Lajos az egyik cseh fórumon található információkat küldte el arról, hogy nagyjából hogyan működteti az egyik listatag a 120-as škodáját pusztán csak vízzel.
Bevezetőben annyit mondanék, hogy a következő infók nem az én érdemeim és nem is a tulajdonaim. A különböző cseh fórumokon, pl. itt szabadon hozzáférhetők, én csak olyan kis útikalauz vagyok.
Valószínű, hogy betörés van az elektrolizálók területén. Nemrég megkaptuk az alap infókat az egyik listatagunktól, akinek a 120-as škodája működik max. teljesítményig. Előgyújtás nem volt változtatva, a szelepek rozsdamentes acélra lettek cserélve (de ki lehet próbálni szelepcsere nélkül is), és már 750 üzemóra működést könyvelhet el vízmeghajtással. A hidrogén mágnesesen szeparálva van az oxigéntől. A mágneses szeparáció bekötését még nem kaptuk meg, de beígérte.
Mint írja, a Dingel féle fejlesztő az alap, kiókumlálta, hogy mi lehet benne.
Az eredményei a következők:
- 80 W (80 Wh) volt szükséges az egy szekció táplálására (7 lemez) a 7 szekció energia szükséglete 560 W volt 7 liter víz felbontására egy óra alatt, ami kb. 3 liter gázt jelent másodpercenként.
- Az utóbbi fejlemények eredményeként a škoda autó meghajtására elég négy szekció, így a teljesítmény felvétel is lecsökken 50 Wh-ra (azaz összesen 200 Wh)
Az elektrolizáló összeállítása:
7 db 150 * 250 mm felületű lemez 5 mm átmérőjű lyukakkal, vízszintesen elhelyezve.
A lemezek ismertetése:
- Első lemez: 5 mm vastag alumínium lemez, amire az autó gyújtótrafójának nagyfeszültségű kimenete csatlakozik
- Második lemez: 0,5 mm vastag rozsdamentes acéllemez, erre csatlakozik a negatív polaritás
- Harmadik, negyedik és ötödik lemez – szintén 0,5 mm vastag rozsdamentes acél lemezek, de ezek nincsenek semmire se rákötve, azaz bipolárisak
- Hatodik lemez: Ua., mint a második, csak a pozitív polaritáshoz csatlakozik
- Hetedik lemez: 5 mm vastag alumínium lemez, amire a második autó gyújtótrafó nagyfeszültségű kimenete csatlakozik
Távolságok: 1-2 lemezek között 2 mm, a 2, 3, 4, 5, 6 lemezek között 1,2 mm, a 6-7 lemezek között pedig ismét 2 mm. A lemezek között Baumax műanyag favédő háló található.
Hét ilyen egység van párhuzamosan kötve, az egységek közötti távolság max. 5 mm.
Az alumínium lemez felületének meg kellene egyezni a rozsdamentes acéllemezek felületével. Másik feltétel, hogy a víz mennyisége nem lehet nagyobb, mint az össz rozsdamentes lemezek térfogatának négyzete.
Állítólag a DC elektrolízis a nagyfeszültség segítségével már kielégítő. A gyújtótekercsek az autómegszakítóról vannak vezérelve, melyek az aktív lemeznél képződő ion blokkoló falat (réteget) szakítják meg a nagyfesszel, és beindul a kis energetikai szintű elektrolízis. A nagyfesz nem mérhető sehol, mivel a víz "megeszi", de hatást fejt ki.
1. ábra. A keletkező ionréteg eltávolítása nagyfesszel
A keletkező ionréteg leszívásának másik lehetőségét mutatja a következő ábra. A diódák kb. 20 nanosekundumos gyorskapcsolók.
2. ábra. A keletkező ionréteg eltávolítása gyorskapcsoló diódával
3. ábra. A gyengeáramú vezérlés kapcsolási rajza
A következő ábrán a Dingel féle vízbontó utolsó verziója látható, ahol megfigyelhetjük a két gyújtótekercset, valamint a nagyfesz kábeleket az elektrolizálóban.
4. ábra. A Dingel féle vízbontó, melyen jól látható a két gyújtótrafó, bár az autó működéséhez csak egy kellene
Dingel említi, hogy az elektrolizálón kívül az autóban minden megvan, és hogy nevetségesen egyszerű.
A nagyfesz bekötésnek az alapja látható a következő ábrán. Van több lehetőség is.
5. ábra. A nagyfeszültségű impulzusok előállítása
Az itt található táblázatban az elektródák méretétől függő optimális vízmennyiséget és elektrolizáló méretet határozhatod meg.
Lehet, hogy kicsit elsiettem a dolgot, de inkább már most elküldtem az alapokat, ki tudja, mi lesz később? Már ebből is ki lehet indulni, végül is ez jobb, mint csak próbálgatni a teóriákat.
Kisérletezés folyik az alumínium lemez eltávolítására, vagy cseréjére más anyagra.