2019 szeptember 18 - szerda

2.4.22.4.1. Farkas MTM kísérlete

Az itt következő sorokban Farkas mutatja be a Mágneses Teljesítmény Modulját.

A bemenő DC teljesítmény 10-30 W körül mozgott, a frekvencia 20 kHz körül volt. Értéke ebben az esetben nem volt kritikus.

Én ezt az oldalamon lévő TL494-es ellenütemű kapcsolással hajtottam meg.

inverter2 2.4.22.4.1. Farkas MTM kísérlete

1. ábra. A meghajtó fokozat kapcsolási rajza

Ami már önmagában is érdekes, hogy a primer(ek) és a szekunder merőlegesek egymásra. A szekunder pedig a toroid gyűrűjében van ki-be fűzögetve. Mivel ferritet átfúrni elég "női" munka, ezért én 4 db X alakú fazékmagból ragasztottam össze, hogy egy kört adjon ki. Valamint annyit változtattam, hogy két szekundert használtam az ellenütemű meghajtáshoz.

IMG_3847 2.4.22.4.1. Farkas MTM kísérlete

2. ábra. A modul transzformátor része közelről

Végül is nem sikerült túl fényes hatásfokot elérnem, de nagyon érdekes a vasmagra helyezett mágnesek hatása. A mágnes kb. 1 mm-es elmozdítására – oldalirányban – drasztikusan változott a teljesítmény. Ami még érdekesebb, hogy a primer oldali meghajtásigény nem változott olyan mértékben, mint normál transzformátoroknál.

A kimeneti tekercset esetleg ki lehet hangolni kondival rezonanciára.

A mágnesek nélkül elenyészően kis teljesítmény jut át a szekunderbe. Ez valószínű a merőleges tekercsek miatt van. De a mágnes miatt elfordul a fluxus, és akkor már át tud menni a teljesítmény, legalábbis szerintem. Kérdés, hogy becsatolódik-e a mágnes energiája pluszban.

A primerek 2×20..28 menet, a szekunder kb. 30 menet. A következő ábrán az az eset látszik, amikor sikerült rezonanciára kihangolnom a szekundert. Ekkor a 14 V-os karácsonyfaizzó igen erősen világított.

IMG_3846 2.4.22.4.1. Farkas MTM kísérlete

3. ábra. A szekunder rezonanciára hangolva meghajtott egy 14 V-os karácsonyfaizzót

A lényeg látszik, azt hiszem. A mágnesek 25 mm átmérőjű Neodimium mágnesek.

Sajnos idő hiányában szkóp ábrát nem készítettem. Mérési eredmények sem készültek, mert ezzel csupán az elvet akartam tesztelni. Az is probléma, hogy a kimenetet ilyen berendezéseknél fotométerrel (azaz az izzó által keltett fényből számolt teljesítmény) vagy pedig valós effektív mérő műszerrel kell-e mérni.

Nem mentem tovább a kísérlettel, mert valahogy sehogy sem éreztem, hogy plusz energiát adna. Viszont cserébe érdekesen viselkedett.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás