2019 december 6 - péntek

2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

Az itt következő leírást Patrick J. Kelly készítette a Meyer féle elektrolizáló reprodukciójáról. A szöveget olvasva látható lesz, hogy ez nem pontos másolata Meyer elektrolizálójának, hisz se nagyfeszültséget, se rezonanciát nem használ, ennek ellenére érdemes elolvasni. A szöveget kérésemre Lajos fordította magyarra.

A következő leírás tájékoztatási célt szolgál. A hidrogén és oxigén együtt veszélyes anyag. Sem a szerző, sem Dave Lawton nem vállal felelősséget a kísérletekkel kapcsolatban. Mindenki a saját felelősségére kísérletezzen!

Dave Lawton Stanley féle elektrolizálójának a videója itt Látható (Ez nem a végleges elektrolizálója):

(Wfcrep.WMV)Sajnos a videó hiányzik, ha valakinek megvan kérem küldje el nekem, az elérhetőségek menüpontban megadott címre!

1. videó. Dave Lawton Meyer féle elektrolizálója (5,3 MB, 1:00 perc)

A videót látva sokan kérdésekkel fordultak hozzám. Ezekre itt a válasz:

A videón az elektrolizálót egy autó generátora táplálta. Ezt mutatja következő két ábra.

gener1 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

1. ábra. A generátor

gener2 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

2. ábra. A generátor és egy villanymotor

A generátor gerjesztő tekercsét egy FET tranzisztor kapcsolgatta, amelyet egy 555 időzítő áramkör szabályozott. Ez az összeállítás a kompozit hullámforma következtében a közönséges vízben vagy esővízben jelentős elektrolízist eredményezett. A reprodukcióban a csövek 5 inch hosszú (126,8 mm), 316L jelű rozsdamentes acélból készültek. Stanley eredeti készüléke azonban háromszor ilyen hosszú csöveket tartalmazott. A külső cső 1 inch (25 mm) átmérőjű, a belső 3/4 inch (19 mm) átmérőjű volt. Mivel a cső falvastagsága 1/16 inch (1,6 mm) a hézag a kettő között 1-2 mm közé esik. A belső csöveket kicsi, 6-7 mm-es gumi csíkok szorították a nagyobbik cső belsejébe.

A tartály 4 inch (100 mm) átmérőjű közönséges PVC lefolyócső, amelyek ragasztós csőcsatlakozóval kapcsolódnak az átlátszó akril csőhöz. A ragasztás PVC ragasztóval történt.

Itt kell megjegyezni, hogy az új, fényes, rozsdamentes anyag nem jó elektrolízisre. Ez jól látható a Joe celláján, ahol a rozsdamentes anyagot kondicionálni kell ismétlődő, rövid elektrolízis ciklusokkal. Ugyanez vonatkozik a sík lemezekre is. Mint Bob Boyce mondta: "Addig nem várhatunk jelentős gázfejlődést, amíg egy fehér réteg nem alakul ki a lemezek felületén, amit legegyszerűbben úgy érhetünk el, hogy nátriumhidroxid vizes oldatában hagyjuk állni a lemezeket néhány napig. Csak hagyjuk a lemezeket az oldatban ázni, nem kell áram hozzá."

Ugyanez vonatkozik a fenti készülékre is. Az első bekapcsoláskor nagyon kis elektrolízis történik, mert a csövek felületét a rájuk tapadó buborékok takarják be. Azonban ha így hagyjuk egy darabig, a víz felületén barna uszadék keletkezik. Az uszadékot többször letakarítva az a fehér réteg kialakul az aktív felületen, ami az erős buborékképződéshez kell.

Az átlátszó cső csak azért kell, hogy látható legyen az elektrolízis.

gener4 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

3. ábra. Az elektrolizáló készülék

gener3 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

4. ábra. Az elektrolízis a külső és belső cső között történik, ami az áram bekapcsolásával indul

gener5 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

5. ábra. Néhány másodperccel később, amikor a keletkezett gázok teljesen áttetszővé tették az elektrolitot. (Már nem lehet átlátni a vízen)

gener6 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

6. ábra. Az 1 inch-es csövek tartója

gener7 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

7. ábra. A csövek a tartóba beragasztva

gener8 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

8. ábra. Még mindig a külső elektródákat látjuk a vezeték bekötésekkel, alulról nézve.

gener9 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

9. ábra. Az elektródák bekötése. A jobb érthetőség kedvéért csak egy pár elektródát tüntettünk fel.

A csavarok és a vezetékek rozsdamentes acélból készültek.

(A csövek tartója természetesen szigetelő anyagból készült, és úgy látom, hogy szilikon ragasztóval tartják a külső elektródákat a helyükön. A ford.)

A rajzon látszik az átlátszó akril cső is. A cella alján a kivezetéseket csöpögés ellen szilikon ragasztóval szigeteltük, amikor átdugtuk a csavarokat az alsó lemezen.

Az áram bevezetését az elektródákhoz menetes lyukak fúrásával oldottuk meg, amelyek mindig átellenesen esnek a belső (kisebb) cső csavarjaival. A hozzávezetést a cső belsejéből kapja az alsó éléhez közel.

A következő ábra az a kapcsolási rajz, mely az autó generátoros meghajtást ábrázolja, de megfelelő áramköri kialakítással más megoldás is alkalmazható.

gener10 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

10. ábra. Az autógenerátoros kapcsolás rajza

Ezen a különleges kapcsoláson a generátor gerjesztését egy változtatható frekvenciájú rezgőkörrel oldottuk meg, ahol az előállított rezgéseket impulzusszerűen tápláljuk a gerjesztő tekercsre. A 12 V-os tápfeszültséget a 100 W-os ellenállás és a 100 mF-os kondi simítja.

(Az autó generátorok gerjesztő tekercse a forgórészen van, és az újabbakon a feszültségszabályozó a csúszó kefe tartójába van beépítve. Ezt ki kell szerelni és csak a kefe részét használni. Normál esetben a keletkezett áramot az állórész tekercsekről veszik le egyenirányítás után a generátorokról. Ebben az esetben az eredeti diódák nem használhatók, mert azok csak maximum 60 V-ra vannak méretezve, és a tekercsvégeket is közösítik. Így a fázistekercseket ki kell vezetni és a kapcsolás szerint egyenirányítóval ellátni. A rajzból úgy látszik, hogy ez a kapcsolás 6 A-es biztosítékon át kapja az áramot, ami maximum 72 W teljesítményfelvételt jelent a gerjesztési oldalon. Egy Lada generátor meghajtásához, ha teljesen le van terhelve kb. 1,5 LE kell. A ford.)

A kapcsolási rajz Stanly Meyer rajzáról lett másolva és érdekes, hogy ő egy fázistekercs pozitív oldaláról csak két csövet táplál. A negatív oldal minden csőnél közös. A cikk szerzője úgy gondolja, hogy a pozitív oldalaknak is közösnek kellene lenni, de mivel így szerepel az eredeti rajzon, Ő is így közölte.

Az itt következő rajz a csak félvezetőket tartalmazó kapcsolást mutatja.

gener12 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

11. ábra. A generátor nélküli kapcsolás

(Ennek a kapcsolásnak az érdekessége, hogy itt mindössze a betáplált áramot használja elektrolízisre. Természetesen itt sokkal kisebb áramokról beszélünk, mint az előző ábrán, ahol a generátor árama végzi az elektrolízist. Ez a kapcsolás megegyezik ezzel, csak a generátor helyett egyenesen a cellára van vezetve a lüktető áram. A ford.)

A következő rajzon a generátor fázistekercseinek a bekötését látjuk fázisonkénti két tekercs esetén.

gener11 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

12. ábra. A generátor tekercseinek kivezetései

A kapcsolás működése

Mindegyik NE555 IC egy olyan rezgőkörbe van kötve, melynek beállított frekvenciája nem változik a kitöltési tényező és az amplitúdó változásával. A rezgőkörök frekvenciája egy háromállású kapcsolóval választható. A csúszó ellenállások elé kötött 100 W-os ellenállás célja, hogy ne lehessen a kör ellenállása kevesebb, mint 100 W. Mindegyik rezgőkör betápja egy 100 W-os ellenállással és 100 mF-os kondival vezeti le az esetleges áramlökéseket, ezzel védve az utána következő áramköri elemeket.

Az első NE555 áramkör elég nagy kondikat tartalmaz, így az viszonylag alacsony frekvencián rezeg, amint azt a felette levő ábra mutatja. Az IC kimenete a 3. lábról egy kapcsolón keresztül a következő IC bemenetére, a 4. lábra jut. Ez az IC magasabb frekvencián rezeg, és az előző IC kibocsátott hullámformája szerinti időközben pulzáló áramot produkál, ami az elektródák alatt látható. Az első IC 3. lábán lévő kapcsolóval ki lehet kapcsolni az első oszcillátort és így csak egy változtatható frekvenciájú és kitöltési tényezőjű szögletes pulzáló áramot tudunk az elektródákra vezetni.

A második IC kimenete (3. láb) egy 220 és 820 W-os feszültségosztóra dolgozik, amely a BUZ350-es MOSFET-et vezérli. A MOSFET kapcsolóként működik, nyitja és zárja az elektródákhoz vezető áramkört a második IC kimenő jelének a függvényében. Az 1N4007 dióda a MOSFET-et védi abban az esetben, ha az egy induktív terhelést kapcsol, mint a generátor esetében. (Vagy ha tovább fejlesztik a kapcsolást.) Ha egy tekercs áramát hirtelen megszakítjuk, a benne tárolt energia ellenkező irányú tűimpulzust kelt és ez tönkreteszi a kényes elektronikát.

A BUZ350 MOSFET 22 A-ra van méretezve, így nem szabad melegednie ebben a kapcsolásban, de érdemes egy alumínium lemezre szerelni, amely rögzíti és hűti is egyben azt. Az elektrolizáló áramfelvétele érdekesen változik az elektródák számával. Egy cső áramfelvétele kb. 1 A. A második cső bekötésével az áramfelvétel kevesebb, mint 0,5 A-rel változik. A harmadik bekötésekor az áramfelvétel kevesebb, mint 2 A. A negyedik és ötödik elektróda bekötésekor mindegyik kb. 0,1 A-t igényel. A hatodik elektróda jelentéktelen áramnövekedést okoz. Ez azt sugallja, hogy további csövek hozzáadásával jelentősen növelhető a kinyert gázok mennyisége. Mivel a külső csövek elektromosan össze vannak kötve, lehet, hogy kötegelni is lehetne azokat.

(A nem lineárisan növekvő áramfelvétel annak is lehet az oka, hogy a tápáramforrás nem elég nagy, így a terhelés hatására leesik a feszültsége és a rendelkezésre álló áram is. A ford.)

A berendezés áramfelvétele nem különösen magas, de mindenképpen védeni kell egy 6 A-es biztosítékkal, amennyiben egy autóban üzemel. NAGYON FONTOS, hogy az elektrolizáló ne működjön akkor, ha a gyújtás nincs a járművön bekapcsolva. A legjobb megoldás az, ha egy relén keresztül kapja az áramot, amely a gyújtás megszakításakor megszakítja az áramot.

(Természetesen egy olyan biztosítékról is üzemeltethető a berendezés, amely a gyújtástól kapja az áramot, de vigyázni kell, hogy ne terheljük túl a biztosítékot, és ha az egy nagyobb biztosítékról jön, akkor a 6 A-es biztosíték legyen az áramkörben. Ha az autó valamelyik meglévő biztosítékát használjuk, feltétlen győződjünk meg arról, hogy ha kivesszük a biztosítékot, akkor az áram megszűnjön. Nem mindegy, hogy a biztosíték előtt vagy után vesszük le az áramot! A ford.)

gener13 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

13. ábra. A bedobozolt áramkör

Nagyon fontos továbbá, hogy legalább egy buborékoztatót tegyünk a kijövő gázkeverék csövébe.

(Ez nem engedi meg, hogy az esetleges szegény keverék miatt a szívócsőbe visszadurrogó motor meggyújthassa az elektrolizálóban levő gázkeveréket. Ez egy hasonlóan működő vízzár, mint amit a csap alatt láthatunk a konyhában, ami megakadályozza a csatornagázok visszaáramlását a konyhába. Érdemes még közvetlen az elektrolizáló után a gyűjtőcsőbe egy réz szitaszövetet betenni, amely nem engedi a gázokat visszaégni az elektrolizálóba. A ford.)

A buborékoztató tetejét érdemes úgy kialakítani, hogy esetleges visszaégés esetén a teteje könnyedén lerepülhessen, anélkül hogy felrobbanna a berendezés.

Amint már előzőleg említettem, minden lehetséges módon meg kell szüntetni a robbanás veszélyt. A keletkezett gázkeverék hidrogén és oxigén keveréke (durranógáz) amely meggyújtva vízzé "ég" A durranógáz meggyújtásakor keletkezett lángfront kb. ezerszer gyorsabban terjed, mint a benzin-levegő keverék lángfrontja, ezáltal a szokásos visszaégést gátló berendezések nem működnek. A legjobb megoldás a buborékoztató, ami a gázokat a vízoszlopon keresztül buborékoltatja és meggátolja a láng visszaterjedését a cellába.

Jó ötlet egy nyomáskapcsolót szerelni a cella tetejére, amely 0,35 kPa/cm2-nél lekapcsolja a rendszert.

(Vigyázni kell, hogy a nyomáskapcsoló zárt típusú legyen és a szikrája ne gyújtsa be a gázkeveréket.)

Ha a berendezés robbanómotort táplál, az előgyújtást meg kell változtatni. Néhány motor "waste spark" gyújtást használ (pl. ecotech motorok, Opel, GM, Saturn), amely a gyújtási energia maximálása érdekében a gyújtótekercsek különleges kapcsolása miatt a dugattyú mindkét felső holtpontjánál szikrát produkál.

Dave aki megépítette ezt a kapcsolást, számos módosítást javasol.

  • Stan Meyer több és hosszabb csövet alkalmazott. Ez a két változtatás jelentősen növelheti a gázkinyerést.
  • A Stan Meyer videó tanulmányozásakor látható, hogy a külső csövek tetején egy bevágás található. Az orgonacsöveket ilyen bevágással finomhangolják a megfelelő hangmagasságra (rezgésszámra). Mivel a belső csövek kisebbek, az azonos rezonancia frekvencia érdekében a külsőt a fent említett réssel lehet hangolni. A hangolást a zsinórra felfüggesztett csövek megütésekor keletkezett hangok összehasonlításával ellenőrizhetjük. Azonos rések azonos méretnél hasonló rezgésszámot produkálnak. Állítólag Stan éveken keresztül négy ilyen egységgel táplálta wolksvagenjét.

gener14 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

14. ábra. A külső cső bevágása

Amennyiben a gázkeveréket fűtésre vagy főzésre használjuk, a láng hőmérsékletét le kell csökkenteni, ellenkező esetben a legtöbb anyagból készült égőfejet megolvasztja. Ennek elkerülésére Stan Meyer szabadalmaztatott egy egyszerű eljárást, ahol az elégett gázokat és levegőt vezetjük az égőbe.

gener15 2.4.1.5.5.1. Meyer elektrolizálójának reprodukciója

15. ábra. Az égés hőmérsékletének csökkentése

A gázkeverék a 35 szabályozó szelepen keresztül lép be az égőfejbe, ahol a venturi hatás alapján a 70 és 13 lyukon beáramló levegőt magával ragadva a 63 égőcsőbe áramlik. A 13 lyuk mérete a 15 lemezzel szabályozható a megfelelő keverék elérésére. Az égőben levő keveréket a 20 szikraköz gyújtja meg.

(Eddig minden hagyományos, az egyetlen különbség, hogy egy méretezett fúvóka helyett, ami a 37 helyen lenne, állítható szelepet 35 használt. A ford.)

A keletkezett égésgázok egy részét a 40 kupak gyűjti össze és a 63 csőben levő szívás miatt visszaáramoltatja az égéstérbe, ahol az a láng hőmérsékletét csökkenti. A visszaáramló gáz mennyiségét a 42 szeleppel lehet szabályozni. Több visszavezetett gáz alacsonyabb hőmérsékletet eredményez.

Az anyagot angol nyelven itt olvashatod.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás