2019 július 22 - hétfő

2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

László a nyomás vízbontásra gyakorolt hatását mérte egyszerű, mégis ötletes módszerrel. Erről olvashatsz a következő sorokban.

Nem hagyott nyugodni Nagy András ötlete, bevallom valamikor régebben, már el-elgondolkoztam a felhajtóerő hasznosításának megvalósíthatóságáról, de eddig csak elméleti szinten.

A kísérlet célja

Nem találtam az Interneten semmi adatott arról, (pedig valahol biztos van), hogy az elektrolízis során keletkező gázok mennyiségét, a ránehezedő vízoszlop súlya mennyiben befolyásolja.

– Magad Uram, ha nincs szolgád – meg kellett mérjem.

Kivitelezés

Befektetés nélkül, rögtönöztem a konyhában és a "sufniban" rendelkezésemre álló eszközökből összebarkácsolva egy vízbontásra alkalmas eszközt, és egy 6 m magas vízoszlopot.

Vizoszl1 2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

1. ábra.

Először két rozsdamentes anyagból készült kávéskanálra forrasztottam 6,5 – 6,5 m hosszú vezetéket, és egy pár flakonos kupakból kivágott távtartó közbeiktatásával, spárgával rögzítettem a kanalakat egymáshoz. Autó akkumulátorra csatlakoztatva kipróbáltam a "szerkezetet", mely kifogástalanul működött, némi barnás anyagot is termelve.

Vizoszl2 2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

2. ábra.

A vízoszlopot 3 db 2 m-es 42 mm-es lefolyócső felhasználásával sikerült megalkotni. A keletkező gázok kivezetését és az energia bevezetését egy Y elem segítségével rögtönöztem, mert ez könnyen szerelhető, így tetszőlegesen beállítható volt a vízoszlopon belül a kanalak helyzete.

Vizoszl3 2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

3. ábra.

Vizoszl4 2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

4. ábra.

Felállítottam a kreációt az emeletes, körfolyosós társasházunk adottságait kihasználva, így kényelmesen tudtam dolgozni a szabadban 6 m-es magasságban.

Vizoszl5 2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

5. ábra.

A keletkező gázok mérésére, a Térszobrászatn ismertetett módszert alkalmaztam.

Mérési eredmények

Feltöltöttem a csövet előre bekevert, enyhén sós vízzel, az oldatot úgy beállítva, hogy a vízbontásnál kb. 4,5 A-t vegyen fel. Több sóval 10 A fölé ment az áramfelvétel, amit a 10 A-ig mérő műszerem nem kedvelt.

Vizoszl6 2.4.1.11.43. László kísérlete vízoszloppal

6. ábra.

Először a felszínen mértem meg a termelődő gázok mennyiségét, majd egyre lejjebb haladva 2 m-enként megismételtem a méréseket, majd újra a felszínen mértem, ellenőrizve, hogy az akkumulátor időközben esetleges teljesítmény csökkenése ne vezessen téves eredményhez.

A mérésekhez minden alkalommal 2 percre kapcsoltam be a berendezést és összehasonlítottam a fejlődő gázok mennyiségét. Minden mélységben több ellenőrző mérést is végeztem, melyek alapján:

  • A felszínen mindig hozzávetőlegesen megegyező volt az eredmény, 90 – 95 ml
  • A mélyebben mért vízbontásnál, az eredmények kevesebb gázképződést, és minden mérésnél más eredményt mutattak.

Felül kellett bírálnom a mérési módszeremet, mert feltételezésem szerint a mérési eredmények különbözősége, többek között, a gázok vízoszlopban megtett út idejének különbözőségéből is adódhatott.

Megismételtem a kísérletet azzal a módosítással, hogy minden mérés előtt, már a folyamatosan működtetett berendezésnél megvártam, amíg egyenletes gázképződés volt megfigyelhető, akkor 120 másodpercig a mérőedénybe engedtem a fejlődő gázokat.

Az eredmény engem igazolt, a méréseknél, most már közel azonos mennyiségű gázképződést mértem.

Minden mélységben elvégzett mérésnél, hozzávetőlegesen megegyező mennyiségű gázképződés figyelhető meg, az én esetemben 90 – 95 ml.

Az elektrolízis során a feszültséget nem mértem, mert az akkumulátor szerintem elég stabil tápegység, de az áramerősség állandóan a folyamatos üzemeltetés közben is változott 4,35 A és 4,48 A között, függetlenül attól, hogy éppen milyen mélységben "dolgoztak a kanalak", talán attól is vezérelve, hogy a víz hőmérséklete a kísérlet során változott. (melegedett)

Kiértékelés

A kezdetleges eszközökkel végzett kísérletezés nem tette számomra lehetővé, hogy több tizedes pontossággal megmért és minden egyéb körülményt (pl. össz. energia felhasználást, hőmérsékletet, stb.) is figyelembevevő pontos eredményt érjek el.

Laboratóriumi körülmények között, precíz mérőműszerekkel és lényegesen több idő ráfordításával lehetséges, hogy van kimutathatóan nagyobb áramfelvétel, vagy valamivel kevesebb gázképződés a vízoszlop nyomásának függvényében, de a kísérletezésem célja az Nagy András ötletének megvalósításához szükséges információk megszerzéséhez kellett, nem pedig valami tudományos publikáció határozott kijelentéséhez.

Méréseim szerint, nincs lényeges különbség elektrolízis alkalmazásával a fejlődő gázok mennyiségében 0 – 6 m mélységig mért tartományban.

Következő tervek

Az elkövetkezőkben a BingoFuel Reaktor v1.0 by JL Naudin módszerrel keletkező gázok mennyiségével is szeretném a kísérletet folytatni, de ehhez már egy lényegesen vastagabb csőből megépített, a felhajtó erő megmérésére, hasznosítására is alkalmas vízoszlopot kell építsek, melynek az alján könnyen csatlakoztatható (cserélhető), különböző elven működő "gázfejlesztőkkel" lehet kísérletezni.

Optimizmus?

Elképzelésem szerint (ha egyszer elkészül a házam), részleges, vagy teljes vill. energia ellátását, valamint a keletkező gázok felhasználásával a hőigényét bizakodom megoldani.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás