A proton-elektron fúzió elvével ismerkedhetsz meg ezen az oldalon, melyet a New York-i Tudományos Akadémia atomfizikusa, René Louis Vallée magyaráz el. Az elv hasonlít a b bomláshoz, de vannak eltérések is. Javaslom, hogy a jobb érthetőség kedvéért olvasd el az itt lévő b bomlásról szóló ismertetőt. Az elvet Péter fordította magyarra.
Köztudott, hogy majdnem minden esetben, amikor az atommag ß bomlása nem stabil, az anyag egy másfajta bomláson is átmegy. Ezt elektron elfogásnak nevezzük. Ebben a folyamatban azt figyelhetjük meg, hogy az egyik keringő elektront az atommag elnyeli, ez pedig az atommag töltését egy egységgel csökkenti. Az elementáris folyamatokat így értelmezhetjük:
Az egyszerű ß bomlással ellentétben, ahol a megjelenő pozitron magában tartja a felszabadult energiának egy jelentős részét, itt az elnyelt elektron – amely egyike a közönséges atomi elektronoknak – meghatározott energiával rendelkezik. Ehhez kapcsolódik a neutrínó. Mivel az atomban az elektron kinetikus kötési energiája alig haladja meg a néhány kilo-elektron voltot (az egyatomos hidrogén héjában lévő K-elektronnak a kötési energiája 3,729 keV), a neutrínó elviheti, az anti-neutrínó pedig otthagyhatja a szükséges látszólagos energiát.
A proton-elektron fúzióban a stimulált K-elektron elfogás eredményeképpen keletkező alulgerjesztett neutron az a gyakorlati felfedezés, amely teljes egészében az Egyesített Synenergetikai Elméletnek, az un. "GUST"-nak köszönhető.
Az elmélet azon alapszik, hogy a K-elektron mozgását megállítjuk gamma sugarak használatával, amelyek ugyanazon pillanatnyi sebességgel, azaz ugyanazzal a kinetikus energiával (3,729 keV-tal) rendelkeznek. Ennek következtében a proton vonzása a megállított elektron magba esését okozza, az elektron negatív töltése pedig a proton pozitív töltésének révén semlegessé válik. Ez a kölcsönhatás az elektron-pozitron megsemmisülését okozza, ahol a gamma sugárzást egy kibocsátott neutrínó helyettesíti. Ezt a folyamatot szemlélteti a következő hat ábra.
1. ábra. Az atommag elvi ábrája
2. ábra. A mezők rendezése
3. ábra. Az elektron mozgási energiájának megszűntetése
4. ábra. Az elektron magba történő zuhanása
5. ábra. A mag atomszáma megváltozik
6. ábra. Energiaátadás
7. ábra. A PROTELF alulgerjesztett neutront produkál a stimulált K-elektron elfogása által
Az alulgerjesztett neutronok abszolút mértékben szükségesek ahhoz, hogy a nukleáris fúziót megszelídítsük!
A fúzió az ember által valaha a Földön megteremtett leghatalmasabb erőnek, a hidrogénbombának az alapvető mechanizmusa. Amióta a bombát megtervezték, nagyon sok tudós próbálta legyőzni ezt a megoldhatatlannak tűnő kihívást, azaz hogy képesek legyenek a nukleáris részecskéket nagyon magas hőmérsékleten és magas energiákkal irányítani. Ez egy rosszul elgondolt kísérleti út, mert a nukleáris fúzió teljesen értelmetlen ellentétes irányba ható elektromos töltések között. Az elektronok alapvető szerepét figyelmen kívül hagyták a fizikusok, ezért nem is gondolhatták, hogy a proton-elektron fúzió az az alapvető reakció, amely megtudja szelídíteni a hidrogénbomba kirobbanó hőjét. Senki nem tudta, hogy az alulgerjesztett neutron az egyetlen ismert részecske, amely teljesen megmagyarázza a fúziót.
Az elmúlt évtizedek kutatásai az alulgerjesztett neutron és az alulgerjesztett részecskék felfedezéséhez vezettek. Egyértelműnek tűnik, hogy a tiszta nukleáris fúzió most képes lenne a legfőbb energetikai problémát – az elektromosság előállítását – megoldani. Ez az un. "Grand Unified Synenergetics Theory", azaz "GUST" ("Nagy Egyesített Synenergetikai Elmélet") segítségével történhet, mely teljesen elfogadható, alacsony sugárzási kockázattal jár.
Az anyagot angol nyelven itt olvashatod.