2019 május 23 - csütörtök
Kezdőlap > 3. ANTIGRAVITÁCIÓ > 3.1.1. Az éter hangstimulációja

3.1.1. Az éter hangstimulációja

Dan A. Davidson © 1996

Bevezetés:

Megkérdeztem a barátomat, Jerry Deckert, mit gondol, vajon érdekelné a Keelynet olvasóit ennek a cikknek a témája – az eredménye ez a kis írás. Az egyik legérdekesebb kérdés, mely a John E. Keely-vel foglalkozó kutatásaim legelejétől nyugtalanított, az az, hogy hogyan tudott Keely gravitációs hatásokat és különböző nukleáris energiával kapcsolatos dolgokat produkálni a hangrezgésekkel. A bámulatos felfedezéseinek sokéves tanulmányozása után végül is sikerült ezt megértenem. Ez az írás az 50-es évek végén végzett következtetéseim elméleti aspektusát tárgyalja. Ez ma már teljesen elfogadható azok számára, akik valóban érdeklődnek az antigravitáció, ingyenenergia, sonoluminesence (hang által keltett fény) és a hidegfúzió iránt. Felteheted a kérdést "Hidegfúzió?" – igen, ott is használják a hangot az energia-előállítás javítására.

Csak a tényeket, kérem:

A hang hullámhossza – A Nukleáris mágneses rezonancia (NMR) az atommagot mikrohullámmal, lézerrel, fénnyel rezegteti meg, de ezek mind elektromágneses természetűek és a hullámhosszuk az atomi részecskék tartományába esik. De hogyan tudja a hang megrezegtetni az atommagot nem koncentrált tömegként (nem egy anyagtömbként), hanem hangrezonátorként? Ha megvizsgáljuk a hang hullámhosszát különböző közegben, arra a bámulatos következtetésre juthatunk, hogy az a nukleáris mágneses rezonancia (NMR) hullámhosszának tartományában is eshet. Az NMR a proton forgásán alapszik, mely kis mágneses nyomatékot hoz létre. Az alábbi táblázatból nyilvánvalóvá válik, hogy éppen ez történik. Ami miatt ez így van, az az, hogy a hang SEBESSÉGE sokkal kisebb, mint az elektromágneses hullámé, ezért (a mikrohullámmal és a fényhullámokkal összehasonlítva) egy viszonylag alacsony frekvencia nem jut messzire, mialatt egy teljes ciklust végez, és ez a távolság a proton forgásának rezonanciafrekvencia tartományába esik. Így könnyű belátni, hogy a hang szintén REZONÁLHAT az atomi szinten, ha a frekvenciákat figyelembe vesszük.

  Levegő Víz Acél
Hangsebesség (m/s) 331-344 1441-1724 4790-4990
Átlagos Hangsebesség (m/s) 338 1583 4890.5
Hang Hullámhossza (m) 1 KHz-nél 0.338 1.583 4.8905
Hang Hullámhossza (m) 40 KHz-nél 0.00845 0.039575 0.1222625
Hang Hullámhossza (m) 500 KHz-nél 0.000676 0.003166 0.009781
Fénysebesség = 2.99 * 10^8 m/s
NMR Hullámhossz (60 MHz) = 5 m

1. Táblázat. A hangsebesség és a Nukleáris Mágneses Rezonancia összehasonlítása

Az atommag és az éter – Ma már jól megalapozott tény, hogy a nullapont energia (NPE) (más néven az éter, de azok, akik túlságosan zavarba jönnek vagy buták ahhoz, hogy ezt elismerjék, az éter szót nem akarják használni) aktív kölcsönhatásban van az atommaggal. Ha ezt még nem értette volna meg valaki: az atommag közvetlen kapcsolatban van az éteri mezővel. Az éter állandóan be- és kifolyik az atommag(ba)ból. Az atommag egy csodálatos táncot jár, jön-megy, vibrál és pörög, miközben magába szippantja, majd pedig kilövelli a szomszédságában lévő étert.

Az elmélet:

Az atommag és a hang – Ha most ezt a két apró tényt összeillesztjük és olyan hanghullámot gerjesztünk, ami egy atommaggal rezonál, akkor a hang elméletileg meg tudja rezegtetni az atommagot. Tehát, ha a hang egyszerűen csak megrázza az összes atomot úgy, hogy a teljes anyagtömeget rezegteti, ez csak rázkódást eredményez. Ha viszont az anyagban állóhullámot generálunk, akkor az anyagra – és így az atommagra (és valószínűleg az atommagban lévő protonok pörgési sebességére) – hangnyomást gyakorolhatunk. Ez a nyomás egy "leheletnyire" összenyomja az atommagokat, ami természetesen megváltoztatja az atommagba beáramló és azzal rezonáló éterfolyamot. Elméletileg tehát az anyagban és annak közelében lévő étert is stimuláljuk az állóhullámokkal, és íme, az anyagot körülvevő éterben is állóhullámot hoztunk létre. A hang által létrehozott állóhullám így vezérli a helyi éteri mezőt.

Gravitációszabályozás – Egy adott tömegnek, atomnak, vagy bárminek a súlya annak az éternek a függvénye, amely be- és kiáramlik a tömeg(be)ből. (Még egy kis elmélet, ha még nem hiszel nekem.) Ha a helyi éter nyomását vagy az anyagba (tehát atommagba) beáramló és onnan kiáramló éter mennyiségét megváltoztatjuk, akkor meg tudjuk változtatni az anyag súlyát. Elméletileg, ha állóhullámot hozunk lére egy adott tömegben és annak atommagjai az állóhullámokkal rezonálnak, akkor szupergravitáció (nehezedés) vagy antigravitáció (könnyebbedés) jön létre. Ha az éterfolyam a protonok (és valószínűleg a neutronok, mivel a kettő majdnem ugyanaz) pörgési sebességének függvénye, akkor a pörgési sebesség megváltoztatásával az atommagba befolyó éter mennyiségét is megváltoztathatjuk.

Étereződés – A tömeg teljes visszaalakítását éterré étereződésnek nevezzük. Ez nem dezintegrálódás, ahogy az apám szokta mondani, mikor még nyolcéves koromban vitáztunk ezen, hanem étereződés. Ez az, amit Keely csinált, mikor étergőzt hozott létre. A dezintegrálódás egyszerűen csak az anyag kisebb részekre bontását jelenti, miközben az atomi struktúra érintetlen marad. De térjünk vissza az elmélethez – ha megállítjuk egy adott atommagban az éterfolyamot, mi történik? A válasz – étereződik. Visszatér az energia hatalmas tengerébe, ahonnét származott. A proton és a neutron pörgési sebességének lelassítása végül is lerombolja az éterfolyamot olyan mértékben, hogy az atommag részecskéi (melyek tulajdonképpen éterörvények) többé nem tudnak fennmaradni.

Példaként, ha leállítasz egy füstkarikát, az azonnal dezintegrálódik, mivel a füstkarika belsejében áramló levegő megáll. És mi történik, ha a vízben hozunk létre állóhullámokat a víz étereződési frekvenciáján (ez kb. 42.3 KHz és 42.8KHz között van)? A víz teljes tömege étergőzzé alakul, ahogy Keely nevezte ezt, és a víz végleg eltűnik. Olvasd el a következő könyvemet: "Energia: Áttörés az új ingyenenergia eszközök terén" (Energy: Breakthroughs to New Free Energy Devices) és meglátod, hogy ezt nem csak Keely tudta megtenni, hanem számos laboratóriumban is meg tudták ismételni ultrahang segítségével.

Az eredeti cikket angol nyelven itt olvashatod el.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás