2019 július 22 - hétfő

2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Erről az elektrolizáló készülékről már korábban szót ejtettünk, itt azonban részletesen is megismerkedhetsz a működésével és azzal, hogyan építhetsz Te is ilyen készüléket. Az itt olvasható anyagot Thomas C. Kramer és J.L. Naudin munkáinak az elegyítésével hoztam létre.

bfreact 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Mindenekelőtt egy kis elmélet. Helyezzünk el egymáshoz közel két elektródát és vezessünk rájuk nagyfeszültséget vagy nagy áramot. Ez egy elektromos ívet fog eredményezni az elektródák között. Ha mindezt egy vízzel teli tartályban tesszük, akkor a vízben keletkezik ez az ív, mely annyi energiát közöl a vízmolekulákkal, hogy azok lebomlanak az őket alkotó hidrogénra és oxigénra. Ez a folyamat azonban nem csak ionizálja a vízmolekulákat az ív közelében, hanem még nagyon magas, körülbelül 5000 °C-os hőmérsékletet is létrehoz. Ez a hőmérséklet megközelíti a nap felszínén mérhető hőmérsékletet, így nem véletlen, hogy ebben a plazmamezőben a molekulák szétesnek és új formációkat vagy gázokat hoznak létre, sőt, még új elemeket is. Ezt a folyamatot nevezzük “hideg fúziónak”, a plazmareaktort pedig “hideg fúziós reaktornak”, ha azt arra a célra használjuk, hogy az elemeket átalakítsuk. Így lehet létrehozni például aranyat az ólomból, ehhez csak az elektródák közé kell helyezni egy semleges ólomlapot. Ezt már kísérletekkel is igazolták, bár az így keletkezett arany radioaktív sugarakat bocsát ki. De térjünk vissza a vízautóhoz.

Ez a magas hőmérsékletű plazma hidrogén- és oxigéngázokat termel, ha pedig szén is jelen van a reakciónál (például ha az elektródák szénből vannak), akkor szén-monoxid, szén-dioxid és más szénalapú gázok keletkeznek (metán, etán, etilén és acetilén).

A következő táblázatban a keletkezett szintetikus gázok mennyiségi elemzése látható, melyet a NASA munkatársai végeztek el:

Keletkezett gáz
Mennyiség
  Hidrogén
46.483 %
  Szén-dioxid
9.329 %
  Etilén
0.049 %
  Etán
0.005 %
  Acetilén
0.616 %
  Oxigén
1.164 %
  Nitrogén
3.818 %
  Metán
0.181 %
  Szén-monoxid
38.370 %
  Összesen
100.015 %

1.Táblázat

A szénalapú elektródák használatánál viszont olyan probléma merül fel, hogy azok fokozatosan elfogynak, mivel részt vesznek a reakciókban, így egy idő után az elektródák közötti távolság olyan nagyra nő, hogy az elektromos ív nem tud kialakulni. Ez viszont az elektrolizáló leállását eredményezi. A probléma egyik megoldása az lenne, ha az elektródák távolságát folyamatosan tudnánk szabályozni. Ezt a módszert választotta egy Taiwani feltaláló, aki szénelektródák egy kötegét adagolja folyamatosan, így biztosítva az állandó elektródatávolságot. Jelenleg néhány kutató azzal kísérletezik, hogy tiszta szenet tesz az elektrolizáló vizébe, ezáltal csökkentve az elektróda elhasználódását. Ha viszont nem szénelektródákat használunk, akkor olyan fémet kellene alkalmazni, ami nem olvadna meg ezen a nagyon magas hőmérsékleten, mely akár 5000 °C is lehet. Ilyen fém viszont nincs. A volfrám olvadáspontja 3410 °C, forráspontja pedig 5930 °C (lásd a Négyjegyű függvénytáblázatokban).

A másik dolog, amire oda kell figyelnünk, az a keletkezett gázok hőmérséklete, mivel a forró gázok a motor túlzott felmelegedéséhez vezethetnek. Ha plazmareaktorral akarjuk előállítani az autónk meghajtásához szükséges szintetikus gázokat, akkor gondoskodnunk kell a reaktorban lévő víz folyamatos keringetéséről is.

Manapság sok elnevezése van ennek a szintetikus gáznak, például: Aquafuel™, Aqualene™, Magnegas™, TrueFuel™, Carbo-hydrogen™ stb.

Most pedig nézzük meg J.L. Naudin BingoFuel reaktorát.

J.L. Naudin BingoFuel reaktora

A BingoFuel reaktor közönséges csapvízzel van feltöltve és alacsony feszültségen üzemel. Magas hőmérsékletű (3000 – 4000 °C-os) plazma keletkezik a víz alatt a szénelektródák közötti elektromos ív következtében. A BingoFuel reaktor által termelt szintetikus gáz oxigén vagy levegő hozzáadásával nagyon tisztán ég el. Az égéstermék széndioxid és vízpára, úgyhogy ez nagyon kevés szennyező anyagot termel, ha termel egyáltalán. (Erről a véleményemet lásd itt.)

Ennek a bioanyagnak a gázosítási folyamata 125 – 150 %-os többletenergiát termel. Amikor viszont a rendszer teljes energetikáját figyelembe vesszük, beleértve az ultraviola sugárzást, hőveszteséget stb., akkor a 200 – 400 %-os többletenergia értéket is elérhetjük.

Az itt következő készülék Hillary Eldridge 1898 április 26.-án bejegyzett szabadalma alapján készült, melynek szabadalmi száma: US603,058.

A BingoFuel reaktort csapvízzel töltjük fel és alacsony feszültségen
( körülbelül 30 V-on ) üzemeltetjük

bfreactor1 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

A BingoFuel reaktor gyújtási állapotai

bfreactor3 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Az itt látható filmben a BingoFuel reaktort láthatjuk működés közben.

A következő részben Naudin elmagyarázza, hogyan készíthetünk mi is ilyen reaktort.

A BingoFuel reaktor megépítése

A BingoFuel reaktor v1.1 olyan alkatrészekből áll, melyeket könnyen be lehet szerezni bármilyen víz- és gázszerelvényeket árusító szaküzletben. Semmilyen illesztésre vagy speciális szerszámra sincs szükség. A fő elem egy egyszerű vízszűrő a hozzá tartozó vízkőoldó betéttel. (Lásd a következő ábrán.)

bfrtut1 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

A vízszűrő méreteit a következő ábra mutatja.

rajz1 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

1.lépés.

Szereld ki a fúvókát (a piros gombot) a vízszűrő tetejéből.

bfrtut3 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék
bfrtut3a 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

2. lépés.

Helyezd a 20×27-es rézkupakot (anyasapkát) a bemenetre és a 20×27-es anya-anya illesztőt a kimenetre, ahogy azt a következő ábra mutatja.

bfrtut4 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék
bfrtut5 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

3. lépés.

Fúrjál egy kis lyukat a 20×27-es anyasapkába és egy csatlakozó segítségével erősíts rá egy szilikon csövet, majd az anyakupakot csavard rá a készülék tetején lévő kimenetre.

bfrtut6 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

4. lépés.

A vízkőoldó tartályból távolítsd el a műanyag rácsot és a kristályokat.

bfrtut7 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék
bfrtut8 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

A következő ábrán a plazmareaktor-tartály megépítéséhez szükséges alkatrészeket láthatod.

bfrtut2 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Megjegyzés:

Több eres, 1,5 mm2 átmérőjű szilikon szigetelésű vezetékeket használj a bennük folyó nagy áramerősség okozta túlmelegedés elkerülésére!

A szükséges szénrudakat bármilyen 4.5 V-os zsebtelepből megkaphatod.

carbonrods 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

5. lépés.

Szereld össze az alkatrészeket a következő ábra szerint.

bfrtut9 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

6. lépés.

Fúrjál egy 6 mm átmérőjű lyukat a műanyag tartály aljától 25 mm-re, majd erősítsd oda a plazmagyújtót egy 6×25 mm-es csavarral és anyával, ahogy a következő ábrán is láthatod.

bfrtut10 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

7. lépés.

Helyezd az Ionizáló tartályt az átlátszó víztartályba majd töltsd fel az ionizálót közönséges csapvízzel.

bfrtut12 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

8. lépés.

Gyurmával tömd be a vezetékek melletti rést.

bfrtut11 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

A BingoFuel reaktor készen áll a tesztelésre. (A tesztelés módját itt már ismertettük.)

A következő lépés a BingoFuel reaktor gyakorlati hasznosítása. Naudin egy 5 LE-s benzinmotoros generátor táplálására használta a reaktorban keletkezett szintetikus gázt.

Egy 5 LE-s benzinmotoros generátor táplálása a BingoFuel reaktorral

2003 április 15.-én egy 5 LE-s (160 cm3-es) négyütemű belsőégésű motor (Honda GC160) által meghajtott elektromos generátorral sikeresen letesztelte J.L. Naudin a BingoFuel reaktorát. Az 5 LE-s belsőégésű motort teljes egészében a BingoFuel reaktor által termelt szintetikus gáz hajtotta meg.

bfr5hpgenb 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Az üzemanyagtartály le lett szerelve…

bfr5hpgenc 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

…akárcsak a légszűrő. A szintetikus gáz kimeneti csöve közvetlenül a porlasztó bemenetére lett vezetve.

bfr5hpgend 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Az itt következő videofilm az 5 LE-s belsőégésű motor BingoFuel reaktorral történő meghajtását mutatja be.

Naudin a következő számításokat végezte el. Mivel a BingoFuel reaktor által termelt szintetikus gáz önmagában nem képes elégni, ezért azt levegővel kell elkevernünk. Naudin 5:1 arányban adagolta a levegőt (tehát 1 egység gázhoz 5 egység levegőt adott), így a kapott keverék mennyisége a reaktor által termelt gáz 6-szorosa lett. Ezt mutatja a következő táblázat.

Szintetikus gáz
Keverék
180 liter / óra
1080 liter / óra

Egy érdekes összehasonlítás: A BingoFuel reaktor 80 A áramot vesz fel. Ugyanekkora áram mellett egy hagyományos elektrolizáló készülék 20°C-on 36 liter / óra hidrogént generál. A BingoFuel reaktor által generált szintetikus gáznak 46 %-a hidrogén, tehát az óránként előállított hidrogén mennyisége 83 liter. Ez 2.5-szer több, mint a hagyományos elektrolízis esetében.

Az angol nyelvű leírást J. L. Naudin kísérleteiről itt nézheted meg, Thomas C. Kramer írását pedig itt.

A következőkben azt nézzük meg, hogy vajon lehet-e a BingoFuel reaktor által felvett teljesítményt valamilyen módon csökkenteni.

A reaktorban felhasznált teljesítmény csökkentésének lehetősége

Naudin BingoFuel reaktorának meghajtására egy hegesztő transzformátort használt, melyről 30 V váltakozó feszültség mellett 80 A áramot vett fel. Ez 2400 Watt, ami túl sok ahhoz, hogy egy autóban hosszútávon használhassuk. A kérdés az, hogy lehet-e valamilyen módon csökkenteni ezt a bemeneti teljesítményt úgy, hogy közben a fejlődő gázok mennyisége ne csökkenjen?

A választ Kanarev professzor kísérleteiben találjuk meg. Kanarev a plazmareaktorában nem egyenfeszültséget használt és nem is szinuszos váltakozófeszültséget, hanem impulzusokat, s emellett is nagy mennyiségű szintetikus gázt tudott előállítani. Ennek az a magyarázata, hogy mikor a két elektróda között az elektromos ív hatására kialakul egy plazmamező, akkor egy bizonyos ideig várni kell, míg a keletkezett gázok eltávoznak onnét és helyükre ismét vízmolekulák kerülhetnek. Ha ezalatt az idő alatt is energiát juttatunk az elektródákra, akkor az csak felesleges energiapocsékolás, hiszen még nincsenek ott vízmolekulák, amiket alkotórészeire lehetne bontani.

A teljes kísérletet (lásd itt) nem fordítom le, mivel annak menete teljesen megegyezik a következő oldalon olvasható kísérlet menetével, itt csak egy-két lényegesebb momentumot említek meg. A kísérletben Kanarev professzor a hőelőállítás szempontjából vizsgálta a folyamatot, de ez lényegében nem változtatja meg a számunkra lényeges teljesítményviszonyokat.

A kísérlet során Kanarev 304.3 V-ot és 34.18 A-t használt.

Az alkalmazott impulzusok formáját, melyet a következő ábrán szemlélhetünk meg, háromszög alakúra átlagolta, így számítva ki az impulzus teljesítményét.

kan_12 2.4.1.5.3. BingoFuel elektrolizáló készülék

Az impulzusok ideje t = 0.14 ms

Az impulzusok periódusideje T = 7.25 ms

Az impulzusok frekvenciája f = 1000 / 7.25 = 137.9 Hz

Az impulzusok közötti rés S = 7.25 / 0.14 = 51.78

Az impulzusok kitöltése Z = 0.5 / 51.78 = 0.01 = 1 %

Az impulzusok átlagfeszültsége Uátl = 304.3 * 0.01 = 3.04 V

Az impulzusok átlagárama Iátl = 0.01 * 34.18 = 0,34 A

Mint látjuk, az átlagáram 0,34 A, az átlagfeszültség pedig 3.04 V. Ez 1,03 W teljesítmény (Pátl = Uátl * Iátl = 3.04 * 0,34 = 1,03 W), szemben a feltételezett 10400 Wattal (304.3 V-ot * 34.18 A = 10400 W).

Érdemes lenne kipróbálni ugyanezt J.L.Naudin BingoFuel reaktorával is. Ha az impulzusok kitöltési tényezője Z = 0.01 lenne, vagyis 1 %, akkor az átlagfeszültség Uátl = 30 * 0.01 = 0.3 V lenne, az átlagáram pedig Iátl = 0.01 * 80 = 0,8 A. Ebből következően a reaktor ténylegesen felvett teljesítménye Pátl = Uátl * Iátl = 0.3 * 0,8 = 0,24 W lenne. Ezt hasonlítsuk össze az eredeti 2400 Wattal (30 V * 80 A). A különbség hatalmas, 10000-szer kevesebb energiát kellene csak befektetni, s ugyanannyi szintetikus gázt kapnánk ! Jól hangzik, igaz?

De ha 10 %-os kitöltési tényezőt veszünk, akkor is csak 24 W lenne az elektrolizáló által felvett teljesítmény. Még ez is nagyon jó hatásfokot biztosítana és az autó generátorát egyáltalán nem terhelné le.

Az itt javasolt módszer Naudin BingoFuel reaktorával kapcsolatban csak elméleti, de Kanarev professzor kísérleteiből indultam ki, úgyhogy szerintem érdemes lenne mindezt a gyakorlatban is kipróbálni! De…

Megjegyzés: De mint az az 1.táblázatból is kitűnik, a szintetikus gáz nagyon kevés szabad oxigént tartalmaz (1.164 %), ezért nem hajlamos az öngyulladásra. A víz lebontásakor azonban nagy mennyiségű oxigénnek is fel kell szabadulnia. De akkor az hová tűnik? Nos, a legnagyobb része a szénnel lép reakcióba szén-monoxidot alkotva. A szén-monoxid viszont mérgező, mivel belélegezve az megköti a vérben lévő oxigént, így alkotva széndioxidot. A hidrogén elégetése során, akárcsak a szén-monoxid szén-dioxiddá alakulásakor további oxigént veszünk fel a környezetünkből, ami nem célunk. A mi célunk nem csak az, hogy ingyen üzemanyagunk legyen, hanem az is, hogy ezen ingyen üzemanyag használata közben védjük a környezetünket és segítsünk a Földnek az ökológiai egyensúly visszaállításában. Ezért nem javaslom a plazmareaktor által előállított szintetikus gáz használatát üzemanyagként.

Az egyik Olvasó, Norbert a következő gondolatokat fűzte a témához:

Tibor, írod, hogy a folyamatos nagy áram helyett nagyáramú impulzusokat kellene használni, ami nagyban lecsökkentené a teljesítményt, szerintem ez eddig rendben van és megvalósítható. De mi lenne, ha a szén helyett mégis valami nagy olvadáspontú fémet használnánk? Persze tudom, hogy az megolvadna, de ha ezeket az impulzusokat “elosztanánk” mondjuk 5-6 elektródára, és így mindegyiken csak egy kis ideig menne át nagy áram felváltva, így lehet, hogy nem tudna megolvadni. Ez akkor jutott eszembe, amikor megnéztem Gróf Spanyol Zoltán filmjét, amelyikben a hidrogénes pisztolyt működteti, és ott egy 6-7 eres kábelt dug bele a “dobozba”. Esetleg elképzelhető, hogy valami hasonló a működési elv. Egyébként láttam már dokumentumfilmet is, amiben villámokhoz hasonló jelenséget állítanak elő nagy árammal (laboratóriumban), és érdekes, hogy ott is csak rövid ideig tart, és mégsem olvad meg az elektróda.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás