2024 március 19 - kedd

8.26. Aladdin: Mit kell tudni az örökmozgóról

Aladdin küldte az itt következő leírást a Perpetuum Mobile-ről.

A legfontosabb, amit tisztázni kell, hogy az örökmozgó képtelenségét a tudomány eddig még nem bizonyította. De nem is lehetett rá képes, tekintve, hogy minden körülmény között kipróbált, összes lehetőség számbavétele alapján lehetett volna a bizonyítást elvégezni. Ez pedig még sokáig képtelenségnek fog számítani. Viszont öt lépésben bemutatok egy ,,örökmozgót", elvi szinten.

PM1 8.26. Aladdin: Mit kell tudni az örökmozgóról

1. ábra

Az itt bemutatott örökmozgó-modell két alapvető részből áll: egy belsőfogazású állórészből, és egy külső fogazású fogaskerékből, mint forgórész.

A feladat az, hogy úgy fordítsam el a forgórészt, hogy ne fordítsak, ne mozdítsak el ellenkező irányban más semmit. Ehhez az állórész és a forgórész közötti helyet, egy sarlónak nevezhető alkatrésznek kell elfoglalnia, amelyre szerkeszteni lehet az elmozdító erőt biztosító erőforrást (rugót, munkahengert). A sarlónak kell – bár nem szükségszerűen – megtartani a forgórészt is.

Az erőforrás által bevitt (b.e.) erőt láthatóan úgy tudom csak a forgórészre irányítani (y), ha egyszerre a sarlóra is erőt (x) fejtek ki, de ellenkező irányú elfordulást keltve. Ez pedig kiegyenlíti a forgórészre kifejtett erőt (y). A feladat: az x-el jelzett erőt kiiktatni.

PM2 8.26. Aladdin: Mit kell tudni az örökmozgóról

2. ábra.

Ez megtörténhet húrokkal (2. kép), amely a forgórész és az állórész között feszül. Ez a húr azonban nem teszi lehetővé a szerkezet folyamatos mozgását.

PM3 8.26. Aladdin: Mit kell tudni az örökmozgóról

3. ábra.

Külön kell ellátni a forgórészt és az állórészt húrokkal. A bevitt erő x-szel hányada erősebb, nagyobb mértékben feszítené meg a forgórész húrjait, mint az állórészét, ezért a bevitt erőhordozó egyenes elfordulna jobb irányban, az erőforrás pedig kimozdulna az állórész középvonalából.

Az erőforrás által kifejtett erő irányának mindig érintenie kell a sarló forgástengelyét, hogy a sarlóra ne fejtsen ki forgatónyomatékot.

PM4 8.26. Aladdin: Mit kell tudni az örökmozgóról

4. ábra.

A negyedik lépésben (4. kép) az állórész húrjai nem az állórész peremére, hanem egy kisebb átmérőjű gyűrűre vannak fogatva. Ez a gyűrű az állórész része, és annak középvonalában van. A gyűrű alkalmazása lehetővé teszi, hogy az állórész húrjai is 1 : 3 szakaszokon legyen megfeszítve, akárcsak a forgórészé. Ez segít abban, hogy a bevitt erőt elosztó kar ne fordulhasson el a húrok különböző mértékű megnyúlásával, amikor azokat az erőforrás megfeszíti.

A gyűrű átmérőjének csökkentésével még nem lett megoldva az, hogy az elosztó kar ne fordulhasson el, ha azt az erőforrás megfeszíti. Az állórész rövidebb húrjai, az állórésszel azonos erővel történő megfeszítésénél, kisebb elmozdulás következik be, az elosztó kar x-erőt adó végénél, mint az y-erőt képviselő átellenes vég. Az elosztókar elfordul balra, az erőforrás pedig úgy mozdul ki az állórész középvonalából, hogy a forgórésszel ellenkező irányban kényszeríti a sarlót.

PM5 8.26. Aladdin: Mit kell tudni az örökmozgóról

5. ábra.

Ezért az erőforrás erejének irányát el kell fordítani balra olyan mértékben (5. kép), hogy az állórész húrjait valamivel nagyobb erő feszítse meg. Ezzel a húrokra ható feszítőpontok egy vonalban kerülnek.

Olyan vonalban, amelynél a pontokra ható erők kioltják egymást, így az elosztókar nem fordulhat el. Feltéve, ha az erőforrás erőkifejtésekor, az állórész középvonalában van.

Ez az utolsó lépés, az örökmozgó elvi szinten való megvalósításában. Mielőtt a további, már csak fejlesztésnek nevezhető lépéseket mutatnék be, szólni kell még a húrokra ható feszítőpontokról.

Ezek olyan gyűrűk, amelyek elvileg elfordulhatnak tengelyükön. A tengelyükre hat a bevitt erő rájuk eső hányada. A feszítőtengelyek helyzete az állórészhez viszonyítva nem változik a szerkezet működése közben. A húrokat megfogó gyűrűk fordulnak el a tengelyükön.

Ezt az utolsó rajzot, a továbbiak megértéséhez érdemes megfigyelni jól.

A további, örökmozgót érintő kérdést könnyebben lehet tárgyalni, ezek után.

Több jel mutat abban az irányban, hogy az örökmozgó képtelenségének elmélete, tudatos félrevezetés.

Az egyik ilyen jel maga az elnevezés: örökmozgó. Az elnevezés alig takar reálisabb tartalmat, mintha varázsszőnyegnek, vagy terülj-terülj asztalkámnak neveznénk. A név is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne reális fogalomként beszéljenek általában az örökmozgóról. Nagy a valószínűsége
annak, hogy nem a szerkezeten fejüket törők találták ki az ,,örökmozgó" nevet. Őket elsősorban az energiakinyerés problémája foglalkoztatta. Ha a kutatóknak kellett volna nevet adni, az energiára való utalás a szerkezet nevében is megjelenik. Az ,,örökmozgó" elnevezés idővel kapcsolatos, a szerkezet idővel kapcsolatos tulajdonságára utal, nem pedig arra, hogy az örökmozgó energiaforrás.

Másik jel, amely a tudatos félrevezetést sejteti, az örökmozgó sugallt szisztémája.

Az örökmozgót egy olyan szerkezetnek mutatják be, amely egy létező folyamat fenntartásával működik. Azaz be kell vinni a szerkezetbe valamennyi (mozgási) energiát, és azt az örök örökmozgó segítségével ,,kamatoztatni". Ez a szisztéma, az ,,energiából energiát" elvén alapszik.

Sok gúnyolódásra adott alapot eddig is – nem egészen alaptalanul. Ezt a eleve rossz szisztémát, az örökmozgó kizárólagos, vagy legjellemzőbb működési elveként tálalták, és tálalják a mai napig. Ez az út nem vezet sehova.

Az általam bemutatott szisztéma elve: ,,erővel energiát". A szerkezet nem saját mozgását tartja fenn, hanem önmagát indítja el, ha az erőforrás erőt fejt ki a szerkezet egy pontjára. A forgás iránya, az erőforrás által kifejtett erő irányától függ, a teljesítmény pedig az erőforrás erejétől (4). Az általam bemutatott szerkezet áttételes értelemben szimmetriasértésen alapszik.

Érdekes, hogy amíg az időgép megépíthetőségében senki sem hisz komolyan, a tudomány ezt a témát még is kímélte. Ha az örökmozgó képtelenségét szükségesnek látták tisztázni az emberekkel a ,,felvilágosítás" követelményének engedve, miért maradt ki a tisztázandó lehetetlenségek sorából az időgép, és miért zárult a ,,lista" az örökmozgóval?

Az időgépben megépíthetőségében valójában senki sem hisz, így annak megépíthetetlenségét fölösleges lett volna hangsúlyozni. Az időgép, mint szükséglet soha sem is létezett. Mint képtelenség, semmilyen ellenreakciót nem vált ki, ha egy sci-fi filmben szórakoztatják vele az embereket. De ha ugyanilyen képtelenségként használnák fel az örökmozgó témáját, hasonlóan szórakoztatási céllal, az már kemény kritikát váltana ki. Kell-e jobban bizonyítani, hogy az örökmozgó, mint energiaforrás tabu, amely még szórakoztatás címén sem ,,reklámozható". Azért kellett nyilvánvalóvá tenni, hogy nem lehet örökmozgót építeni, mert nem volt nyilvánvaló, hogy nem lehet örökmozgót építeni. Ez az igazság.

Szándékos ködösítés jele az is, hogy nincsenek észérvek, az örökmozgó képtelenségét fejekbe sulykoló állításokban. Csak annyi, hogy a szerkezet megvalósíthatósága nem lehetséges.

Az energiaszükséglet örökös problémája egy civilizációnak. Minél fejlettebb, annál inkább. Az olaj csinált az emberiségből civilizációt – mondhatnánk egy kis túlzással. Ha nincs olaj, akkor nagy valószínűséggel lennének örökmozgók is, de a jelenlegi világ is egészen más milyen lenne.

Nevezzük az örökmozgót energiaforrásnak, mert az, és nem örökmozgó. Ez reálisabb jelentést ad az általa képviselt szerkezet számára. Mint energiaforrás, úgyis foglalkozni kell vele egyszer.

Az örökmozgó-energiaforrás olcsóbb energiát adna, mint minden más szóba jöhető megoldás. Az általa termelt energiával előállított termékek versenyképesebbek az egyéb módon rendelkezésre álló energia felhasználásával előállított terméknél. Ez ne érdekelné a nyereségorientált politikát? Különben is a politikus szokta megmondani a tudósnak, hogy mit lehet megcsinálni, mit nem. És nem fordítva, ahogy általában hiszik.

Praktikus szerkezet az örökmozgó, amely nem rabolja el a termőföldeket, mint ahogy a ,,bioolaj" növényei tennék. Nem akkor ad energiát, ha fúj a szél, ha süt a nap. Amely nem sugároz, nem juttat széndioxidot és más nem kívánatos anyagot a légkörbe. Amelyhez nem kell erőműveket, cső és villanyvezetékeket építeni. Amely éppen úgy meghajthatja a mosógépet, mint egy repülőgépet. Nem büdös, és igénytelen. Nem szennyezi a környezetet. Ráadásul még olcsó is. Hát nem érdemes vele foglalkozni?

Főleg ha más megoldást az elmúlt évtizedek erőfeszítései sem tudtak biztosítani szerte a világon. De még a távoli horizonton sem láthatók valamilyen megoldás halvány körvonalai.

Az utolsó dolog (egyenlőre), amiről írni kell, mert végképp nincs benne a tankönyvekben, az az örökmozgó hatása.

Ez az energiaforrás a ,,semmiből" termeli az energiát. Ha pedig vég nélkül teszi ezt, a környezetben előbb-utóbb elviselhetetlenül felhalmozódik, és elpusztíthatja azt. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a ,,semmiből" lett energiát semmivé kell tenni, ha már átalakult ,,szemétté". Vagyis az energiatörvényt újra meg kell ,,szegni", de most visszafelé. Azaz a felhasználhatatlan energiát meg kell semmisíteni, a szó szoros értelmében.

Ezt a bemutatott örökmozgó-energiaforrás elvégezheti, ha van még a szemétté vált energiának munkavégző képessége. Az pedig van, mert a környezetromboló képesség is munkavégző képesség.

Az örökmozgó által termelt ,,ingyenenergia" tehát illúzió. Pénzbe kerül az energia kinyerése, és pénzbe kerül annak eltüntetése is. Még is meg vannak az örökmozgó előnyei, amiért kell hogy legyen jövője: kezelhető, tiszta, univerzális, mindenhol alkalmazható, és ami fontos: jó ideig biztosíthatja az emberiség növekvő energiaszükségletét.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás