A hidrogén elégetésével végzett kísérleteket Vladi. A következő sorokban erről olvashattok.
A hidrogént termelhetjük csöves vagy lemezes elektrolizálóval. Én csöveket használtam. Vettem 2 "ice teás" 1.5 literes üveget és az egyikbe beleraktam a csöveket, melyek a vizet bontják. Kifúrtam a kupakot, hogy a kábeleket és a kiáramló gázt kivezessem. A kiáramló gázt egy cső segítségével belevezettem egy másig műanyag flakonba, melyben szintén víz van és a cső végét a vízbe vezettem. Erre azért van szükség, hogy nehogy visszagyulladjon a gáz. A második flakon kupakján van még egy cső, amin már a H2 áramlik ki. A műanyag cső végére raktam egy szelepet, melyet egy kiürült öngyújtóból vettem ki. Itt már majdnem készen áll az egész rendszer. Még a szelep végén lévő lyukat le kell szűkíteni, mert a H2 sokkal gyorsabban ég, mint a pb gáz, és ha kicsi a nyomás, akkor visszaéghet, ami meg is történt egyszer. Ki is lőtte a szelepet úgy, hogy meg sem találtam. Ezért kel leszűkíteni a lyukat.
Először nem fog égni a H2, mert túl sok még a rendszerben a levegő. Kb. 1 perc üzemeltetés után és miután kiengedtük a levegőt már ég is! Olyan nagy az égéshője, hogy az 1 mm-es acéllemezt is megolvasztja, pedig csak kb. 2-6 mm hosszú a láng.
A vízbontást sima autóaksival végeztem. A vízbe szódabikarbónát és sót raktam, hogy nagyobb legyen a gázfejlődés. Persze nőtt az áramfelvétel is.
A következő képeken a vízbontó berendezés látható!
1. ábra. Az elektrolizáló készülék
2. ábra. Az öngyújtóból kiszerelt szelep
3. ábra. Az elektrolizáló tartályban található csöveket láthatjuk, melyek kb. 6 cm hosszúak és kb. 0,8-1 mm a távolság közöttük
4. ábra. Az égő hidrogén
5. ábra. Az égő hidrogén sötétben
Nagyon nagy a hidrogén égési hője!!s
A képen látható kis láng hihetetlen dolgokat produkált. Megolvasztotta az 1 mm-es acéllemezt. Hihetetlen volt, de még a porcelánbögre is izzott ám rendesen, mikor alátartottam, pedig a láng kb. 4-5 mm-es volt mindössze.