2019 szeptember 17 - kedd
Kezdőlap > 8. AZ OLVASÓK ÍRTÁK > 8.24. Jakab Zoltán: A sztázis-kamra

8.24. Jakab Zoltán: A sztázis-kamra

Írta: Jakab Zoltán

Zoltán a sztázis-kamra elvét ismerteti a következő sorokban.

Elolvasva az Aqino féle leírásokat támadt egy ötletem: Az Aqino féle készülékek a tehetetlenséget befolyásolják, mégpedig a csökkenés irányába. Meg lehet e csinálni az ellenkezőjét? Hogyan működhet egy ilyen készülék?

Először is fel kell tételeznünk, hogy a mágneses tér egy dinamikus valami. Az atom körül az elektron 1024 Hz-el szaladgál, bár nagyon megbonyolítja a dolgot, hogy több elektronpálya van. Aqino a tehetetlenségről is beszél (sőt azt változtatja). Hogyan működik a tehetetlenség?

Tegyük fel, hogy a teret igen nagy frekvenciával egymás körül keringő elektron-pozitron párok alkotják, és ezek véletlenszerűen rezegnek a levegő Brown mozgásához hasonlóan. Ha áll az anyag, akkor a statisztikai törvények szerint minden irányból egyenlő erők hatnak rá. Képzeljünk el egy elektront, amint rezegve létezik és mindig amikor kibukkan a "térbe" pontosan szinkronban találkozik egy elektron pozitron párral, amely merőleges az elektronra. Ha ez igy van, akkor az elektron taszít, a pozitron vonz, azaz az erőhatás nulla. Azonban ha nem lehet pontosan merőleges vonalat húzni (ez a tér rezgése is lehet), akkor az elektron elmozdul és húzza magával a protont is. Mi történik egyenes vonalú gyorsuló mozgásnál?

Doppler eltolódás lép fel: a kétoldali párok között nem lehet meghúzni a merőleges vonalat. Elölről a párok elektronjai taszítják, hátulról a pozitronok vonzzák az anyagot.

Bonyolítsuk ezt meg egy ELF frekvenciával és egy tekerccsel, amibe ezt belevezetjük. Áthalad az atomok elektronpályáin az ELF áram? Nagy része valószínűleg igen.

Természetesen, ez az anyagban lévő Coulomb töltésnek csak tört része. Az ELF áram jellegzetessége, hogy igen lassan változik. Igen lassan egy spirális pályát jár be megfelelő mágneses térben és sodorja magával a többi elektront is. Milyen lesz álló helyzetben az atomra kifejtett hatása? Ha az atomon keresztül húzunk egy átlós vonalat, akkor normál álló helyzetben adott időperiódusban, amit a szakasz egyik végétől mérünk, az elektron az időperiódus végén mindig a szakasz másik felén található. Ha azonban egy ELF tekercset és környékét nézzük, akkor nem a szakasz végén lesz adott időperiódusban az elektron, hanem kicsit túlhalad rajta.

Most lássuk az egyenes vonalú állandó gyorsulású mozgást. Mivel nem lehet meghúzni a merőleges vonalat, a térelektron kevésbé taszít, a pozitron kevésbé vonz. Tehát mágneses térrel lecsökkentettük a tekercs és a mágneses térben bent lévő anyagok tehetetlenségét!

Felvetődik a kérdés: mi van az ellenkező iránnyal, hogy lehet megnövelni mágneses térrel a tehetetlenséget? (Szerintem ilyenkor a kémiai idő is lelassul.) Először is tegyük fel, hogy a tárgyak elmozdulnak a nagyobb tehetetlenségtől a kisebb irányába. Tehát ha veszünk egy vas ferromágneses tekercset, megtápláljuk ELF frekvenciával és elérjük, hogy az egyik oldalán nagyobb legyen a térerő, akkor a belehelyezett tárgyak oda mozdulnak. De mi van, ha rögzítjük a tárgyat, ami mondjuk egy fémtömb, két szigetelt kondenzátorlemezzel a végén, és a sztatikus megosztás révén ellentétes irányú elektron elmozdulást produkálunk. Akkor létrehoztunk egy egyszerre két ellentétes irányba ható gyorsulásvektort. Van hasonló a fizikában? Van, a pörgettyű. Ilyenkor a körpályán mozgó elektronokra ráakaszkodnak az elektron-pozitron párok, és lassítják az elektron pályamozgását. Rakétában ilyesmit azért nem lehet előidézni, mert az ellentétes vektor azonnal kivonódik.

Nézzük a gyakorlati megvalósítást.

stazis 8.24. Jakab Zoltán: A sztázis-kamra

1. ábra. A gyakorlati megvalósítás

Kell egy vashuzal tekercs ELF-el, aminek mindkét oldalába belülre egy ív alakú, néhány menetes tekercset teszünk. A tekercseket felváltva nagy frekvenciával tápláljuk (amennyit elbír: 100 kHz – 1 MHz) Kioltott frekvencia. Egyre nagyobb amplitúdóval tápláljuk és a fémdarabban az elektronokat felváltva ellentétesen rángatjuk. A rajzon ez kondenzátorlemezekkel van megoldva. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a téglalap alakú fém nem fed le nagy területet. Nem várható el még ettől a megoldástól, hogy jelentősen lassítson.

A fém téglalapban ráncigált elektronok energiája nagyobb kell hogy legyen, mint az oldalsó néhány menetes tekercsre adott jel. Nagyobb hatást érhetnénk el, ha hat tekercset használnánk. Ha csak egyet használunk, akkor a lassulás csak egy bizonyos síkban működik. Megemlíteném még a megtekercselt kondenzátor problémáját is, azaz hogy egy mágneses tér képes elektromos töltésmegosztást létrehozni. Ez azzal kerülhető ki, hogy a fém téglatesten nagyobb feszültség van.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás