2024 március 19 - kedd

3.1.3.2. Egy lehetséges megvalósítás

Az előző oldalon már megismerkedhettünk Frolov magyarázatával a reakciómentes erővel kapcsolatban. Ezen az oldalon egy lehetséges megvalósításról olvashatsz, melyet Szőke Tibor javasolt.

Hallottál-e már olyan kondenzátorról, amelyiknek a fegyverzetei között nem egy, hanem két dielektrikum van? Lehetne több is, de nem kell. A lényeg, hogy a két szigetelő rétegnek különböző dielektromos állandója legyen. Alexander Frolov felfedezte, hogy ilyen esetben a fegyverzetek közötti elektromos térben a töltésekre ható erők eredője nem nulla, hanem az egyik fegyverzet felé mutat. Ez azt jelenti, hogy csak a feszültség hatására egy tolóerőt nyerünk, mégpedig úgy, hogy nincs visszahatása!

Ha ez igaz lenne, minimális energiával lehetne nagy tolóerőt létrehozni visszaható erő nélkül.

Az elv kipróbálásához lényegében két dolog kell:

  • egy síkkondenzátor két szigetelő réteggel és
  • egy nagy feszültség forrás, feltehetően kis áramerősségű áramfogyasztás mellett.

A Frolov leírásában egy nagyon nagy és egy kis dielektromos állandójú (e) szigetelő réteg szerepel. Az utóbbi nem gond, az lehet maga a levegő is. A nagy e-ú anyagra Ő kerámiát javasolt, mert annak 80 az e-ja. Találtam egy táblázatot, amiben kb. 50 anyag e-ja van megadva. A legtöbbnek az e-ja 4 és 8 között van, egyedül a kerámiát írta 80-nak. A meglepő az volt, hogy szerepelt külön a porcelán is 6-os e-al! Mi lehet a különbség a porcelán és a kerámia között? Hosszas kutakodás után rájöttem, hogy a kerámia az alumínium-oxid. Hoppá! Hát akkor a dolog pofon egyszerű! Minden alumínium tárgy vagy lemez vékony oxid réteggel van bevonva, el sem lehet távolítani, csak sajátos technikai fogásokkal. Tehát a megoldás pofon egyszerű: két síklemez lapot kell összeállítani egymással párhuzamosan megfelelő távolságra, megfelelő szilárdítással, merevítésekkel, hogy tartása legyen. Az egyik lemez alumínium legyen, a másik meg valami más, mondjuk réz vagy acél. Ez utóbbi lehet inox, vagy horganyzott is akár. Az alumíniumlemez felületén ott van az alumínium-oxid, azaz kerámia és utána a levegő, majd a másik lemez. Az összeállításnál a legnagyobb odafigyelést a fellépő nagy feszültségre kell irányítani. Gondolni kell arra, hogy a várható erőhatás kis méretekben kicsi, tehát olyan elrendezést kell kitalálni, hogy a kicsi erő is kimutatható legyen. Meg kell figyelni, hogy mitől függ az erő nagysága. Elsősorban az így létrejövő kondenzátorban felhalmozódó töltés mennyiségtől. Ez tehát függ a feszültségtől, ezért kell minél nagyobb feszültség. De függ a kapacitástól is, tehát minél nagyobb kapacitást kell elérni, azaz a lemezeket minél közelebb kell tenni. Fontos az átütési távolság, annál közelebb nem lehet.

Az alábbi szerkezet felépítésére gondolok: Egy súlyos, masszív talp, mondjuk egy vastag acél lemezből kivágott korong, vízszintesen fektetve. Közepében csapágyazás és beleállítva függőlegesen egy tengely. A tengelyre erősítve a nagy téglalap alakú acéllemez, függőleges síkban, a hosszabb oldala vízszintesen, aztán ki kell egyensúlyozni, hogy egyenletesen tudjon forogni. Bakelit, vagy textolit rudakból készült távtartókkal hozzá erősíteni az alumíniumlemezt a megfelelő távolságra, az egyik féloldalon az egyik oldalra, a másik féloldalon a másik oldalra. Így a fellépő erők egymással ellentétes irányúak, tehát forgató nyomatékot hoznak létre. Az így kialakuló forgást tovább lehetne vizsgálni, vagy netán hasznosítani.

Megpróbálom lerajzolni, amit leírtam.

Frol_Al 3.1.3.2. Egy lehetséges megvalósítás

1. ábra. A javasolt szerkezet

Ezek a méretek gondolom reálisak, megvalósíthatóak. A megadott képlet szerint az F erőnek én az alábbi értékeket kaptam: 0,055 kg, más szóval 5,5 dkg. Ez kétszer jelentkezik egy forgató nyomatékot adva, ami már jól mérhető. M = F * l = 0,055 * (700 – 250) = 0,02475 kgm ~ 25 gm.

Az előző oldalon olvasható cikk végén egy olyan számítást ad, ami szerint egy 100 m2 felületű kondenzátor esetében 100 000 V feszültséggel 80 tonna erő lép fel! Ez a 100 m2 felület egy 11,3 m átmérőjű kör felülete. Nem egy nagy felület. Ha ebből tényleg kijön a 80 tonna, akkor már megvan egy lehetséges UFO hajtómű!

Kérdés, hogy az elmélet igaz-e?

Megjegyzés: Szőke Tibi javaslata könnyen megvalósíthatónak tűnik. Ha van kedved kísérletezni, akkor az eredményeidet küldd el nekünk! Biztos, hogy még nagyon sok Olvasót érdekelnének az eredményeid.

Kapcsolódó kísérletek:

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás