2019 július 17 - szerda

2.4.14.1.1. Chernetsky kísérlete és az “Avramenko dugó”

Írta: Alexander V. Frolov

Bevezetés

Jelen cikk az elektromos ívkisülés során keletkezett plusz energia kinyerését tárgyalja. Ez az energiakinyerés az elektromos feszültség mezejének (nem pedig áramának) segítségével történik.

Meghatározások

  • Az energia munkavégző képességet jelent.
  • A teljesítmény az egységnyi idő alatt végzett munka.
  • A potenciál az az energiamennyiség, ami munkavégzésre képes.

Előzmények

Mindenki előtt ismert tény, hogy bármelyik kísérleti eredményt értelmezni lehet a különböző elméletek szemszögéből. Nikola Tesla vezeték nélküli energiatovábbító rendszerét az energetika szempontjából nagyfeszültségű és nagyfrekvenciás elektromos mezők átalakító rendszereként lehet értelmezni, ahol a kimeneten megjelenő teljesítmény hasznos munkát tud végezni a terhelésen. Tesla szabadalmainak elemzésekor kiderült, hogy az elektromos kisülések során plusz energia keletkezett.

Az 1960-as évek vége felé Alexander V. Chernetsky professzor és Uri A. Galkin a Moszkvai Villamosmérnöki Egyetemről kísérleteket végeztek erősáramú ívkisülésekkel és egy olyan jelenséget figyeltek meg, melyet "öngerjesztő gázkisülésnek" neveztek el. Az 1. ábra az ilyen ív során mérhető feszültség és áram görbéket mutatja.

Chern1 2.4.14.1.1. Chernetsky kísérlete és az "Avramenko dugó"

1. ábra. Az öngerjesztő ívkisülés során mérhető feszültség és áram görbék

Figyeljük meg, hogy a ciklus egy részében az áram növekszik, miközben a feszültség csökken.

dI/dt > 0, mikor dU/dt < 0

Azaz negatív ellenállást tapasztalhatunk.

R = U/I

Ez azt jelenti, hogy az öngerjesztő ívkisülés folyamata során Chernetsky szerint a teljesítmény ( P = I * U ) egy külső forrásból jut a rendszerbe.

Chernetsky kísérleteinek részletes leírását olvashatjuk angolul a [2] és [3]-ban. A kimeneti teljesítmény 500 kW volt és bizonyítást nyert a kísérleti rendszerben az ellentétes (reverz) áram jelenléte.

A svájci M-L átalakító, melyről a [4] és [5]-ben olvashatunk, nagyfeszültségű forrást alkalmazott, melyet egy "szikraköz hengerbe" vezettek. Ez a készülék kondenzátorokat tartalmaz, melyek a hengerek között találhatóak és "lassú elektromos ívet" hoznak létre a külső és belső hengerek között.

Kísérleti kapcsolások

Találjuk meg a fent említett technológiák közös vonásait. Chernetsky kapcsolását az 1986-os Energia és Ökológia című orosz folyóiratban publikálták:

Chern2 2.4.14.1.1. Chernetsky kísérlete és az "Avramenko dugó"

2. ábra. Chernetsky kapcsolása

A.V. Chernetsky 5 db 220 V-os lámpát kötött sorba, ezt használta terhelésként. (A 2. ábrán ezt az R_terhelés mutatja.) Ezek szerint a transzformátor 220 V / 1000 V-os és 50 Hz-es volt. A szikraköz elektródái szénből készültek. Mikor a K1 kapcsoló be van kapcsolva, azaz rövidre van zárva a szikraköz, akkor a bemeneten az energia felvétel növekszik.

Én egy saját kezűleg gyártott 28/2800 V-os 5 kHz-es transzformátorral kísérleteztem, ahol a terhelés szerepét nagyfeszültségű lámpák töltötték be, az elektródák anyaga pedig fém volt. A szikraköz 2-3 mm-es volt, a bemeneti teljesítményfelvétel meghatározására pedig voltmérőt és ampermérőt használtam.

Ebben a kísérletben azt tapasztalhatjuk, hogy a kimeneti teljesítmény növekszik a kisülés közben, miközben a bemeneti teljesítményfelvétel csökken.

Azt is leellenőrizhetjük, hogy az energia-megmaradás törvénye érvényben van, ha a K1 kapcsoló rövidre zárja a szikraközt, hiszen ekkor közönséges áramvezetés érvényesül, azaz a terhelés rákapcsolásakor a bemeneti energia felvétel is növekszik.

Mindebből az következik, hogy az áramkörben lévő "plazmatényező" KÍVÜLRŐL további energiát juttat a rendszerbe.

Most pedig végezzünk el egy másik egyszerű kísérletet, mely nagyon hasonlít az előzőre. Ennek jóval részletesebb leírását a [6]-ban olvashatod.

Vegyél a kezedbe egy nagyfeszültségre méretezett fémdarabot, pl. egy csavarhúzót és hozzál létre ívkisülést a csavarhúzó vége és a nagyfeszültségű transzformátor kimeneti vezetéke között.

Chern3 2.4.14.1.1. Chernetsky kísérlete és az "Avramenko dugó"

3. ábra. Egy egyszerű kísérlet

Ellenőrizd le a bemeneti teljesítményt és győződj meg róla, hogy a csavarhúzó nem ér közvetlenül a vezetékhez. Annak ellenére, hogy nagy energiájú ív keletkezik, mely felmelegíti a csavarhúzót, a bemeneti energia felvétel nem növekszik.

A következő kísérlethez egy pulzáló áramtranszformátor egyik pólusának potenciálja szükséges. Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy a pozitív potenciálnál keletkező ív erősebb, mint a másik potenciálnál. A különbséget nem vehetjük észre, ha egy AC transzformátort használunk, mivel ott az AC trafó mindkét vége használható ívkisülésre.

Az imént említett különbség ennek a típusú nagyteljesítményű ívnek a tulajdonságát mutatja. A vezeték végén lévő pozitív potenciál a csavarhúzó fémjén lévő szabad elektronokat vonzza. Ekkor nem hagyományos áramvezetést láthatunk, hanem ÁTHELYEZÉSI ÁRAMOT.

Ennek a hatásnak az alkalmazására mutat példát a jól ismert Avramenko-Zaev-Lisin féle kísérlet [7]. Ennek a kísérletnek a kapcsolási ábrájat láthatjuk a 4. ábrán.

Chern4 2.4.14.1.1. Chernetsky kísérlete és az "Avramenko dugó"

4. ábra. Az Avramenko-Zaev-Lisin féle kísérlet kapcsolása

Az "A" pontban mérhető váltakozó potenciál elégséges ahhoz, hogy vezetési áram jöjjön létre a D1-D2-R zárt áramkörben. Ezt a fajta dióda pár konfigurációt "Avramenkó dugónak" hívják.

Én egy saját készítésű 30 V AC változtatható frekvenciagenerátort használtam az L1 tekercs táplálására 10 kHz frekvencián. A transzformátor 30/3000 V-os volt, a diódák pedig 1,5 kV-osak. Az R terhelés szerepét az árammérő töltötte be. (Vegyük észre, hogy a trafó kimenete és az "A" pont között nem jön létre áram!)

Következtetés: Ez a kapcsolás kísérletileg is bizonyítja, hogy lehetséges teljesítményt létrehozni egy terhelésen pusztán CSAK POTENCIÁLLAL. Tovább haladva azt is leszögezhetjük, hogy csak potenciális energiával mechanikai mozgást, forgómozgást és haladó mozgást is létrehozhatunk!

Tehát az ingyen energiát úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egy potenciálból teljesítménybe történő átalakítási folyamat. Mivel a teljesítmény az egy folyamat, így csak a folyamat paraméterei a kérdésesek.

Felhasznált irodalom

1. Speculations in Science and Technology, Vol.13, Number 4, 1990, p.249,
Donald Kelly, A Review of the Free-Energy Scenario.

2. EFE-Denver Report, p.94-B22-02, Vacuum Energy Developments, Andrew Michrowski, Published by Planetary Association for Clean Energy, Inc., 100 Bronson Av., Suite 1001, Ottawa, Ontario K1R 6G8, Canada. Order by email 100276.261@compuserve.com

3. A.V. Chernetsky, About physical nature for bioenergy, Moscow, 1989, in
Russian.

4. Newsletter of Space Energy Association, Vol.2 p.3 Published by SEA/US,
P.O.Box 11422, Clearwater, FL 34616, USA.

5. Dr. Patrick G. Bailey, Proceeding of Denver’94 Conference, "Other voices: A Summary of Research not Present. Re: Paul Baumann’s Methernitha Free-Energy Machine. Institute for New Energy email address: INE@padrak.com.

6. The single-wire electric power transmission, A.V. Frolov, published by New Energy News, December 1994, p.13-14. P.O.Box 58639, Salt Lake City, UT 84158-8639, USA. Email INE@padrak.com.

7. N.E.Zaev, S.V.Avramenko, V.N.Lisin, "The measuring of Conduction Current that is stimulated by Polarization current, Journal of Russian Physical
Society, No.2’1991, in Russian.

Az anyagot innét fordítottam.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás