2019 május 27 - hétfő
Kezdőlap > 9. LEVELEK AZ OLVASÓKHOZ > 9.4. Tudomány vagy áltudomány ?

9.4. Tudomány vagy áltudomány ?

A weblapomon található cikkek a legkülönfélébb érzelmeket és gondolatokat váltják ki belőletek, Kedves Olvasók. És ez így van jól! Ahányan vagyunk, annyiféle tapasztalattal rendelkezünk, annyiféleképpen ítéljük meg a dolgokat és annyiféle módon reagálunk az újra, a szokatlanra.

Vannak olyanok, akik az itt olvasottakat nagyon komolyan veszik és a leírtakkal egyetértenek, de vannak olyanok is, akik mindezt tökéletes zagyvaságnak tartják.

Igen, valóban nem könnyű megemészteni azt a sok új dolgot, amit itt olvashatsz. Felmerült az a kérdés is, hogy mennyire tudományosak avagy áltudományosak az itt közzétett cikkek, mérések, leírások és kísérletek. Ezzel kapcsolatban szeretném megosztani veled a véleményemet.

Minden tudományos tény a következő öt lépés eredménye:

    1. Megfigyelés
    2. Hipotézis felállítása a megfigyelések alapján
    3. A hipotézis ellenőrzése kísérletekkel
    4. Ha a kísérletek sikertelenek voltak, a hipotézist meg kell változtatni és újabb kísérletekkel azt is le kell ellenőrizni.
    5. Ha a kísérletek sikeresek voltak, akkor azt másoknak is ki kell próbálniuk és ha több független kísérlet is ugyan azt az eredményt adja, akkor válik a hipotézis tudományos ténnyé!

Ezek tükrében megérthetjük, hogy nem csak az a tudományos tény, amit az iskolákban tanítanak, hanem az is, amit több független kísérletező is megerősített. Egész egyszerűen ez a tudomány útja.

Gondolj bele, Kedves Olvasó, hogy azok a dolgok, amik ma a világ legtermészetesebb dolgának tűnnek, valamikor komoly ellenállásba ütköztek a tudományos körökben és a hétköznapi emberek részéről is. Miért? Mert új volt, mert valami olyasmit tartalmazott magában, ami ellentmondott az akkori tudományos felfogásnak.

Mi történt Galileó Galileivel, mikor azt merte állítani, hogy a Föld gömbölyű és hogy a Föld kering a Nap körül, nem pedig fordítva? Kigúnyolták és azt hozták fel ellenérvként, hogy ha a Föld tényleg gömbölyű, akkor ugyan miért nem csúszunk le róla? Ma melyikőnk kételkedik az állításaiban?

Vagy vegyük pl. Guglielmo Marconit, a rádiózás atyját, aki elsőként küldött vezeték nélkül jeleket az Atlanti óceánon keresztül. Marconi gyakran csavargott iskolaidőben, nem sikerült bejutnia az egyetemre, s mikor azt állította, hogy vezeték nélkül is tud nagy távolságokra jeleket küldeni, akkor a jóindulatú rokonai pár tudóssal karöltve elmegyógyintézetbe akarták záratni. Ennek ellenére 1909-ben Nobel díjas lett! Ma melyikőnk kételkedne abban, hogy vezeték nélkül is lehet információt továbbítani?

Még lehetne folytatni a sort, de mindegyik eset ugyanazt az üzenetet hordozná, vagyis hogy az újat, a szokatlant az emberek többsége sohase fogadta tárt karokkal. Az elején!!

Akkor most miért kéne meglepődnünk, hogy az ingyenenergiának már maga a gondolata is heves ellenállást vált ki sokakból? Miért kéne meglepődnünk, hogy a vízzel hajtott autó még nevetség tárgya? Be kell látnunk, hogy ez az átlagember természetes reakciója.

Ha Te, Kedves Olvasó, a kétkedők és szkeptikusok sorába tartozol, akkor ne is változtasd meg a véleményedet – pusztán a hallomások és olvasott információk alapján. Inkább próbáld ki magad! Ne azt mondd, hogy hiszem, ha látom, mert akkor sem fogod elhinni. Próbáld ki magad!

Ha pedig Te, Kedves Olvasó, a lelkes hívek közül való vagy, akkor csak bátran és kitartással folytasd a kísérleteidet.

Mind a két táborra szükség van, mivel ezek egészséges szintézisével lehet igazán nagyszerű, új és maradandó dolgokat véghezvinni!

Sikeres kísérletezéseket kívánok (és az eredményeket ne felejtsd el közölni a többi olvasóval)!

Tibor

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás