2019 március 25 - hétfő

2.4.1.11.12. Horváth féle elektrolizáló 1

Bálint és Laci a Horváth féle elektrolizálóval kezdtek el kísérletezni. Az eddigi eredményeiket foglalta össze Bálint az alábbi sorokban.

Már több mint négy éve foglalkozok intenzívebben a szabadenergia kérdésével.

Valamikor még kissrác koromban eltökéltem hogy én megcsinálok egy örökmozgót. Aztán elkezdtem nőni és elhagytam a belső hangok figyelését, csajozás, bulik stb… Valahogy mégis műszerész pályára kerültem (véletlen).

Megint elkezdtek jönni a belső hangok érzések. Tanulmányaim során a tanáraimat fárasztgattam a kérdéseimmel. De hála Istennek nagyon fáradhatatlan tanárokról révén szó nem vették el a kedvemet. Gyakorlaton mindig igyekeztem az elsők között befejezni a napi feladataimat, hogy utána saját kis elektronikáimat összerakhassam és műszerparkkal mérhessem az eredményeket.

Időközben találkoztam egy emberrel, aki gyökeresen megváltoztatta az elképzelésemet a világról. Nagyon sokat tanultam tőle és a mai napig is tanulok. Elmentem K. Györgyhöz a Horváth féle vízautó leírásáért. Nagyon belelkesedtem és számtalan kísérletet elvégeztem, láttam videón a Meyer Úr kísérletét is. Azt gyakorlaton meg is próbáltam leutánozni, kisebb sikerrel. Erre a tanárom azt mondta: “Eddig tudtam segíteni, ezután a saját utadon kell járjál!” Mert azt a dogmát tanítják az iskolákban, hogy váltó árammal nem tudsz vizet bontani! De nem iskolában élünk! (még szerencse!)

Több kísérletet végeztünk a Horváth vízbontóra is barátommal és a nagybátyámmal. Az elv az biztosan jó! Vegyél egy trafót I maggal, legyen nagy szórása, az jó!

Horv1 2.4.1.11.12. Horváth féle elektrolizáló 1

1. ábra. Mágneses tér felerősítése vasmaggal (a tekercs árama mindkét esetben egyenlő)

Mint láthatjuk, a mágneses terek a vasmagon kívül párhuzamosan futnak a vasmag hosszanti tengelyével. Itt meg is említeném a másik fontos dolgot:
az Indukció törvényt:

Ha a mágneses fluxus megváltozik, a mágneses fluxus környezetében villamos tér keletkezik.

Ezt a természeti törvényt nehéz pontosan megmagyarázni. A megváltozó mágneses tér körül villamos tér indukálódik (lásd a 2. ábrát).

Az indukálás az ilyen tér létrehozásának szakkifelyezése.

Ha az indukált villamos térben vezeték van, a két vége között feszültség mérhető. A villamos tér a vezetékben lévő töltéshordozókra erőt fejt ki. A szabad töltéshordozók követik az erő irányát, töltéshordozó-szétválasztás jön létre. (lásd a 3. ábrát). A vezetékben feszültség indukálódik.

Horv2 2.4.1.11.12. Horváth féle elektrolizáló 1
Horv3 2.4.1.11.12. Horváth féle elektrolizáló 1
2. ábra. A változó mágneses tér körüli térben villamos mező indukálódik
3. ábra. Töltéshordozó-szétválasztás villamos térben

A szövegben elhangzik , hogy a vezetékben a szabad töltéshordozók követik az erő irányát! A vezeték két vége a mi esetünkben az anód és a katód.

A szabad töltéshordozók pedig az oxigén és a hidrogén. Tehát a víz molekulákat rendezni tudjuk elektromágneses tér segítségével, pontosabban a villamos térrel, ami indukálódik!

Ez azt jelenti, hogy a veszteséges I alakú vasmagunk nem is olyan veszteséges! Mert szerepet játszik a molekulák egy irányba állításánál.

Azt is tudjuk, hogy a hagyományos vízbontásnál a hatásfokunk kb. 30%. Ez abból adódik, hogy az anódra és a katódra adott áram kb. 70%-a a vízmolekulák rendezésére használódik el. Mennyire egyszerű lenne a dolgunk, ha a molekulák már egy irányban állnának. Ezt csináljuk a Horváthnál a TR2-es trafóval!

JAVÍTJUK A HATÁSFOKOT!

Nem véletlenül csinálta Horváth Úr a sok feleslegesnek látszó dolgot a bontójában! Kutatásom során kiderült, hogy Horváth Úr villamos mérnök volt. Tovább egyenlőre nem jutottam, mert az egyetlen ember, akivel felvettem a kapcsolatot, megpróbált… hogy is mondjam? Finoman megpróbált lebeszélni a kutatásaim folytatásáról. Csak elárulom nektek, hogy ez az ember látta személyesen Horváth Úr munkáját és beszélt vele személyesen is és mennyekig emelte Őt a cikkében! (Cs. Endréről van szó)
Most már viszont így állunk!

Cikkét eljuttatom Tibor barátomnak és Ti is elolvashatjátok! (érdemes!)
Kísérleteink során nem adatott meg a jó minőségű anyagokkal való dolgozás lehetősége. Kedves barátom készítgette az elektronikát a TR2-es trafóhoz,
Nagybátyám pedig az edényeket készítgette lelkesen, én meg noszogattam őket! (a legfontosabb része az enyém volt)

Megcsinálta barátom az elektronikát a TR2-es trafónak ami szuperált is rendesen. 11 cm-es PVC csőbe fért bele a trafó és 10 cm hosszú volt. A vasmagja 50 mm * 50 mm * 100 mm. A primer menetszám 600, átmérő: 2 mm lakkozott rézhuzal. A szekunder menetszám: 2,5, átmérő: 2 mm * 3 mm fazondrót és ebből párhuzamosan két drót volt összefogva. Egészen jó kis mágneses teret lehet vele létrehozni.

A gond csak ott volt, hogy nem volt soronként szigetelve a primer oldal. Kihangolta a barátom az elektronikával a trafót soros rezonanciára és a primer oldalon több KV-os impulzusokat nem bírta pár percnél tovább a lakkszigetelés. Nagy örömömet leltem benne, mikor a mágnessel a kezemben 1,5 m távolságból éreztem a TR2 mágneses erőterét. Mert az azt jelentette, hogy lesz itt graft! Na de áthúzott a trafó szigetelése. Elszállt az elektronika és új trafó is kellett. Közben elkészültek a bontó tartályok is. Az egyik a Horváth-éhoz hasonló, csak lemezekből lett összehegesztve, a másik pedig teljesen máshogy nézett ki. Csak köcsögnek nevezem a továbbiakban a nagyobb bontót. Kb. 50 cm magas és 30 cm átmérőjű a köcsög, bakelit teteje és az alja. A tetejében külön nyomásmérő van a hidrogénnek és az oxigénnek. És ott találhatóak meg a kivezető nyílások és a víz bevezető nyílás is. Az oldalán közlekedő edény elven a vízszintet tudjuk figyelni és az anód-katód bevezető menetes szárak kiszigetelve. Az alján pedig az előzőekben említett TR2-es trafó drótjainak a nyílása és gumilábak találhatóak.

A trafó és elektronika híján hegesztő trafóról küldtük a graftot! A köcsögöt ki szerettük volna próbálni nyomás alatt is. Siker koronázta fáradozásunkat! Bekapcsolás után a nyomásmérők kb. 2-3 másodperc alatt elérték a 3 bart. Azt mondanom sem kell, hogy a kivezető nyílások egy túlnyomás csővel voltak összekötve a buborékoztatóval, amelyből a lánghegesztő keverőszárán pisztolyon keresztül távozhatott a hidrogén és az oxigén. Meg is nyitottam a keverőnek a hidrogén oldalát az oxigént pedig a szabadba engedtük.

Gyorsan elvégeztük a hidrogén tesztet. Pohárba kezdtem engedni a gázt és a pohárban mikor már nem durrant a gáz akkor csak tiszta hidrogén jött a csőből.

Ezután bátorkodtam meggyújtani a gázt. Meglepetésemre teljesen színtelenül égett, addig nem láttam ilyet. Onnan tudtam, hogy ég, hogy a lángon keresztül nézve megváltoztak a mögötte lévő tárgyak formái. A láng kb. 50 cm hosszú lehetett, tűhegyes végződéssel. A nyomásmérő folyamatosan a 3 bart mutatta. Ki-be kapcsolgattuk a szerkentyűnket. A tapasztalatunk az volt, hogy a nyomás hihetetlen sebességgel leesett 0 bar közelébe, és a buborékoztatóba olyankor a hidrogén oldalon víz került. Azt a következtetést vontuk le, hogy a hidrogén hihetetlenül gyorsan átdiffundál a bakelit fedélen.

A kis játszadozásunknak az lett a vége, hogy szétdurrantottuk a köcsögöt. Látványos emelkedésbe kezdett az asztalon lévő köcsög az aljától a többi része, nem kis ijedségünkre hárman négy fele szaladtunk és utána vissza a hegesztő trafót kikapcsolni. Az igen erős lúg beterítette a barátom pincéjét, úszott minden.

Hát itt akkoriban le is álltunk a további vízbontós kísérletről, mert jobb lehetőségek kecsegtették magukat, amibe még víz sem kell. Tovább folytattuk a kísérletezést azon a téren kisebb sikerekkel. De sok herce-hurca volt körülötte. Majd esetleg máskor írok róla most nem szeretnék róla mesélni.

A kísérleteimet idén tavasszal kezdtem tovább folytatni a vízbontás terén, mikor sok szabadidőm lett bent a vállaltnál. Különböző méréseket végeztem a víznek a viselkedésével kapcsolatban.

Csináltam olyan méréseket mint amilyeneket a Tibor barátom nemrégiben kitett ide a weboldalára. Nekem nem egészen olyan jeleim lettek mint neki, de tapasztaltam a lecsengést én is, csak DC-ben eltolva, azaz nekem nem voltak negatív csúcsaim. A srác, aki mellettem ült, hülyét kapott tőlem, még azt is mondta, hogy okosabbnak hitt és tudom, hogy hol kell mérni a jelalakot. Aztán mondtam neki, csak nyugodtan mérjen Ő is! Mért is és kissé zavarban volt. Még a bontó lemezeimet is kicserélte egy kondira és akkor tapasztalta azt, amit tanult a fősuliban, hogy a kondi feltöltődik…

A víz kissé másképp működik! Igen, ezért kísérletezünk fáradhatatlanul, hogy megismerjük a természetét és a természettel összhangban vegyük ki a vízben rejlő energiát!

A tapasztalatok szerzése során úgy döntöttünk, hogy nekiállunk az eredeti Horváth-nak kombinálva a saját tapasztalatainkkal, méréseinkkel a készüléket.

Horv4 2.4.1.11.12. Horváth féle elektrolizáló 1

4. ábra. A Horváth féle vízbontó cellájának metszete

A képen jól látható a csillag forma. Erre azért lehet szükség, mert a külső és a belső felületek nem egyeznek meg, illetve itt koncentrálódik élben az energia úgy, mint az alagút dióda esetében.

A saját tapasztalatom az a készülékkel kapcsolatban, hogy mindenhol keletkezik buborék a bontás során de az éleknél hatványozottan megnő a buborékok mennyisége, ott fehéredik el a víz.

Az elektronikával vagyok jelenleg megáldva, mint már említettem soros rezonanciánál hatalmas a mágneses tér. Megugrik a primer oldalon a feszültség a generátor feszültsége fölé, kb. 2 KV-ot mértem a bemeneti 100 V-hoz képest. Azért kb. mert freki és bemeneti fesz függő. Ez azzal is jár, hogy a trafó induktív ellenállásán megnő az áram. Ohm törvény! Ennek a vonzata pedig az, hogy a trafó körüli térerő is megugrik, mert ha adott ellenálláson adott menetszámon megnő az áram, akkor a térerő is megnő. Térerő függ a menetszámtól és az áramtól. Mértékegysége Tesla.

Saját magamat dobtam át a palánkon, mikor egyoldalas jelekkel akartam soros rezonanciát csinálni! Ez ugyanis képtelenség, csak azért voltam dühös, mert erre egy hetem ment rá. Mikor beszélgettem róla műszerészekkel, villamosmérnökkel, akkor Ők sem értették, miért nincsen kívánt eredményem. Az elektronikám amit összeraktam jól működött minden pontján mértem és kényemre kedvemre állíthattam a kívánt jelet. Amiben különbözött az erősítőmtől az, hogy az erősítő váltó + – jelekkel látta el a trafót és a kondit. Azért írtam le ezt a kis történetet, hogy Ti, akik kísérleteztek, nehogy ugyan ebbe a hibába essetek! (Rossz kísérlet is jó kísérlet! ) Ja, és a Horváth elektronika alapból nem működik! De csak nézzétek át Ti is!

Horv5 2.4.1.11.12. Horváth féle elektrolizáló 1

5. ábra. A Horváth féle elektronika egy részlete

A C5 töltődik a TR1-en keresztül és a Tirisztoron keresztül sül ki. A TR2 pedig egy darab drót szerepét tölti be! Ha nem hiszitek mérjetek rá szkóppal! Pedig nagyon jó a rajz meg minden, magyarázás, stb… Az én általam összehozott elektronika ilyen hibáktól már mentes volt, csak a soros rezonancia járhatatlan út abban a formában, ahogyan nekünk könnyű lenne tőle a helyzetünk.

További megoldásokon gondolkodok, amelyek lehetnek:

  • Kipróbálni rezonanciával és a váltót közvetlenül rákötni a bontóra, a csúcsok lehetséges, hogy alagútdiódaként viselkednének.
  • Illetve mágnessel eltolom a DC szintet, ami még ennél a rendszernél számításba jöhet.
  • Simán feltöltök kondit nagyfeszre és rásütöm a TR2-re. Itt a frekivel kellene játszadozni hátha sikerül a körjóságot megnövelni és így jobb hatásfokra szert tenni.

Jelenleg más ötletem nincsen.

A vasmag és a TR2 elkészítéséről készítettem egy videót.

1. videó. A vasmag és a TR2 elkészítés

Eddig jutottam a Horváth István féle vízbontóval, remélem hamarosan előre tudok lépni benne és tudok valami bíztatót mondani nektek! Ha valaki előbb megcsinálná mint én, akkor arra kérem avasson be a részletekbe!

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás