2024 március 19 - kedd

4.3. Áramerősség mérése

Az áramot digitális vagy analóg multiméterrel és oszcilloszkóppal mérhetjük meg.

1. Árammérés ampermérővel

Az áramméréshez legtöbbször digitális vagy analóg multimétert használunk. Ezek általában 20 A-ig tudják mérni az áramerősséget. Ennél nagyobb áramokhoz már un. sönt ellenállást használunk, melyet a mérőműszerrel párhuzamosan kötünk.

A sönt értékét a következő képlettel határozhatjuk meg:

Rs = Ra / (n – 1)

ahol:

  • Rs – a sönt ellenállás értéke (W)
  • Ra – az ampermérő belső ellenállása (W). Ezt a műszer kezelési útmutatójában találjuk meg.
  • n – az a szorzószám, amely megmutatja, hogy hányszorosára akarjuk kiterjeszteni az ampermérő méréshatárát.

Ha tehát van egy 20 A-es méréshatárral rendelkező műszerünk, aminek a belső ellenállása 0,01 W, és 80 A-ig szeretnénk mérni, akkor n értéke 4 kell legyen (n = 80 / 20 = 4), a sönt ellenállás értéke pedig Rs = 0,01/3 = 0,0033 W.

arammer 4.3. Áramerősség mérése

1.ábra. Az árammérő méréshatárának kiterjesztése

Ilyen kis értékű ellenállást már nem lehet kapni a boltokban, így ezt az értéket több ellenállás párhuzamosan kapcsolásával érhetjük el.

2. Árammérés feszültségmérővel

A mérés lényege az, hogy az áramforrás és a terhelés közé egy nagyon kis ismert értékű ellenállást iktatunk be, s a rajta eső feszültséget lemérve Ohm törvényének segítségével (I = U / R) kiszámoljuk az áramerősséget.

Ellenőrzésként elvégezhetjük ezt a mérést kis áramokkal úgy, hogy nem csak az ellenállást kötjük sorba az elektrolizálóval, hanem az árammérőnket is. Mikor lemértük az ellenálláson eső feszültséget és az árammérővel az áramerősséget, akkor kiszámolhatjuk az ellenállás valódi értékét (R = U / I). Ez azért nagyon hasznos, mivel az ellenálláson feltüntetett érték gyakran eltér az ellenállás valódi értékétől. (Itt használj két multimétert, tehát amikor az ellenálláson méred a feszültséget, akkor az árammérőnek is az áramkörben kell lennie, mivel az valamelyest szintén befolyásolja az áram nagyságát.)

Használj több ellenállást párhuzamosan kötve, így csökkentve az eredő értéküket, a teljesítményük pedig legyen legalább 1 wattos. Javaslom, hogy legalább 40 db 0,1 ohmos ellenállást kössél párhuzamosan. Ekkor az eredő ellenállás 0,0025 ohm lesz, ami 60 A esetén is csak 0,0025 * 60 = 0,15 V feszültségesést okoz, tehát nem befolyásolja jelentősen a mérés az áramkör működését.

3. Árammérés oszcilloszkóppal

Az egyenáramok mérését viszonylag pontosan tudjuk elvégezni multiméterrel. A váltakozó áramok mérésekor azonban a mérőműszerek, különösen a digitális multiméterek már nagy torzításokat visznek be a mérésbe, melynek értéke elérheti a 20-50 %-ot is. Ezért a pontosabb mérésekhez már oszcilloszkóp használatát javaslom.

Az oszcilloszkópos mérésnél az előző pontban ismertetett feszültségmérést használjuk annyi különbséggel, hogy itt nem multiméterrel, hanem oszcilloszkóppal mérjük a feszültséget.

Az oszcilloszkópos mérésnél a képernyő függőleges skálájáról leolvasott feszültségértéket és a vízszintes skáláról leolvasott impulzusszélességet és periódusidőt használjuk.

Ii = Ui * ti / (T * R)

ahol:

  • Ii – az impulzus áramerőssége (A)
  • T – a periódusidő (sec)
  • ti – az impulzus szélessége (sec)
  • R – a mérőellenállás értéke (W)

Ha mondjuk az ellenállás értéke 1 W, a feszültség értéke 5,5 V, az impulzus szélessége 10 ms, a jel periódusideje pedig 50 ms, akkor Ii = ( 5,5 * 0,01 ) / ( 0,05 * 1) = 1,1 A.

oszc_mer1 4.3. Áramerősség mérése

3.ábra. Az oszcilloszkópos árammérés mérendő adatai

A pontosabb mérések érdekében használhatunk több impulzust is, melyek értékeit átlagolva kapjuk meg az áramerősséget.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás