekercselés módja csak példaként szolgál, mivel ez a legegyszerűbb kialakítás, de minden olyan módszer megfelel, amikor a vezeték 4 ilyen vagy olyan módon átmegy a vasmag 3 furatain.

Az 1., 2. és 3. ábrákon feltűntetett 6-os szám a bemeneti tekercs részleges feltűntetése. Ez lehet induktív tekercs is, melynek célja az állandó mágnesek 1 és 2 vasmagban 3 létrehozott mágneses mezejének módosítása. Ez a tekercs tipikusan körbefutja a vasmagot. Az itt bemutatott toroid vasmagnál a bemeneti tekercs 6 a hagyományos toroid transzformátorok tekercselésére emlékeztet. Az egyszerűség kedvéért az ábrákon a bemeneti tekercsnek 6 csak pár menetét tűntettük fel. A gyakorlatban ez a tekercs teljesen vagy részlegesen befedi a vasmagot, beleértve illetve nem beleértve a mágneseket is.

A 2. ábrán az 1. ábrán feltűntetett generátor felülnézeti metszete látható, ezáltal a vasmagban lévő furatok relatív elhelyezkedése (szaggatott vonal), a kimeneti vezeték útvonala és a mágnesek helyzete (besatírozott rész) egyértelművé válik.

A bemutatott generátor 8 db sugárirányú lyukat tartalmaz. A lyukak közötti távolságok egyenlőek. Mint látjuk, minden egyes furat 45 fokra található a szomszédos furatoktól. Az összes furat középpontja ugyanabban a síkban helyezkedik el. Ez a képzeletbeli sík a vasmag vertikális magasságának a középpontjában található. Bármilyen alakú és méretű vasmagot használhatunk, amennyiben két vagy több lyukat tartalmaznak és a mágnesek száma megegyezik a lyukak számával. Olyan megoldás is létezik, ahol a lyukak több sorban helyezkednek el, ezáltal cikk-cakk vagy átlós mintát formálnak, de az is lehetséges, hogy a kimeneti vezeték bele van olvasztva a vasmagba. Mindegyik esetben a 3. ábrán bemutatott mágneses kölcsönhatás lép fel a lyukakban és a vasmagban.

MTMsz3 2.4.22.2. MTM szabadalom

3. ábra. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott generátorban lejátszódó mágneses kölcsönhatások diagramja

A 3. ábra a korábban ismertetett megoldást tartalmazza, csak oldalnézeti metszetben. A vasmag íve ki van simítva illusztratív célból. A mágnesek csak elvi módon vannak ábrázolva, a bennük feltűntetett nyilak a mágneses fluxus irányát jelzik – a nyíl hegye az északi, a vége a déli pólust szimbolizálják.

A gyakorlatban a generátor mágnesei fizikailag nem kell, hogy érintkezzenek a vasmaggal, azaz légrés lehet az állandó mágnes és a vasmag között, de valamilyen ferromágneses fluxus vezetőket is alkalmazhatunk, melyek szokatlan módon "földelik le" az északi és déli mágneses pólusokat. Ez a fluxus vezető rendszerint acélból, vasból vagy ehhez hasonló anyagokból készülhet, mely alakja az eszköz fémes anyagból készült házához illeszkedik. Ez a mágneses fluxus vezetésén kívül védőburkolatként is funkcionálhat. A mágneses megvezetés céljára egy újabb vasmagot is használhatunk, mely a korábban ismertetett generátor szerinti, ezáltal generátorokból álló "szendvicset" kapunk, melyek közös, a vasmagok között elhelyezett mágnesekből állnak. Ezek a bővítések nem változtatják meg magának a generátornak a működési elvét, így nem közlünk külön ábrákat a módosítások illusztrálására.

A 3. ábrán két fluxus diagram példát láthatunk. Mindegyik példánál látható a sematikusan feltűntetett bemeneti tekercs 6. A pozitív vagy negatív polaritás jele a bemeneti tekercsre kapcsolt áram irányát jelzi. Ez az alkalmazott áram "modulált" mágneses fluxust hoz létre, mely az állandó mágnes mozgását szintetizálja, és a vasmag 3 mentén a fecskefarkú nyíl (a) jelöli. Mindegyik példában fel van tűntetve ez a fecskefarkú nyíl (a), mely az alkalmazott áram irányától függően balra vagy jobbra mutat.

Mindkét esetben az állandó mágnesekből (1, 2) a vasmagba 3 függőlegesen belépő fluxus (b) elsöprődik a magon belül a fecskefarkú nyíllal (a) jelölt bemeneti tekercs fluxusának irányában. Ezek a fluxusok a hajlított nyilakkal (b) jelölt módon a mágnesek és furatok között elhajlíthatók (a->b) úgy, mintha légáramlatok lennének, melyeket a szél elfúj bizonyos irányokban.

Az állandó mágnesek mezejének söpört mozgása okozza a fluxusuk (b) oda-vissza történő mozgatását a furatoknál és a rajtuk keresztülmenő kimeneti vezetékekben 4. Akár csak a mechanikai generátoroknál, mikor a mágneses fluxusok keresztülmetszik a vezetőt, elektromágneses erő, azaz feszültség indukálódik. Ha terhelést kapcsolunk a kimeneti vezeték kapcsaira 5, akkor áram fog keresztülfolyni a terhelésen, amely munkavégzésre alkalmas elektromos teljesítményt hoz létre. Ha a bemeneti tekercsre 6 váltakozó áramot vezetünk, akkor váltakozó mágneses mező (a) alakul ki, ami az állandó mágnesek (1 és 2) mezejének magon 3 belüli irányát (b) váltogatja. Ez elektromos teljesítményt generál a csatlakozókra 5 kapcsolt terhelésen keresztül ugyanúgy, mintha az állandó mágnesek (1, 2) maguk végeznének fizikai mozgást. Ugyanakkor nem történt fizikai mozgás.

A mechanikai generátoroknál az elektromos fogyasztón átfolyó indukált áram a kimeneti vezetékben 4 másodlagos indukált mágneses mezőt hoz létre, melynek iránya pont ellentétes lesz az eredeti mágneses mezővel. Mivel az indukált áram létrehozza a saját, másodlagos mágneses mezejét, mely ellentétes hatást fejt ki az őt létrehozó forrásra, ezért az eredeti indukciót létrehozó forrás fenntartásához további energia szükséges. A mechanikai generátorokban az indukáló mágneses mező mozgatásához fizikai mozgatóerőre van szükség, hiszen le kell győzni a kimeneti tekercsben indukált áram által létrehozott mágneses mező fékező hatását. (Az indukált mezőt a (c), az indukáló mezőt pedig a (b) betű jelöli.) Ennek a fékező hatásnak a legyőzésére rendszerint más, külső energiaforrásokat használunk.

A jelen találmányban ismertetendő elektromos generátor nem igényel külső mechanikai erőt. A jelen találmányban ismertetendő elektromos generátor még fel is használja az indukált, másodlagos mágneses mezőt úgy, hogy az nem okoz ellenerőt, épp ellenkezőleg, még hozzá is adódik az elsődleges mezőhöz, ezáltal erősítve és gyorsítva annak változását. Mivel jelen találmány nem alkalmaz mechanikai mozgást és mivel a mágneses mezők nem rontják le egymás hatását, így jelen találmány nem igényli a természetes erőforrások fogyasztását villamos energia előállításához.

Az itt ismertetendő generátor indukált mágneses mezeje – mely a terhelésen és a kimeneti tekercsen 4 keresztülfolyó áram hatására jön létre – egy zárt hurkot alkot, melyek körbejárják a vasmag minden egyes furatát, mely furatok magukban foglalják a kimeneti vezetéket (4, c). Az itt ismertetendő generátor indukált mágneses mezeje zárt hurkú mágneses mezőket generál a ferromágneses vasmagban. A mágneses mező "körbevesz" minden, kimeneti vezetéket 4 magába foglaló furatot, mint ahogy a menet körbeveszi a csavar szárát.

Az itt ismertetendő generátorban a kimeneti közeg vagy vezeték 4 mágneses mezeje azonnal körbejárja az összes lyukat (c), melyek a kimeneti vezetéket 4 foglalják magukban. Mivel a kimeneti vezeték 4 minden egyes szomszédos furatban ellenkező irányú, ezért a keletkező mágneses mezők is egymással ellenkező irányúak lesznek. A nyilak (b) és (c) iránya minden lyuknál ellenkező irányúak, (b) az indukáló fluxus, (c) pedig az indukált fluxus.

Ugyanakkor ez a mágneses ellentét hatékonyan az állandó mágnesek irányával szembe van állítva, nem pedig a váltakozó mágneses mező forrásával 6 szemben. Jelen szilárd állapotú generátorban az indukált kimeneti fluxus (4, c) az állandó mágnesek (1, 2) irányával, nem pedig a bemeneti fluxus forrásával (6, a) ellentétes, amely az állandó mágnesek (1, 2) virtuális mozgását szintetizálja a vasmagban 3.

Jelen generátor mágneseket használ a generátor hajtóerejeként, ezek a mágnesek vannak szembe állítva az indukált áram által keltett másodlagos mágneses mező "visszahúzó" hatásával. A kísérletek azt mutatták, hogy a jó minőségű állandó mágnesek nagyon hosszú ideig ki lehetnek téve a mágneses ellenhatásnak, mielőtt lemágneseződnének.

A 3. ábrán láthatóak az indukáló fluxus nyilak (b), melyek ellentétes irányúak az indukált fluxussal (c). A maghoz 3 használt tipikus anyagokban az ellentétes irányú mágneses mezők kioltják egymást, mint ahogy az azonos értékű pozitív és negatív számok összege nulla lesz.

A lyukak állandó mágnessel szemközti maradék részénél nem jön létre ellentétes hatás. A generátor terhelésén átfolyó áram által indukált fluxus (c) azonban változatlan marad, míg az állandó mágnesek által indukált fluxus (b) nincs jelen, mivel azon az oldalon nincs mágnes, amely fluxust hozhatna létre. Ez lehetővé teszi, hogy az indukált fluxus (c) körbejárhassa a furatot, akárcsak a bemeneti tekercs 6 fluxusa (a), folytatva az útját a mag mentén a lyuk mindkét felén.

Minden egyes furat mindkét oldalán, ahol a mágnes jelen van, az akció (b) és reakció (c) mágneses fluxusok kioltják egymást, lévén hogy a magban ellentétes irányúak. A lyukak másik oldalán, ahol nincsenek mágnesek a bemeneti fluxus (a) és a reakció fluxus (c) egyező irányúak. Ezáltal ezek a mágneses fluxusok (a és c) összeadódnak ezekben a zónákban. Ez pont az ellentettje a tipikus generátorban lejátszódó hatásoknak, ahol az indukált fluxus (c) rendszerint ellentétes irányú az indukciót kiváltó "bemeneti" fluxussal.

Mivel a mágneses kölcsönhatás itt az ellentétes és az egymást gyorsító mágneses fluxusok kombinációja, ezért nincs jelen a teljes mágneses fékezés. A magban a fékezés ill. ellentét ellensúlyozva van egy azzal egy időben jelen levő mágneses gyorsítással. Mivel nincs mechanikai mozgás, a bemeneti jelre ható ekvivalens elektromos hatás a nulla fékező erő és a gyorsító erő között váltakozik, mely a bemeneti elektromos jel erősítését eredményezi (a 6-os tekercsben). Az állandó mágneseknek (1, 2), azok fluxus sűrűségének, a mag 3 mágneses tulajdonságainak, a magban lévő furatok mintázatának és a kimeneti terhelés csatlakoztatásának helyes megválasztásával olyan készüléket kapunk, ahol a kimeneti terhelés nem hat vissza a bemenetre és/vagy a bemeneti jel még erősödik is. Ez végső soron kevesebb bemeneti energiát igényel a generátor működtetéséhez. Ez azt is jelenti, hogy minél nagyobb energiát veszünk ki a generátorból hasznos munkavégzés céljából, az annál kevesebb bemeneti energiát igényel. Ez a folyamat azonban az állandó mágnesek (1, 2) ellen hat, mely azok mágneseződését eredményezi.

A 4. ábrán jelen találmány egy tipikus áramkörét láthatjuk.

MTMsz4 2.4.22.2. MTM szabadalom

4. ábra. Az egyik lehetséges kapcsolás rajza

A megfelelő kapcsoló tranzisztorok által biztosított négyszögjel alakú bemeneti jelet az (S) kapcsokra vezetjük, ahonnét az egy feszültség csökkentő transzformátor 11 primer (a) tekercsére jut. A bemeneti transzformátor szekunder tekercse (b) akár egy menetes is lehet, mely sorba van kapcsolva egy kapacitással 12 és a generátor 13 bemeneti tekercsével (c). Ez egy soros rezgőkört alkot. Az alkalmazott négyszögjel (S) frekvenciája vagy meg kell egyezzen, vagy egész számú alharmonikusa kell legyen a soros rezgőkör rezonancia frekvenciájának.

A generátor 13 kimeneti tekercsére (d) ohmikus terhelő ellenállást (L) kapcsolhatunk, mely bármilyen ohmikus terhelés lehet, pl. izzó lámpa vagy villamos fűtőtest.

Amint a bemeneti rezonanciát elértük és a négyszögjel (S) alkalmazott frekvenciája olyan, hogy az összegzett reaktív impedancia (b + c) egyenlő nagyságú a kapacitás 12 ellenkező irányú impedanciájával, akkor az átfolyó áramok és az eső feszültségek elektromos fázisai 90 fokos fáziseltéréssel fognak megjelenni a generátor 13 bemeneti tekercsén (c). Ekkor a bemenetre (S) kapcsolt négyszögjel energia-felvétele a minimum lesz.

A generátorban megjelenő rezonáló energiát a generátor bemeneti tekercsén lévő (v) pontokhoz kapcsolt feszültségmérővel és generátor bemeneti tekercsével sorba kötött (i) pontban lévő árammérővel mérhetjük meg. Ezen két mért érték pillanatnyi értékeinek vektor szorzata adja meg a generátor bemenetén cirkuláló energia értékét, mely végső soron mozgatja az állandó mágnesek mezejét, ezáltal hozva létre hasznos indukciót. Ez az állapot addig tart, míg az állandó mágnesek nem mágneseződnek le.

Mindazok számára, akik az elektronikában jártasak, egyértelmű az is, hogy a négyszög (vagy bármilyen más alakú) hullám a többi alkatrész kihagyásával közvetlenül a generátor bemenetére (c) is kapcsolható. Annak ellenére, hogy ez is működőképes kapcsolást eredményez, az előnyős regeneráló hatások nem lépnek fel teljesen. A rezgőkör használatával, különösen a javasolt kondenzátor 12 alkalmazásával egy hatékony öngerjedés jön létre, melynek hatására jelentősen csökkenthető a szükséges bemeneti teljesítmény, amint terhelést kapcsolunk a kimenetre.

A szabadalmat angol nyelven itt olvashatod.

Megjegyzés:

A szabadalmat olvasva egyértelműen kiviláglik az MPI cég azon igyekezete, hogy a szabadalmukat ne lehessen egy kis módosítással másnak is levédenie. Ezért írják szinte minden bekezdésben, hogy az itt bemutatott megoldások csak példák.

A törekvésük érthető, hiszen elég világosan leírják a generátor felépítését, ezért viszonylag könnyen reprodukálható.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás