Az itt következő kísérleteket Mammuth végezte. A célja az impulzusos vízbontás kipróbálása volt. Az eredményeit a következő sorokban olvashatod.
Az elektronika
A kísérletek közben felhasznált elektronika 3 fő részből áll:
Tápegység
A félkész tápegységemet használtam fel. Ez most még csak egy transzformátorból (28 V 5A), egy diódahídból (800 V 35A), és egy puffer kondenzátorból (22000 mF 63 V) áll.
Vezérlő
Az olvasott kísérletek alapján tudtam, hogy olyan vezérlő kell, ami magas frekvencián tud kis kitöltésű négyszögjeleket előállítani. A másik feltétel volt, hogy széles határok között lehessen állítani a négyszögjel frekvenciáját, és a kitöltését is.
A vezérlő feladatát egy PIC mikrokontrollere bíztam. Az egyik próbapanelem lett felfelhasználva, a PIC PWM portját használtam fel vezérlő jelnek. Ez az alkalmazott kristálytól függően max 5 MHz-es jelet tud generálni, a generálható tüske minimális hossza pedig 50 ns, így a kitöltési tényező az adott frekvenciától függ. A programom 19,6 kHz-5 MHz-ig tud jelet kiadni, és az impulzus szélessége 50 ns-DC-ig változhat.
1. ábra. A vezérlő
Meghajtó
Kapcsolóelemnek erre a célra építettem egy FET-ekből álló panelt.
2. ábra. A kapcsolási rajz
3. ábra. A kész kapcsolóelem
Első próbálkozás
Az első kísérletem az impulzusos vízbontás kipróbálása volt. Erről az egyik legnagyobb magyar nyelvű free-energiával foglalkozó oldalon olvastam. A Térszobrászat oldalain.
Fizika órán még anno tanultuk, hogy ha a vízbe teszünk két elektródát, amin egyenáram folyik, akkor ez az áram a vizet felbontja hidrogénre és oxigénre. Ez a legtöbb iskolában kísérletileg is látható volt. Az impulzusos vízbontásnál is ez történik, csak az egyenáramot szaggatva vezetjük az elektródákra.
Egy orosz professzor Professor Ph. M. Kanarev, azt állítja, ha az egyenáram szaggatva halad át az elektródákon (és a vízen), akkor ugyanannyi energiával több mint ezerszeres gázmennyiséget kapunk a hagyományos folyamatos egyenáramú vízbontáshoz képest.
Ezt én is ki akartam próbálni! Eléggé hihetetlen volt, még úgy is, hogy egypáran már megismételték ezt a kísérletet, és ők is többszörös hatásfokot értek el.
A kísérlettel kapcsolatban azt olvastam, hogy minél kisebb az impulzus szélessége, annál jobb lesz a hatásfok. A kis impulzus rövid idejű, viszont nagy áramú.
Előkészületek
Első lépésként az elektronikát szerettem volna megépíteni. Kíváncsi voltam, hogy milyen rövid tűimpulzust tudok előállítani.
Nekiálltam építeni egy FET-meghajtót. Egy pár napig építettem, elég jó lett az alkalmazott alkatrészeket is figyelembe véve. Aztán megnéztem, hogy milyen meghajtók kaphatók és milyen sebességűek, és milyen árban vannak. Aztán úgy döntöttem, hogy inkább veszek egyet. Kb. 400 Ft-ért kapok már olyant, ami legalább olyan jó mint az enyém, és lényegesen kisebb helyet foglal el.
FET-meghajtónak a Microchip TC4424 meghajtóját választottam. Meg is rendeltem. Aztán jött a telefon, hogy nincsen raktáron ez a típus. Viszont TC1413 volt bőven, így ilyent rendeltem.
Közben elkezdtem megépíteni a készülék vízbontó részét. Vettem egy légmentesen záró dobozt. Hazamentem és kipróbáltam a doboz vízzáró képességét. Feltöltöttem vízzel, rátettem a tetőt, és felfordítottam. Hát, szépen lassan megjelentek a vízcseppek a doboz peremén. Vettem egy másik dobozt, ezzel már jobb volt az eredmény. Itt már csak alig jött valami. De azért vettem még tömítőanyagot. Megvettem a rozsdamentes acél lemezeket az elektródáknak. Vettem még csövet, átvezetőt, és egyéb apróságokat. Hazaérve nekiálltam összerakni a dobozt.
4. ábra. A vízbontó alkatrészei
A lemezek 20 cm * 8 cm nagyságúak. A belső lemezek 0,4 mm vastagságúak, ebből van 10 db. A két külső lemez 1 mm vastagságú, így már lehet hozzá "hegeszteni".
Miután összeraktam, csináltam egy nyomáspróbát. Sajnos a doboz, amit vettem nem volt elég erős. Le kellett nehezékkel terhelnem a tetejét, ugyanis púposodott.
5. ábra. Nyomáspróba
Előjött még egy probléma. Mint kiderült a 3-eres műanyagba öntött kábel a három ér között átengedi a vizet.
6. ábra. A kábel között kijön a víz
Miután minden letömítettem, jöhetett egy igazi próba, bár most még csak egyenárammal.
7. ábra. A kész vízbontó
Az elektronika még nem volt kész, de gondoltam kipróbálom. Így is meg lehet nézni egy-két dolgot.
A tápegység a készülő tápegységem. Most még csak nyers egyenfeszültséget ad: 28 V és kb. 5 A.
1. Kísérlet – Maradékfeszültség
A kísérlet célja, hogy ellenőrizzem Kanarev professzor azon megfigyelését, hogy a vízben az elektrolízis után észlelhető lesz "maradékfeszültség". A kísérletet tiszta csapvízzel végeztem. A cellán 27,7 V-on 0,21 A folyt át. Miután levettem a feszültséget a celláról, megmértem a maradékfeszültséget.
A maradékfeszültség jelen volt. Egyenlőre csak multiméterrel tudtam mérni, de így is lehetett látni a feszültséget. A műszerem kb. 750 ms-onként vett mintát.
Sorszám
|
Feszültség
|
1
|
2,6 V
|
2
|
1,8 V
|
3
|
1,4 V
|
4
|
1,3 V
|
5
|
1,2 V
|
6
|
1,2 V
|
7
|
1,1 V
|
8
|
1,1 V
|
9
|
1,1 V
|
10
|
1,1 V
|
1. táblázat. A maradékfeszültség értékei
8. ábra. A maradékfeszültség exponenciálisan kisülő grafikonja
A grafikonon látszik az exponenciális feszültségesés. A cella úgy viselkedik mint egy kondenzátor.
A kísérlet alapján a maradékfeszültség jelenlétét meg tudom erősíteni. A feszültség exponenciális kisülését szintén meg tudom erősíteni.
2. Kísérlet – Polaritás váltás
A kísérlet célja, hogy ellenőrizzem Kanarev professzor azon megfigyelését, hogy az elektrolízisre hatással van a polaritás megváltoztatása.
Lemértem az áramot + – polaritással és így 290 mA folyt. Majd megcseréltem a polaritást, és újból lemértem az átfolyó áramot, így viszont 310 mA folyt! Többször is lemértem, és mindig ugyanez volt az eredmény.
Ismét csak meg tudom erősíteni a megfigyeléseket. Nekem is volt változás a polaritás felcserélésére.
A kísérlet végén, egy óvatlan pillanatban túlságosan megfeszítettem a vízbontó fedelén a kivezetést, és ennek hatására elkezdett "csordogálni a víz". Aztán már ömlött is. Szerencsére nem lett semmi baj, de itt be is fejeztem a kísérleteket. Elkészítek egy erősebb dobozt és majd akkor folytatom.
Második próbálkozás
Az első próba végén tapasztaltam, hogy a vízbontó doboz nem volt elég erős. Ezért úgy döntöttem, hogy plexiből készítek egy erősebbet. Megrendeltem a plexit. Gondoltam, addig is kipróbálok egy-két dolgot.
Minél nagyobb a felület, annál több gáz fog termelődni. Nekiálltam keresni jó nagy felületű rozsdamentes anyagot. Ekkor bukkantam a fém "mosogatószivacsra". Gondoltam, egy próbát megér.
9. ábra. A mosogatószivacs
Rákapcsoltam a feszültséget. Mértem az áramot. Meglepetésemre 500 mA-t mutatott a műszer!? Az első kísérleteknél 310 mA-nél nem lett több tiszta vízben a lemezekkel. Aztán arra gondoltam, hogy nem mostam ki elég rendesen az edényt, és maradt még egy kis só az edényben és ettől nőtt így meg az áram. Ezért újra kimostam az edényt és újból elvégeztem a mérést.
10. ábra.
Az eredmény ugyanaz volt. Felcsillant a szemem, hogy ez lesz a megfelelő vízbontó elektróda. Aztán beugrott, hogy mit történt valójában. A két elektróda lemez egymástól kb. 1,5 cm távolságra volt, hiába volt nagy a felületük, túl nagy volt köztük a távolság. És a két elektróda között ott volt a 9 db semleges lemez.
A két "szivacs" vége elég közel volt egymáshoz és ezért folyt ennyi áram.
11. ábra. A két szivacs között fejlődő gáz
Gondoltam kipróbálom, hogy milyen hatással van az elektródák közötti távolság az átfolyó áramra.
3. Kísérlet – Elektródák közötti távolság
A szivacsokat fokozatosan közelítettem egymáshoz, és mértem a cellán átfolyó áramot.
12. ábra. Az elektródák közötti távolság
Távolság
|
Áram
|
4,00 cm
|
260 mA
|
3,00 cm
|
330 mA
|
2,00 cm
|
440 mA
|
1,00 cm
|
650 mA
|
0,02 cm
|
1170 mA
|
2. táblázat
13. ábra. A távolság, átfolyó áram grafikonja
A 0,02 cm-es távolságot egy darab szúnyoghálóval sikerült elérnem. A grafikon exponenciális áramnövekedést mutat a távolság csökkenésével. Ez abból a szempontból jó hír, hogy kis felülettel is lehet nagy áramot elérni, ha elég közel vannak egymáshoz. Viszont itt már bejön a fizikai megvalósíthatóság is. Nagyobb méretek esetén nehézkes lehet tartani a milliméter alatti távolságokat, és az is kérdéses, hogy a fejlődő gázok hogy tudnak távozni a lemezek közül.
4. Kísérlet – Gáz szigetelő anyag
A víz bontásakor durranógáz keletkezik, ami hidrogén és oxigén keveréke. Tiszta hidrogén előállításához a két elektródalemezt el kell úgy szigetelni, hogy a két gáz ne tudjon keveredni, viszont a víz szabadon áramolhasson közöttük.
A Térszobrászat oldalán található egyik kísérlet alapján egy virágárusnál próbáltam megfelelő szigetelő anyagot találni.
Vásároltam, vagyis ingyen kaptam (köszönet érte) egy darab vízálló de vízáteresztő, és viszonylag kis lyukakkal rendelkező anyagot és betekertem vele a "szivacsot".
14. ábra. Vízáteresztő anyag
Sejtettem, hogy nem lesznek olyan nagy áramok, ezért elsőre nagyon közel tettem egymáshoz a szivacsokat. Sajnos csak 10 mA folyt. Túl sűrű a szigetelő anyag. Ezután megpróbáltam törlőkendővel.
15. ábra. A szivacs a törlőkendőbe tekerve
Sajnos így is csak 18 mA folyt. Ez nem túl jó hír. Végül megpróbáltam szúnyoghálóval is.
16. ábra. A szivacs szúnyoghálóba tekerve
Így sikerült elérnem az 1,17 A-es áramot. Viszont a szúnyoghálón már átmentek a gázbuborékok.
A gázszigetelő anyag problémája még megoldásra vár.
Megvannak a plexi doboz lapjai, de sajnos összekeverték a méreteket, és az egyik hosszú oldal helyett 2 kicsit vágtak. Mivel már az üzlet bezárt, amikor észrevettem ezt, nem maradt más mint "monyákolás". Végül is nem lett rossz az eredmény.
17. ábra. Az összeragasztott tartály
A ragasztónak kötni kellett, ezért a dobozt csak másnap tudtam kipróbálni.
Harmadik próbálkozás
A ragasztó megkötött, az új dobozom készen van! Íme a kész összerakott vízbontó:
18. ábra. Az összerakott vízbontó
A perem ragasztója először szintén az akváriumos szilikon volt, aztán mint kiderült, nem elég erős. Ekkor a ragasztópisztoly ragasztójával illesztettem fel a peremet, ez elég erős volt, de másnapra megoldotta a víz a ragasztást. Ezután epoxival próbálkoztam. Ez tökéletes volt, erős is, a víz sem oldotta. Már kezdtem örülni, amikor láttam, hogy most nem a peremnél engedett, hanem a doboz alsó részén, ahol a szilikon ragasztó volt. Nah, elegem lett a plexi dobozból. Bementem egy gazdaboltba és vettem egy légmentesen záródó hordót.
19. ábra. Légmentesen záródó hordó
Ez bevált! Kicsit nagy de, ez legalább nem enged és bírja a nyomást is.
Impulzusos vízbontás
A fejlődő gázok mennyiségét én is a Naudin féle módszerrel mértem. A kísérleteket tiszta csapvízzel végeztem. A lemezek elrendezése ilyen volt:
20. ábra. A lemezek elrendezése
5 pár lemez, felváltva + – + – + – + – . A lemezek 0,4 mm vastagságú rozsdamentes lemezek voltak. Méretük: 80 mm * 200 mm. A lemezek távolsága 1 mm volt.
5. Kísérlet – A frekvencia és a kitöltési tényező hatása a vízbontás hatásfokára
A kísérleteket az itt ismertetett elektronikával végeztem. A PIC-es programon annyit módosítottam, hogy kiírja a frekvenciát is, nem csak a regiszter értékét. A kísérletekben mindig 100 ml gáz fejlődési idejét mértem.
Az áram értékeket, az elektronika és a tápegység közé sorba kötött 5mW-os söntön mértem, a feszültségeket pedig a szintén ide sorba kötött 100 mH-s tekercs előtt.
21. ábra. Az áram mérésének módszere
22. ábra. A vízbontásra kész rendszer
Eredmények
A méréseket különböző frekvencián, különböző kitöltési tényezővel végeztem, az eredmények a következők:
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
14,9 mp
|
14,4 V
|
20,40 A
|
293,76 W
|
402,68 ml
|
19,739ml/p/A
|
189%
|
40,0 %
|
18,5 mp
|
15,2 V
|
17,60 A
|
267,52 W
|
324,32 ml
|
18,428ml/p/A
|
176%
|
30,0 %
|
28,1 mp
|
17,8 V
|
14,40 A
|
256,32 W
|
213,52 ml
|
14,828ml/p/A
|
142%
|
20,0 %
|
34,4 mp
|
19,8 V
|
10,50 A
|
207,90 W
|
174,42 ml
|
16,611ml/p/A
|
159%
|
10,0 %
|
50,3 mp
|
23,4 V
|
5,04 A
|
117,94 W
|
119,26 ml
|
23,663ml/p/A
|
226%
|
5,0 %
|
114,4 mp
|
15,9 V
|
2,18 A
|
34,66 W
|
52,44 ml
|
24,056ml/p/A
|
230%
|
2,5 %
|
282,6 mp
|
26,8 V
|
0,83 A
|
22,24 W
|
21,23 ml
|
25,584ml/p/A
|
245%
|
1,0 %
|
764,6 mp
|
27,9 V
|
0,21 A
|
5,86 W
|
7,85 ml
|
37,366ml/p/A
|
357%
|
3. táblázat. 19,6 kHz-es frekvencia eredményei
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
18,3 mp
|
15,6 V
|
19,00 A
|
296,40 W
|
327,87 ml
|
17,256ml/p/A
|
165%
|
40,0 %
|
24,6 mp
|
17,3 V
|
15,46 A
|
267,46 W
|
244,40 ml
|
15,808ml/p/A
|
151%
|
30,0 %
|
23,1 mp
|
19,1 V
|
11,96 A
|
228,44 W
|
259,29 ml
|
21,680ml/p/A
|
207%
|
20,0 %
|
38,5 mp
|
21,5 V
|
7,740 A
|
166,41 W
|
155,84 ml
|
20,135ml/p/A
|
193%
|
10,0 %
|
73,7 mp
|
25,1 V
|
3,530 A
|
88,60 W
|
81,42 ml
|
23,066ml/p/A
|
221%
|
5,0 %
|
105,8 mp
|
26,5 V
|
1,34 A
|
35,51 W
|
56,72 ml
|
42,325ml/p/A
|
405%
|
2,5 %
|
277,8 mp
|
27,8 V
|
0,50 A
|
13,90 W
|
21,60 ml
|
43,195ml/p/A
|
413%
|
1,0 %
|
704,5 mp
|
27,7 V
|
0,18 A
|
5,12 W
|
8,52 ml
|
46,035ml/p/A
|
440%
|
4. táblázat. 50 kHz-es frekvencia eredményei:
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
16,7 mp
|
16,4 V
|
15,90 A
|
260,76 W
|
359,07 ml
|
22,583ml/p/A
|
216%
|
40,0 %
|
30,9 mp
|
17,4 V
|
12,60 A
|
219,49 W
|
194,17 ml
|
15,411ml/p/A
|
147%
|
30,0 %
|
26,9 mp
|
19,5 V
|
9,16 A
|
178,16 W
|
222,88 ml
|
24,332ml/p/A
|
233%
|
20,0 %
|
40,4 mp
|
22,1 V
|
6,08 A
|
134,37 W
|
148,48 ml
|
24,421ml/p/A
|
234%
|
10,0 %
|
87,7 mp
|
25,0 V
|
2,55 A
|
63,75 W
|
68,45 ml
|
26,845ml/p/A
|
257%
|
5,0 %
|
151,4 mp
|
25,8 V
|
0,97 A
|
25,03 W
|
39,62 ml
|
40,848ml/p/A
|
391%
|
2,5 %
|
228,7 mp
|
26,9 V
|
0,44 A
|
11,84 W
|
26,24 ml
|
59,631ml/p/A
|
570%
|
1,0 %
|
684,4 mp
|
27,2 V
|
0,19 A
|
5,39 W
|
8,77 ml
|
44,277ml/p/A
|
424%
|
5. táblázat. 100 kHz-es frekvencia eredményei
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
12,1 mp
|
17,1 V
|
14,20 A
|
242,82 W
|
495,87 ml
|
34,920ml/p/A
|
334%
|
40,0 %
|
16,7 mp
|
19,3 V
|
10,50 A
|
202,65 W
|
359,93 ml
|
34,279ml/p/A
|
328%
|
30,0 %
|
29,7 mp
|
21,7 V
|
7,38 A
|
160,15 W
|
202,09 ml
|
27,383ml/p/A
|
262%
|
20,0 %
|
37,2 mp
|
24,0 V
|
5,12 A
|
122,88 W
|
161,29 ml
|
31,502ml/p/A
|
301%
|
10,0 %
|
80,0 mp
|
25,3 V
|
1,84 A
|
46,55 W
|
74,96 ml
|
40,740ml/p/A
|
390%
|
5,0 %
|
177,5 mp
|
26,7 V
|
0,85 A
|
22,70 W
|
33,80 ml
|
39,759ml/p/A
|
380%
|
2,5 %
|
276,5 mp
|
26,9 V
|
0,39 A
|
10,49 W
|
21,70 ml
|
55,651ml/p/A
|
532%
|
1,0 %
|
500,6 mp
|
27,3 V
|
0,22 A
|
6,14 W
|
11,98 ml
|
53,265ml/p/A
|
510%
|
6. táblázat. 200 kHz-es frekvencia eredményei
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
14,8 mp
|
17,1 V
|
15,20 A
|
259,92 W
|
406,50 ml
|
26,744ml/p/A
|
256%
|
40,0 %
|
19,6 mp
|
18,8 V
|
11,60 A
|
218,08 W
|
306,12 ml
|
26,390ml/p/A
|
252%
|
30,0 %
|
20,5 mp
|
20,7 V
|
7,60 A
|
157,32 W
|
292,78 ml
|
38,524ml/p/A
|
369%
|
20,0 %
|
36,4 mp
|
23,7 V
|
4,80 A
|
113,76 W
|
164,70 ml
|
34,312ml/p/A
|
328%
|
10,0 %
|
66,6 mp
|
26,1 V
|
1,75 A
|
45,68 W
|
90,04 ml
|
51,449ml/p/A
|
492%
|
5,0 %
|
111,9 mp
|
27,0 V
|
1,09 A
|
29,43 W
|
53,61 ml
|
49,183ml/p/A
|
470%
|
2,5 %
|
218,9 mp
|
27,4 V
|
0,59 A
|
16,17 W
|
27,41 ml
|
46,457ml/p/A
|
444%
|
7. táblázat. 500 kHz-es frekvencia eredményei (A FET-ek itt már langyosodtak)
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
13,1 mp
|
16,4 V
|
18,10 A
|
296,84 W
|
458,37 ml
|
25,324ml/p/A
|
242%
|
40,0 %
|
17,2 mp
|
17,8 V
|
14,40 A
|
256,32 W
|
348,43 ml
|
24,197ml/p/A
|
231%
|
30,0 %
|
22,9 mp
|
19,6 V
|
10,88 A
|
213,25 W
|
261,78 ml
|
24,061ml/p/A
|
230%
|
20,0 %
|
23,7 mp
|
22,2 V
|
7,60 A
|
168,72 W
|
252,74 ml
|
33,255ml/p/A
|
318%
|
10,0 %
|
42,7 mp
|
24,3 V
|
3,85 A
|
93,56 W
|
140,55 ml
|
36,506ml/p/A
|
349%
|
5,0 %
|
88,9 mp
|
26,0 V
|
1,75 A
|
45,50 W
|
67,52 ml
|
38,584ml/p/A
|
369%
|
8. táblázat. 1 MHz-es frekvencia eredményei (A FET-ek már melegedtek)
Kitölt. | Idő | U | I | P |
ml/perc
|
ml/perc/A |
h
|
50,0 %
|
13,3 mp
|
12,0 V
|
25,80 A
|
309,60 W
|
449,78 ml
|
17,433ml/p/A
|
167%
|
40,0 %
|
16,7 mp
|
14,8 V
|
20,00 A
|
296,00 W
|
358,42 ml
|
17,921ml/p/A
|
171%
|
30,0 %
|
21,0 mp
|
18,3 V
|
12,50 A
|
228,75 W
|
285,17 ml
|
22,814ml/p/A
|
218%
|
20,0 %
|
13,3 mp
|
11,3 V
|
25,50 A
|
288,15 W
|
451,13 ml
|
17,691ml/p/A
|
169%
|
9. táblázat. 2,5 MHz-es frekvencia eredményei (A FET-ek forróak voltak, egy zárlatos is lett)
23. ábra. A 3-9. táblázatok legjobb eredményeinek grafikus ábrázolása
Az eredményekből kiderül, hogy a frekvencia növelésével, illetve a kitöltési tényező csökkentésével nő a hatásfok. A magasabb frekvenciákon valószínűleg azért nem egyértelmű ez az eredmény, mert a FET-jeim nem voltak elég gyorsak.
Negyedik próba – Feszültség hatása a hatásfokra
Az előző kísérletek során sajnos nem tudtam azonos feszültségű impulzusokat generálni, mert a tápom kimenő feszültsége a terhelés hatásara erősen lecsökkent. Ezért úgy döntöttem, hogy megvizsgálom, hogy milyen hatással van az impulzusok felszültségének nagysága a hatásfokra. Kiválasztottam egy olyan kitöltési tényezőt, amelyen a cella fogyasztását meg tudtam még táplálni bemenő feszültségesés nélkül. A tesztet 200 kHz-en és 10 %-os kitöltésen végeztem el.
Feszültség | Idő | Áram |
ml/perc
|
ml/perc/A
|
h
|
5,0 V
|
1278,0 mp
|
0,191 A
|
4,69 ml
|
24,580ml/p/A
|
235%
|
10,0 V
|
403,0 mp
|
0,580 A
|
14,89 ml
|
25,670ml/p/A
|
246%
|
15,0 V
|
181,0 mp
|
0,990 A
|
33,15 ml
|
33,484ml/p/A
|
320%
|
20,0 V
|
123,0 mp
|
1,390 A
|
48,78 ml
|
35,094ml/p/A
|
336%
|
25,0 V
|
68,0 mp
|
1,920 A
|
88,24 ml
|
45,956ml/p/A
|
440%
|
10. táblázat. A feszültség hatása a hatásfokra
24. ábra. A 10. táblázat grafikus ábrázolása
A grafikonon látszik, hogy a feszültség növekedésével valószínűleg exponenciálisan növekszik a hatásfok. A következő napokban ezt fogom tüzetesebben megvizsgálni.
Mammuth a kísérleteit a saját weblapján is közölte, ahol több képet láthatsz és a méretük is nagyobb.