2019 február 20 - szerda

2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

Laci megépítette azt az itt bemutatott elektronikát, mely az autó fedélzeti számítógépét volt hivatott "megtéveszteni" úgy, hogy az oxigénszonda, vagy más néven lambdaszonda kimeneti jeleit kissé megváltoztatta. Ez lehetővé tette a vízbefecskendezést, s közben a motor nem állt le. A "kísérleti nyúl" szerepét Laci Citroën Berlingo-ja töltötte be.

A kísérlet kezdetén egy kicsit játszani kellett az elektronikával. Erről Laci a következőket írta:

"Az áramkörben apróbb módosításokat kellett végrehajtanom a megfelelő működéshez. Ezek a következők voltak:

  • A VR1 trimerpotit 50 KW-ra cseréltem, mert nem tudtam kivezérelni mind a 10 LED-et. ( A kimenetekre LED-eket kötöttem, hogy lássam menetközben a szonda működését).
  • A VR2 helyére bekötöttem egy 8,2 KW-os ellenállást – a LED pozitív oldalára – utána pedig egy 4,7 KW-os trimerpotit. Ezzel a megoldással 8 mV-648 mV között tudtam pontosan szabályozni a computer felé a kimenő feszültséget.
  • A bejövő táp pozitív ágába raktam egy védődiódát (1N 4007) , mert véletlen felcseréltem a vezetékeket és elszállt az IC.
  • Szűrésnek még betettem egy 100 nF-os kondit a 10 mikrós mellé.
  • A 3,9 MW-os ellenállás helyett 3,6 MW-osat raktam és a C3-as kondit 3,3 mikrósra cseréltem, de még ez is kevés volt, mert kb. 10 másodperc után bekapcsolta az áramkört. Ezzel nem kísérleteztem tovább, mert a bemeneten lévő kapcsolóval bármikor ki-be tudtam kapcsolni menetközben is, hogy megfigyeljem a változásokat.
  • Miután elvágtam a lambdaszonda fekete vezetékét (4 vezetékes szonda) rácsatlakoztattam az elektronikára.

Most már nem volt probléma az autóval, tovább működött."

SzondaElektr 2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

1. ábra. A megépített elektronika

"Az 50 KW-os trimert úgy állítottam be, hogy maximális szondafeszültségnél az összes LED világítson. Az IC 17. lábáról vezéreltem a kimenetet. Mikor folyamatosan nyomtam a gázt, az összes LED világított. Városi közlekedésnél volt az, hogy folyamatosan változott
a kivezérlés, de az autó jól működött.

SzondaElektr1 2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

2. ábra. Az elektronika be lett kötve az autóba

A kimeneti feszültséget 100 mV-ra állítottam és ellenőriztem a fogyasztást 400 km-es út után.

Sajnos a fogyasztás nem csökkent, ugyanannyi volt mint működő szondával. Beállítottam 8 mV-ra, de az eredmény ugyanaz lett, s 250 mV-nál sem változott. "

SzondaMotor3 2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

3. ábra. Az oxigénszonda csatlakoztatása

"Ezek után feltekertem egy 3 m hosszú 5×1 mm-es lágy rézcsövet a kipufogócsonkra."

SzondaMotor2 2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

4. ábra. A kipufogócsonkra feltekert rézcső

"A szívócsonk felőli oldalra szigetelésnek és csatlakozásnak ráhúztam egy 50 cm hosszú és 6 mm átmérőjű vastag falú üzemanyagcsövet. Egy bilinccsel rászorítottam a rézcsőre, hogy ne szívjon mellette levegőt a motor. A rézcső és a víztartály közé betettem egy mágnes-szelepet, melyet a műszerfalon lévő kapcsolóval nyitottam. A víztartályban egy akvárium levegőszabályzón át csatlakozott a mágnes-szelepre egy 5 mm-es infúziós cső, a másik végén egy 8 mm-es PVC csővel."

SzondaMotor1 2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

5. ábra. A mágnes-szelep és a szigetelt rézcső

"A levegőszabályzó egyik oldalára – a szabályzócsavar alá – fúrtam egy 1 mm-es lyukat, így a motor által keltett vákuum felszívta a vizet és porlasztva került a forró rézcsőbe. A szabályzócsavarral sajnos nem lehetett pontosan beállítani a felszívni kívánt víz mennyiségét, ezért különböző átmérőjű injekciós tűket használtam fúvókának."

SzondaInj 2.4.1.11.39. Az oxigénszonda manipulálása

6. ábra. A fúvókának használt injekciós tűk

Ezekkel az alábbi eredményeket kaptam:

Átmérő Víz
0,4 mm
2,5 ml/perc
0,5 mm
7,0 ml/perc
0,6 mm
14,0 ml/perc
0,7 mm
26,0 ml/perc
0,9 mm
38,0 ml/perc
1,2 mm
62,0 ml/perc

1. táblázat. A "fúvókák" átmérője és a percenként beszívott vízmennyiség

"

Tapasztalat:

  • 125 km/h-s sebességnél 0,7 mm-es fúvókánál 400 km után a fogyasztás ugyanannyi, mint működő szondánál, nincs megtakarítás.
  • 0,4 mm-es fúvókánál sem csökkent a fogyasztás.
  • A kipufogón szép fehér vízpára pöfög ki.
  • Alapjáraton vízcseppek is megjelennek, a motor darabosabban jár,
    dízeles hangja lesz, de nem áll le a legnagyobb fúvókánál sem.

Egy autószerelővel konzultáltam, aki azt mondta, hogy a szonda mellett a légtömegmérőt, a fojtószelep érzékelőjét is be kellene csapni, de a computert is át kellene programozni. Ezekre már nem vállalkozom.

Ajánlom régi, porlasztós motoron a kipróbálást, biztos több sikert
lehet vele elérni.

Köszönöm Triznyaknak az autószereléssel kapcsolatos tanácsait! "

Laci kísérleteiből azt már tudjuk, hogy meg lehet oldani az érzékelők kimeneteinek manipulálását, tehát ez nem lehetetlen feladat. Mint feljebb láttuk, van már egy olyan bizonyítottan működő elektronikánk, ami az oxigénszonda kimeneti jeleit módosítja. Ez az út tehát járható. Azonban az is megfontolandó, hogy a vízautónál a számítógépet valószínűleg teljesen ki is kell majd hagynunk.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás