2019 március 26 - kedd
Kezdőlap > 8. AZ OLVASÓK ÍRTÁK > 8.9. Tóth Roland: Körhinta és generátor

8.9. Tóth Roland: Körhinta és generátor

Tóth Roland küldte a következő cikket, ami egy forgó szerkezetet ismertet. Érdemes elgondolkozni rajta.

"Az egyre dráguló üzemanyagárak mellett az autógyárak próbálnak olyan motorokat létrehozni, melyek kevés üzemanyagot fogyasztanak, de akkora teljesítmény leadására képesek, mint az őket megelőző modellek. Lassan kezdik megérteni, hogy nem lehet a fosszilis energiahordozókra támaszkodni, bár ezt még kevés gyár látta be. Adott teljesítmény mellett hogy is lehet kisebb fogyasztású motorokat építeni? A nagy gyártók hatalmas pénzeket költöttek arra, hogy a súrlódást és hő veszteséget csökkentsék a motorokon belül, ám még a "jól bevált" belső égésű motoroknál maradtak, ami már nem fog sokáig "bevett" módszer maradni! Miért? Mert bár úgy tűnik "erős" gépek, valójában nem túl erősek, csupán üzemanyaggal tömik őket! Kedves Olvasó, biztos azt gondolod, hogy félrebeszélek, de látni fogod, hogy talán mégsem! A mai belső égésű motorok a legjobb esetben is maximum 40%-os hatásfokkal működnek, szemben a villanymotorok 89-92%-ával! Most tehát joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem villanymotorokat tesznek a gyártók a járművekbe, mikor ezek környezetbarátak (megoldható, hogy ne termeljenek ózont), és a súlyuk is alacsony! Talán a gazdasági berendezkedéssel magyarázható a jelenség.

Az energiaellátás megoldható lenne üzemanyag cellákkal. Persze ez még mindig a fosszilis tüzelőanyagot jelentené, immár jobb hatásfokkal, környezetbarát köntösbe csomagolva.

Visszatérve az előbbi gondolathoz, a motorok igazi gondja a működés során fellépő energiaveszteség, amit próbálnak a minimálisra csökkenteni. Ha nem lenne veszteség semmilyen formában, akkor ezek a gépek akár a végtelenségig hajtanának mondjuk egy generátort, ami adná az áramot. Bevallom, én is az örökmozgó híve vagyok, de nem abban a formában, hogy a semmiből csináljunk energiát, mert azt nem lehet. Így hát fordítsuk meg a fent említett súrlódásos dolgot.

Természetesen akármivel próbálkozunk, valamilyen veszteség mindig lesz. A veszteség jól van úgy, ahogy van és ha összegezzük, az végül is egy negatív energia, ami a munka ellen hat.

Arra gondoltam, mi van, ha egy testet mozgásba hozunk, majd csak annyi energiával látjuk el, amennyi a vesztesége, s akkor az elvileg nem áll le! De ez persze helytelen! Hiszen ha folytonos energiával látjuk el, az ellene ható erő annyival nő, hogy ezt lelassítja, majd megáll… Aztán valahonnan eszembe jutott egy gyerekkori emlék!

A kézzel hajtható körhinta! Ugye emlékszel? Ez egy rossz csapágyazású, nagy tömegű fém szerkezet volt. És egy gyereknek elég nehéz volt ezt mozgásba hozni, de mindig sikerült, és miután elért egy kellő sebességet, minimális energiabefektetés árán, ez bizony tovább forgott! Néha 1-1 karmozdulat és a több száz kilós monstrum gyorsan forgott gyerekestől. Megállítani egyből még egy felnőttnek sem lett volna érdemes!

Arra jutottam, hogy mi lenne, ha egy motor egy nagyobb tömegű kereket/testet "felpörgetne" egy kisebb generátorra kapcsolva, és a motoron további segédtekercsek kapnának helyet. Miután a nagyobb tömeg viszonylag gyorsan forogna – ezáltal forgásban tartva a motort és generátort – termelné az áramot és a segéd tekercsek impulzusszerűen és ciklikusan annyi energiát/impulzust adnának a rendszernek, hogy az ne lassuljon le, így folyamatosan termelne. Nagyjából úgy, ahogy egy gyerekkéz hajt egy már forgó körhintát. Véleményem szerint ez az egyetlen használható megoldás, ami még bizonyos szempontból a fizikai szabályok ellen sem vét, amolyan impulzus generátor-féleség. És aki olvasta Egely György könyveit, olvasott a C720-as generátorról is, ami 20 tonnás és rengeteg áramot termel! Aki esetleg a videót is látta, észrevehette, hogy a feltaláló igen sűrűn emlegeti a forgó mágnes tömegét, talán nem véletlenül! Persze beszél különleges mágneses térről is, de valójában a tömegben és a vezérlésen lehet a hangsúly, vagyis a lendületben tartáson! De hasonló megoldást láthatunk a japán Minato úrnál is, igaz, jóval kisebb kivitelben, és azt is észrevehetjük, hogy nem csak mágnesek és tekercsek, de elég nagy ballaszt súlyok is helyet kaptak a forgó korongokon, ami természetesen motorgenerátorként a beindítás után saját mozgását képes fenntartani és még plusz energiát is termelni.

Ezzel a kis eltöprengéssel szerettem volna egy egyszerű példán keresztül bemutatni, hogy lehet olyan gépet építeni, ami elég sok plusz energiát termel, úgy, hogy a fizika egyik legfontosabb és legalapvetőbb szabályán alapszik, a lendület-megmaradáson! Így a káposzta is megmarad és a kecske is jóllakik! Ha Te, Kedves Olvasó még mindig szkeptikus lennél, akkor hadd javasoljam, hogy menjél el egy játszótérre, pörgess meg majd tarts mozgásban egy körhintát és gondolkodjál el azon, hogy vajon működhet-e a dolog!"

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás