A feszültséget digitális vagy analóg multiméterrel és oszcilloszkóppal mérhetjük meg.
1. Feszültségmérés multiméterrel
A feszültségméréshez legtöbbször digitális vagy analóg multimétert használunk. Ezek általában 300-1000 V-ig tudják mérni a feszültséget. Ennél nagyobb feszültségekhez már un. előtét ellenállást használunk, melyet a mérőműszerrel sorosan kötünk.
Az előtét értékét a következő képlettel határozhatjuk meg:
Re = Rv * (n – 1)
ahol:
- Re – az előtét ellenállás értéke (W)
- Rv – a voltmérő belső ellenállása (W). Ezt a műszer kezelési útmutatójában találjuk meg.
- n – az a szorzószám, amely megmutatja, hogy hányszorosára akarjuk kiterjeszteni a voltmérő méréshatárát.
Ha tehát van egy 300 V-os méréshatárral rendelkező műszerünk, aminek a belső ellenállása 1 MW, és 900 V-ig szeretnénk mérni, akkor n értéke 3 kell legyen (n = 900 / 300 = 3), az előtét ellenállás értéke pedig Re = 1*10^6*2 = 2 MW.
1.ábra. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése
2. Feszültségmérés oszcilloszkóppal
Az egyenfeszültségek mérését viszonylag pontosan tudjuk elvégezni multiméterrel. A váltakozó feszültségek mérésekor azonban a mérőműszerek, különösen a digitális multiméterek már nagy torzításokat visznek be a mérésbe, melynek értéke elérheti a 20-50 %-ot is. Ezért a pontosabb mérésekhez már oszcilloszkóp használatát javaslom.
Az oszcilloszkópos mérésnél az előző pontban ismertetett feszültségmérést használjuk annyi különbséggel, hogy itt nem multiméterrel, hanem oszcilloszkóppal mérjük a feszültséget.
Az oszcilloszkópos mérésnél a képernyő függőleges skálájáról leolvasott feszültségértéket és a vízszintes skáláról leolvasott impulzusszélességet és periódusidőt használjuk.
U = Ui * ti / T
ahol:
- U – az impulzus tényleges feszültsége (V)
- Ui – az impulzus mért feszültsége (V)
- T – a periódusidő (sec)
- ti – az impulzus szélessége (sec)
Ha mondjuk a mért feszültség értéke 5,5 V, az impulzus szélessége 10 ms, a jel periódusideje pedig 50 ms, akkor U = ( 5,5 * 0,01 ) / 0,05 = 1,1 V.
2.ábra. Az oszcilloszkópos feszültségmérés mérendő adatai
A pontosabb mérések érdekében használhatunk több impulzust is, melyek értékeit átlagolva kapjuk meg a tényleges feszültséget.