Pastor elvégzett egy kísérletsort a Tesla féle LMD hullámokkal, az eredményeiről olvashatsz a következő sorokban.
Nemrég egy gyors tesztet végeztem az LMD hullámok előállításával. Nem volt időm kivesézni a dolgokat, így nem tudok még következtetéseket elmondani felelősséggel.
Az eredmény elsőre mínuszos volt, 97 % körüli.
1. ábra. Az impulzus generátor kapcsolási rajza
2. ábra. Az LMD kapcsolás rajza
Vasmag: M2TBN (Hagy gyártmányú ferrit rúd, ami 100 kHz-ig használható. Átmérője 15 mm, hossza 125 mm. A tekercs 0,80 mm átmérőjű kettős szigetelésű zománcozott huzal, átütési feszültsége 7 kV. Ebből tekercseltem a képen látható hosszan.
3. ábra. Az L8-as LMD tekercs
Nem számoltam, hanem a hosszát mértem, és utána egy speciális régi csöves műszerrel (hídban mér) hajszálpontosan egyformára mértem be a menetszám változtatásával. A tekercsek így pontosan 1 mH-sek lettek.
A kondenzátorok ugyanígy nagyon pontosan bemérve, (kiegészítve) 1 %-on belül sikerültek, értékük 39,2 nF. Tehát teljesen más adatokkal, mint Naudin.
4. ábra. Az LMD kapcsolás
A meghajtó generátor TL794-el készült, szimmetrikus kimenetű kapcsolótáp IC.
5. ábra. A meghajtó generátor
9-18 V-ig változtatva a tápfeszt, közel tápfeszültségnyi 50 %-os kitöltésű négyszög impulzussal szimmetrikusan vezéreltem az L1-es bemenő tekercset oly módon, hogy az IC kimenetéről egy-egy 2,2 mF fólia kondi csatolja ki a jelet, sorba vele 22 W ellenállás, és a generátor test felé egy-egy 1,5 kW-os ellenállással lezárva. Így a jel formája a szkópon látható. (felső jel)
6. ábra. Az első mérések
A kimeneti jel alul látható.
A tapasztalatok: először az első négyes tekercset mértem. A generátor 12 V-os tápfesz. f = 25,8 kHz.
- bemenő jel: L1-en 14,67 Vp-p, az osztó komplexum után a tekercs két végén mérve a szkóp mérőfejével.
- L2-L3 = 50 Vp-p.
- L4 = 150 Vp-p, 18 V tápfesznél 350 V !!
A terhelés csak a szkóp volt. Utána készítettem egy illesztő trafót 2 db E-30-as M2TBN vas egymás mellé rakásával, igy nagy áttétellel az égős
terheléssel nem csökkent jelentősen a jel. A 350 V-ról 280 V lett. Az égő teljesítménye (fotométerrel mérve) 0,373W.
7. ábra. Az illesztő trafó
A generátor bemenő teljesítménye: 0,509W. Ettől volt jobb is, de nem ez a lényeg.
Utána a két két egységet egymás után kapcsoltam, és gyakorlatilag a kimenő feszültség nem nőtt az L8-as tekercsen.
8. ábra. Két egység összekapcsolva
A frekvencia duplázódást szépen be lehetett állítani, hogy a szinusz szerű jelen legyenek tüskék, sőt, hogy a bemenő jel eltorzult négyszög legyen. Szerintem ilyenkor lesz plusszos a hálózat, csak ki kell kísérletezni (sok idő), hogy mikor lesz a legnagyobb a tüske a szinusz jelen. Volt, amikor 600 V-ot sikerült az L8-as tekercsen elérni 18,5 V bemenő jelnél. Ha szinusz jelet kapott, akkor kicsik voltak a jelek, még az L8-on a 100V-ot sem érte el.
Ezek csak próbák, még nem következetes kísérletek pontos mérésekkel, mert nem volt rá még idő.
Az első tapasztalat szerint nálam az L6-L7 tekercseknél nem esett vissza a feszültség, mint Naudinnál. Én szinusszal csak egyszer próbáltam, de ott is egyenletesen növekedett a jel végig a vége felé.
A frekvencia változtatásával különböző rezonanciák voltak, és frekvenciaduplázások is megismétlődtek, (a legnagyobb frekvencia 54,6 kHz volt.)
A 25,8 kHz-es frekvencián volt a legnagyobb a kimenő jel.
Azt vettem észre, hogy nagyon erős elektromágneses tér alakult ki, úgyhogy kezdtem minél kevesebb ideig a tekercsek körül lenni.
Kontroláltam egy táskarádióval, ami még 3 m-re is teljesen néma volt. Érdekes módon ezek az impulzusok nem zakatoltak, hanem mint egy
modulálatlan vivő elnyomták az egész középhullámú sávot. Úgy néz ki, hogy az energia legnagyobb része kisugárzódik a térbe, vagy visszaverődik valami miatt???
Pedig befele kellene mennie???
A kimeneti illesztés a legfontosabb. Amikor kezdett közelíteni az optimálishoz, az égő egyre jobban világított, a generátor áramfelvétele hirtelen lecsökkent. Ekkor csatolódik be a free!!
Én tudom, hogy ez az áramkör csodálatos áramforrásként fog működni, csak szerintem veszélyes az élő szervezetre ez a nagyon erős elektromágneses tér. Még egy Watt sem ment bele, máris ennyire sugároz!!
A rádiót Farady kalickába tettem, (acél doboz, lezárva) ugyanúgy elnyomta a jel a vevőt, tehát áthatol mindenen. (Ez jó jel!)
Most majd az impulzus szélesség változtatása, a teljesítmény növelése és a terhelés megváltoztatása következik. Összeállítom a korrekt mérési elrendezést.
9. ábra.
Az a tapasztalatom, mintha az illesztő trafó visszaverné, vagy elemésztené az energiát? Ezért közvetlen az L8-as tekercsre próbálok nagy impedanciás fogyasztót tenni, ami rezonanciára is hangolható. Ezek kompakt csövek lesznek rezgőkörös csatolással.
Nem tudom, jelent-e ez a kísérlet sorozat valamit, én hiszem, hogy igen. Hátha van valakinek jó ötlete a terheléssel kapcsolatban, vagy más is épített hasonlót, netalán már működik is neki?