2024 március 19 - kedd

2.4.16.3. TranszVerter

Ha egy transzformátort rezonanciára hangolunk, akkor is jelentkezik az ingyenenergia jelensége, még állandó mágnesek nélkül is, pusztán a vasmag segítségével. Hogy ez hogyan lehetséges, erről olvashatsz a következő sorokban.

A működés áttekintése

A szabványos AC transzformátorokat át lehet alakítani ingyenenergiás állapotúvá azáltal, hogy rezonanciát hozunk létre. Az LC rezgőkörben levő teljesítmény, mely a természeténél fogva sugárzó, látszólagos potenciálforrást hoz létre a nemlineáris teljesítmény tényező forráshoz történő átkapcsolásakor. A tiszta LC körben az áram fontos tényező, mivel a sugárzó energiát amper terhelésben mérjük. A rezonanciánál az "R" az ellenpont, ahol a feszültségnek a tökéletes, elméleti rendszerben nulla körül kell lennie, az áramnak pedig maximálisnak.

Ebben a rendszerben honnét jön az ingyenenergia? Az LC kör hajlamos a lecsengésre, így az egyetlen energia, amit pótolni kell, a veszteség. Ekkor a rendszer forrása negatív tekercsként jelenik meg az LC körben – akár csak az RV generátor rotorjában. A normális entrópiás lecsengés az 1,618-szoros logaritmikus idő 0,618-szorosa, így az energianyereség az atropikus rendszerekben 1,618. Mikor a frekvencia oktávokkal növekszik, akkor az erősítési tényező elérheti a 3,141592-t. Ekkor a spirális rezgőkör kivetülhet egy négydimenziós sokszög struktúrába, ami a DNS spiráljához hasonlatos. Ez is azt bizonyítja, hogy az ember ingyenenergiás rendszer minden vonatkozásban.

Egy felesleges három fázisú trafó megfelel ehhez a kísérlethez, amit WYE-delta kapcsolásban használunk 480/230/120VAC-ben.

A hagyományos, univerzális, 480/360/240/120 3KW 47-450 Hz-es transzformátorok is megfelelnek, de sok hangolás és nagy laboratóriumi tapasztalat szükséges, hogy megértsük, honnét jön az ingyenenergia és mi az a SE.

Sok mindent lehet egy három fázisú transzformátorral csinálni. A magnetotranzisztor egyike ezeknek. Ez előnyösebb a MEG-nél, mivel nem igényel állandó mágnest az ingyenenergia kinyeréséhez.

Először próbáld meg forgatni, hogy megtapasztald a vasmagban levő mezőt. Rezegtesd az oldal tekercseket, kapcsolj DC-t a központi tekercsre, hajtsd meg három fázisú forgással (A, B, C), hogy létrejöjjön a "MEMA" – mágnes nélküli elektromágneses erősítés.

Osszuk meg a transzformátor központi csapját, tápláljuk meg a középső kereszt tekercset a pozitív kapoccsal és kapcsoljuk a negatív kapcsot egy visszatérő diódával a tranzisztorhoz, hogy elkaphassuk és visszatáplálhassuk a visszarúgó impulzust, mikor a tranzisztort kikapcsoljuk. Lásd a kapcsolást az 1. ábrán. A lényeg az, hogy megtaláljuk a helyes frekvenciát és impulzus szélességet, ahol a vasmag énekel! Ez ugyanolyan, mint a Newman tekercs, ahol a nagy vasmagok nagyszerű visszarúgó elektromágneses impulzus források.

Az oldal terhelése: R/2 I*2, ahol a központi áram a B fázis * 2. Az A, C áram fázisok megegyeznek, az A, B feszültség U = U/2, mivel az A, B fázisok 90°-ra vannak a központi C fázistól, nem pedig 120°-ra, ahogy a három fázisnál lenni szokott. A Q-nak 12 és 15 közötti értékűnek kell lennie ahhoz, hogy a forgás közel nulla mező veszteséget okozzon. Az impedancia a végtelenhez közelít, amikor a mező nyitott és szélessávúvá válik a trafón kívülre vetített mágneses mező.

A megoldás az, hogy az A, B, C fázisait helyesen állítjuk be a saját impedancia szabályozás érdekében a nagy Q tényező mellett.

A transzformátoron kívül ez teljesítmény forrássá, azaz szilárd állapotú elektromágneses AC forrássá válhat, ha belehelyezünk egy tekercset. Zárjuk rövidre ezt a tekercset, az impedancia lecsökken, a Q pedig megnövekszik. A lényeg az, hogy lássuk a négydimenziós képet a három fázisú rendszerben, ahol a különböző mezők összehangolódnak. Menjünk be és ki a trafóból, folytassuk a forgatást, növeljük a Q-t, s azt tapasztaljuk, hogy a rezonanciás nyereség tovább folytatódik.

Megterhelve a a három fázisú transzformátor A és C oldalait a mező kikerül a transzformátorból. Ha egy másik hurkot is használunk, akkor ez magnetotranzisztort eredményez. Ezen effektusok megkapásának kulcsa a kísérletezés. A harmonikusokkal is érdemes dolgozni. Az egyik frekvencia az egyik irányba forog, a másik az ellenkező irányba. Ez kevéssé ismert a teljesítmény dinamikában, de ez a lényege sok ingyenenergiás állapotnak a mágneses-atomi rezonanciában.

Kezeljük a forgásokat, máskülönben az elektromágneses mező nem fog létrehozni kifelé vetített mezőt.

A trükk abban van, hogy hozzunk létre magas Q-t az adott frekvencián, így létrejön a rezonancia. A mi transzformátorunk esetében – akár csak más áramkörökben is – figyelnünk kell a veszteségekre, mely az alacsonyabb Q értékben mutatkozik meg és korlátozza a felhalmozott növekvő rezonanciát. Minden transzformátor egyedi, nincs két teljesen egyforma, ahogy nincs két teljesen egyforma kondenzátor se.

Amint elértük az adott rezonancia frekvenciát, a gerjesztő impulzust ki lehet kapcsolni. Egy adott pontnál, ahol a visszarúgó ingyenenergiás hatás megjelenik, a vasmag szállítja az energiát a rendszernek. Ekkor nagyon minimális bevitt energia szükséges, kb. 1 W elegendő egy nagy Q-jú 1 kW-os rendszer rezonanciájának fenntartásához. Ekkor viszont még a rákapcsolt mérőműszer impedanciája is problémát jelenthet, mert annak impedanciája elhangolja az LC kört, de a testünk is megváltoztatja a frekvenciát vagy pl. a Hold gravitációs vonzása.

Ez az aspektus nagyon érdekes lehet annak tanulmányozására, hogy a gravitáció változása is hatással van a rendszer működésére, hiszen a tömeg koncentrálódása a készülék működési paraméterévé válik.

Bizonyos háromfázisú kapcsolásokban három független transzformátor jobban megfelel, mivel mágnesesen elszigeteltek egymástól. A fázis jobban "alakítható" a kondenzátorokkal. Egy hármas ultra-hurkú rendszert lehet kialakítani a SEIKE féle forgó transzformátor elmélet segítségével – rezonancia mellett – önindukciós üzemmódban.

A bifiláris keresztbe tekercselt kapacitás ugyan a rezonanciáról elhangolva korrigálja a teljesítmény tényezőt, de az állóhullám által keletkező skaláris tensort is megszűnteti. Gray az AC homopoláris elvet alkalmazva készített ilyen transzformátort, mely a sugárzó állapotú tensort kezelte, mivel ez a tensor hozza létre az ingyenenergiát megfelelő hő szivattyús hatással egybekötve. A teljesítmény nem egy egynemű erő. Az univerzum erői akkor manifesztálódnak teljesen, mikor a "férfi és női" erők "bipolárisan" hatnak egymásra.

Hasznos kísérleteket lehet végezni 2 db 75 kW-os háromfázisú trafóval. Rezonanciára hangoljuk egy impulzusmeghajtóval, melynek tápja egy AA típusú 1,5 V-os elem. Ekkor a 3 W-os impulzus generátor 10 kW-os impulzusokat generál a vasmagban.

Hektor Seike kapcsolást használt Wye/Delta üzemmódban, ahol impulzusokkal kezelte a rendszer forgó mezejét. 480/500VAC-t és 3*3 db 600 VAC 22 mF-os kondenzátor blokkot, valamint egy 75 kW-os háromfázisú nagy hatásfokú ISO transzformátort használt.

Hektor megszerezte a valahol megbúvó NASA forgó transzformátor receptjét, és ez már tisztán ingyenenergiás készülék. Az összes RF rezonáló tekercs ingyenenergiás. A sztochasztikus rezonancia az ingyenenergia első demonstrációja.

Ha figyelmesen hallgatjuk a ferro rezonáns transzformátort, akkor azt halljuk, hogy a vasmag a rezonancia során az AC frekvencián zümmög. Ezt a jelenséget nemkívánatos zajnak tartják, de az ingyenenergia kinyeréséhez ez nagyon is kívánatos. Ha az inverterek vasmagjai zümmögnének, akkor kialakulhatna az ingyenenergia állapota, de a tranzisztorok és FET-ek valószínűleg elszállnának, mivel nem ilyen értékekre lettek tervezve.

Szükségünk van frekvencia és impulzusszélesség behangolásra a hagyományos DC-DC H hidas átalakítókban. A feszültségnövekedés úgy alakul ki ekkor, hogy a vasmagot ingyenenergiás állapotba rezegtetjük, amikor is a kondenzátorok töltése szinusz alakú, logaritmikusan növekedő állóhullámokat generálnak.

A frekvencia ekkor nem 50-60 Hz, hanem annak 10-edik felharmonikusa, 500-600Hz. Ha megnézzük egy szintetizátor képét, akkor láthatjuk, hogy az un. rezonáns impulzusok nem az alap frekvenciák, hanem a sok oktávval magasabb hipermodulált hullámok.

A transzformátorok különösen alacsony Q-val rendelkeznek és az alap rezonáns frekvenciájuk jóval meghaladja a hálózati frekvenciát.

Ha az impulzus amplitúdója elég nagy, akkor a vasmagban azonnal egy fekete lyuk keletkezik (tömeg beszívás). Ilyenkor un. Wavitront hozunk létre a vasmagban, s mint a lézernél, ezek az elektro-akusztikus jelek atomi szintű fúziókat eredményeznek.

Ha ingyenergiához akarunk jutni, akkor az energiaátalakítási folyamatoknál magas hatásfokra kell törekednünk. A rezonáló áramkör az az eszköz, ami ezt biztosítani tudja. A rezonanciás kísérletek során azt az "édes pontot" kell keresnünk, amikor a reaktív és kapacitív alkatrészek a legmagasabb Q, legkisebb veszteség értéket produkálják.

A vasmagok széles skálán mozognak. Néhány kereskedelemben kapható nagy hatékonyságú vasmag az egekig szárnyal energetikailag, mikor rezonanciát alakítunk ki. Az egyfázisú trafók szintén rendelkezek néhány varázslatos tulajdonsággal. Néhányuk nagyon magas Q-t ad, mikor nagyfeszültségű rezonanciára hangoljuk. Azt javaslom, hogy rezonáltassuk meg az összes lehetséges trafót. Néhányuk ezt nem bírja, de a többi elkezdi énekelni az ingyenenergia dalát.

Kapcsolatok: Vasmag, menetszám, kapacitás. Keressük meg a természetes, legjobban rezonáló pontot, melyet a legmagasabb Q értéke mutat. Próbálkozzunk a harmonikusokkal. Néhány trafó a felharmoikusain tízszer intenzívebben tud rezegni, mint az alap frekvencián. Hagyományos értelemben ez veszteségnek számít, de ha ezt szándékosan idézzük elő, akkor ez az energia megsokszorozásának forrása lehet.

Az ingyenenergia szempontjából a vasmag tömege (azaz annak természetes frekvenciája), a vezetékek mérete és menetszáma, mint kapacitás fontos, mivel ez a diódán keresztül "logaritmikus fél rezonáns görbe" mentén töltődik fel. Ekkor a nagy nyereség és jó hatásfok ingyenenergiához vezet.

Ha a kondenzátor kapacitása 0, akkor a feltöltés nagy Q-jú alacsonyabb impedanciás logaritmikus felfutású lesz. A dióda nem szigeteli el az L-et a C-től, mindössze egy félhullámú egyenirányítást végez, azaz 30 ciklus lesz a 60 Hz-es jelnél. A dióda hídnál ez 60 ciklust jelent 60 Hz-nél.

Ha egy második LC kört 120 Hz-re hangolunk és a diódahíd pulzáló DC kimenetére kötjük, akkor egy AC ciklo-átalakítót kapunk, ami frekvencia kétszerezést is végez. Ha a diódákat és LC köröket frekvencia keverőként használjuk, akkor bármilyen jelet át tudunk alakítani, pl. a 11 Hz-es Schumann rezonanciát 66 vagy 72 Hz-re, és így a Föld rezonanciájából is energiát tudunk nyerni. Annak ellenére, hogy ez egyszerűnek tűnik, nagy tapasztalat szükséges ennek megvalósításához.

Példa

Vegyünk egy DEC 10 típusú tápegység Ferro-rezonáns transzformátorát (DEC 16-1491 rev D). Használjunk 1200 V 22,5 mF-os kondenzátort a rezgő tekercsben. Az AC primer bemenete 117 V 3,8 A (444,6 W), miközben a rezgő körben 573 V 5,5 A (3151 W) cirkulál. Ha diódás kicsatolót használunk, mindegyik kicsatoló kondenzátor félrezonáns lesz, ami vektor akkumulátort eredményez, azaz az egyik a pozitív, a másik pedig a negatív félhullámot biztosítja a rezonáns üzemmódban. Ha a kisütés impulzus üzemmódban történik, akkor a kivett teljesítmény bámulatosan nagy a bemeneti teljesítményhez képest. A jelen példában a teljesítmény arány 7:1. Egészen ideáig azt tételeztük fel, hogy ez egy teljesítmény tényezős jelenség és hogy ez a teljesítmény nem kivehető. Valóban nem kivehető a hagyományos módon, de ha helyesen hangoljuk és egyszerű, direkt rezonáns kapcsolatot alkalmazunk, akkor már hasznosítható ez a teljesítmény.

RE_20 2.4.16.3. TranszVerter

1. ábra.

Vegyünk egy FR trafót vagy egy szabványos 120/240/480V primer 120/240/480V szekundert vagy egy régi feszültségstabilizálós trafót. Kapcsoljuk a szekundert a rezgőkörbe. Ekkor a trafó elkezd zümmögni, ha pedig helyesen behangoltuk, akkor a meghajtó frekvencián fog rezegni.

Ebben az esetben nincs szükség söntre, mivel nem alkalmazunk vasmagos szekunder tekercs szabályozást.

Ezután az első lépés után kössük be a diódás – kondenzátoros kicsatolót. Figyeljük meg, hogy ekkor már nem fog zümmögni a trafó, a bemeneti áram pedig megegyezik a terheletlen állapotú áramfelvétellel.

De legyünk nagyon óvatosak: kétszeres feszültség és kétszeres áram fog megjelenni a +- kapcsokon. Impulzusszerűen vegyük ki a teljesítményt egy ellenállás csoporton, amíg a rendszer nem jut el a rezonáns állapotba (zümmögés), ahol a Q maximális.

RE_21 2.4.16.3. TranszVerter

2. ábra.

A TranszVerter áramkör kinyerésének alapja az, hogy két utas eszközt használunk, ahol az energiát a vasmagból nyerjük ki, amit átalakítunk +- DC vektorokba (pólusokba). A "Sugárzó" energia hozzáadódik a rezgőkör kapacitásának töltéséhez.

Próbáljuk megismételni a FR RC effektust és használjuk a diódás kicsatoló rendszert. Ez az eszköz egyszerűbb és olcsóbb, mint a három fázisú RotoVerter rendszer.

Tegyük fel, hogy van egy trafónk, ami 480 V-ról 220 V-ra transzformálja a feszültséget és hajtsuk meg 120 V AC-vel, miközben rezonanciára hangoljuk a szekunder tekercset (tiszta LC körről van szó, nincs benne diódás kicsatoló). Meg kell növelnünk a Q-t, a veszteség lecsökken addig a pontig, amikor is öntápláló lesz a rendszer. Ahhoz, hogy az öntáplálás eléréséhez a veszteségek negatívok legyenek, be kell kapcsolódnia a játékba a sztochasztikus rezonanciának, a hő elektromos árammá alakul. Ahogy az Einstein-Bose kondenzátorban, így itt is bizonyos rezonáns feltételek mellet kialakul a hiper vezetőképesség, mely mágneses-atomi rezonáns szintre történő lehűlést hoz létre, ahol a természetes szupravezetés létre jön.

Az LC kört optimalizálni kell, hogy ne legyenek veszteségek, ne legyenek rövidzárak, ne legyenek elfolyások.

RE_22 2.4.16.3. TranszVerter

3. ábra. Ferro-rezonáns transzformátor kísérlet

A rezonancia az elemeket szupravezetővé alakítja. Mit gondolsz, miért hívják ezt hideg elektromosságnak? Vegyük észre, hogy a Fémüveg varázslata kHz-MHz tartományban van. A rezonáns elektrolízisnél a Sonofúziós vízfrekvencia 23 kHz és 24,5 kHz tartományban van és ennek a felharmonikusa 2,45 GHz-en felforralja a vizet (mikrohullámú sütő magnetronja), míg a 2,45 Hz-es alharmonikusán a gázelválasztás folyamatának sebessége megtízszereződik.

A TranszVertert vektoros rezonáló elektrolizálónak vehetjük. A 3. ábrán az R terhelés helyére tehetünk egy elektrolizálót is. A tekercsek vasmagja és a kondenzátor egy adott frekvencián rezeg, ahol a legintenzívebb a gáztermelés az elektrolizáló lemezein. A kis diódák a C1-gyel és C2-vel párhuzamosan ellenirányú blokkoló diódák.

Ferro-rezonancia

A ferro-rezonancia egy összetett elektromos jelenség, amit a nagyon magas tápláló túlfeszültség hirtelen megjelenése hoz létre és nagy mennyiségű harmonikus torzítást tartalmaz. A rendszerben a normál, stabil állapottól eltérő hirtelen, nemlineáris ugrások jelentkezhetnek, melyeket a normál működésben megjelenő súlyos harmonikus torzítások hoznak létre. A ferro-rezonanciát megkülönböztetjük a megjósolható hatásokat kiváltó lineáris rezonanciától, mivel a ferro-rezonanciánál számos stabil állapot található, melyek a paraméterek változásakor figyelhetők meg. Ez a reakció nagymértékben függ a kezdeti állapotoktól. A rezonancia az adott frekvencián a paraméterek széles tartományban történő változtatásakor lép fel és a rezonancia frekvencia minden stabil változásra más és más lehet. Ez akkor alakul ki a vasmagban, mikor a tekercs frekvenciája megegyezik a vasmag természetes frekvenciájának egy alharmonikusával.

Ez a rezonancia frekvencia az anyag molekuláris struktúrájától függ. Ennek köszönhetően a rezonancia frekvencia más és más a különböző anyagoknál.

Két további tulajdonsága van a ferromágneses anyagnak, melyek fontosak a jelenség megértéséhez: a ferromágneses anyagok telítődhetnek és hiszterézissel rendelkeznek. Amint az áram a ferromágneses tekercsben túlhaladja a telítődési pontot, a tekercs induktanciája hirtelen megváltozik. A telítődést kiváltó áramerősség nem egyenlő azzal az áramerősséggel, aminél megszűnik a telítődés. A lineáris és telített üzemmód nem egy állandó áramgörbe mentén halad, hanem az előző áramértékek függvényében változik. A hiszteráézis a vasban megőrzött fluxus sűrűség miatt alakul ki, melyet le kell győzni, mikor az áram iránya megváltozik.

Ezért az induktancia nem egy fix érték. Ez a telítésnek köszönhetően változik, s ettől megváltozik az induktív reaktancia is, következésképpen a rezonancia frekvencia egy mozgó pont. Az induktancia megváltozása néha rezonanciára hangolja a rendszert. Amint a vasmag telítésbe megy, az induktivitás hirtelen megváltozása hirtelen megváltoztatja a frekvenciát is, amitől létrejöhet a rezonancia. Az induktivitás hirtelen és nem megjósolható változása azt jelenti, hogy egy adott frekvencián a kapacitás értékek széles tartománya hozhat létre rezonanciát.

Amint a ferromágneses induktivitás telítésbe "ugrik", telített is marad, míg az áram értéke le nem csökken. Ha a telítési induktivitás rezonanciát okoz, az áram drasztikusan megnövekedhet, ami a vasmagot tovább telíti, ezáltal a rezonancia pontot stabilizálja. Erről itt olvashatsz bővebben:

Mikor a vasmag mágnesesen szuper telített állapotban van és hirtelen ezt kikapcsoljuk, akkor szokatlan mennyiségű energia szabadul fel a letestelt vasmagból, mely maga a Sugárzó Energia (lásd itt). Tehát veszünk egy alacsony veszteségű transzformátort, aminek ultramagas Q értéke van. A ferro-rezonancia során önhűtésre van szüksége. Ekkor az oszcilláció és a szupravezetés hatására veszteségmentessé és ingyenenergia generátorrá válik. Próbáljuk meg finomítani azt, amit a hagyományos (önromboló) teljesítmény modulok igyekeznek elkerülni.

Ferro-rezonáns transzformátor

A hagyományos transzformátorokban a szekunder tekercset a primer tekercs fölé csévéljük. A FR trafókban a primert a trafó alsó felére, a szekundert pedig a felső felére tekerjük, közöttük pedig egy mágneses sönt található. A mágneses sönt nem más, mint a mágneses fluxusokat rövidre záró, laminált vasmag, mely mágnesesen rövidre zárja a szekundert. Ennek a söntnek a vastagsága a trafó vasmag vastagságának a fele, máskülönben a teljes fluxus rövidre záródna.

Ez a fajta trafó tehát két elkülönített mágneses útvonalat tartalmaz, melyek között korlátozott csatolás van.

A FR transzformátorokat hagyományosan feszültségszabályozásra használják, mivel a primer kör feszültségében létrejövő bármely változás nem okoz változást a telített szekunder feszültségében.

Normális körülmények között a trafó telítődése a szinusz hullám alak torzulását okozza, s ebben az FR sem kivétel. Ennek a mellékhatásnak a kiküszöbölésére a FR trafóknak van egy kiegészítő szekunder tekercse, amivel párhuzamosan egy kondenzátor van kötve. A kondenzátor úgy van behangolva, hogy a teljesítmény forrás frekvenciáján hozzon létre rezonanciát. Ez a rezgőkör a torzítások keltette felesleges felharmonikusok kiszűrésére szolgál, ezen kívül pedig eltárolja az energiát AC rezgések formájában. Ez a plusz energia elérhetővé válik, mikor a bemeneti feszültség rövid ideig megszakad. Itt milliszekundumokról van csak szó, de ez is jobb a semminél.

A harmonikusok blokkolásán kívül ez a rezgőkör kiszűri a nemlineáris (kapcsolóüzemű) terhelés generálta harmonikus frekvenciákat is. Ezáltal tiszta szinuszos jelet biztost a terhelésnek.

Mikor a FR trafó teljesen le van terhelve, azaz mikor maximális áram folyik keresztül rajta, akkor a kimeneti feszültség hullámformája a szinusz alakhoz közelít. Másrészről viszont, mikor a terhelés kicsi, akkor a hullámforma kvázi szinuszos. Ez a transzformátor abbéli igyekezetének eredménye, hogy a kimeneti feszültség olyan állandó legyen, amennyire ez csak lehetséges. Ez a célja a hagyományos FR trafónak.

Eddig tartott a hagyományos FR ismertetése.

Most pedig következzen az érdekes része a dolognak. Mi nem használjuk az FR-t feszültségszabályozásra, nem használjuk a kiegészítő szekunder tekercset se, hanem pusztán csak rezonanciakeltés a célunk. Rezonanciába hozzuk a szekundert, így hozva létre nagy áramokat és feszültségeket. A normál trafónál ez a teljes fluxust magában foglalná, következésképpen a primer tekercsre is teljesen hatással lenne. A FR-nél a sönt miatt a rezonancia és a telítődés csak a szekunder mágneses körére korlátozódik. Tehát létrehozhatjuk a ferrorezonáns hatást a szekunder tekercsben anélkül, hogy ez megjelenne a primer körben.

A primer tekercset a RV elsődleges mozgatójának vehetjük, a szekunder tekercset pedig a RV generátorának. A különbség csak annyi, hogy itt egy fázisról van szó. Tehát a FR transzformátor a RV forgómozgás nélküli változata, az egyetlen hátránya az egy fázis. A következő ábrán egy FR trafó képét láthatjuk.

RE_23 2.4.16.3. TranszVerter

4. ábra. FR transzformátor

Az alján található a 230 V-os primer tekercs (1-2 csatlakozó), a felső felén pedig az 50 V-os szekunder tekercs (3-6 csatlakozó). További csatlakozási pontok is láthatók, amik ugyanannak a tekercsnek alacsonyabb feszültségű leágazásai. A szekunder tekercs nagyon vastag vezetékből van tekercselve, ami tökéletesen megfelel a magas rezonáns áramoknak.

Egy kiegészítő tekercs is található a trafó hátoldalán fehér vezeték kimenettel, de erre nincs szükségünk. Figyeld meg a mágneses söntöt a tekercsek között.

A FR transzformátorok hajlamosak a teljesítmény tényező saját korrigálására, azaz az áram siethet vagy késhet a bemeneti feszültséghez képest a terhelés függvényében. A menetszám arány a normál transzformátoroknál legyen 1,618, majd hozzunk létre rezonanciát. Az erősítési tényező 10-szeres, mely a feszültség kétszerese szorozva az árammal szorozva 1,618-del. Szükség van a lemezelt fém söntre. Néhány gyártó a gyártási költségek csökkentése érdekében a menetszám arányt 2*1,618-ra állítja be és nagyfeszültségű kondenzátorokat használ a rezgőkörben.

TV replikáció

Jini elkezdte az RV megépítését, erről itt olvashatsz.

Az optimális bemeneti feszültség a primer tekercsen a minimális öntápláló rezgést biztosító érték, vagyis az az energia, ami meghaladja az energia időbeni lecsengésének értékét (e-(H/2L)T). Ez a minimális amplitúdó, ami alatt a rezonancia entrópikussá válik és fokozatosan lecseng. A potenciál vissza fog tükröződni a tápforrás felé, amint a teljesítmény tényezőt korrigáljuk. Ez a névleges feszültség és névleges frekvencia tipikus konstans értéke. Ezt a konstanst a Q, a menet áram, a vasmag paraméterei, a vezeték átmérője, a kondenzátor feszültsége és a dielektrikus állandó határozza meg.

A ferro-rezonans hatás következtében a bemeneti feszültség csökkenésével a kimeneti feszültség növekszik, akár csak a fizikai zaj is, egy bizonyos pontig, amikor is a rezonancia megszűnik és nulla hullám jön létre.

Vegyük észre, hogy nem kezdeményezhetünk rezonanciát ezzel a konstans energia szinttel. A rezonanciának először létre kell jönnie, majd ezt követően mehet le a bemeneti teljesítmény a fentebb említett minimális konstans értékig. Először tehát magasabb értékkel indítjuk a rendszert. Vagyis nem indíthatjuk el a rendszert a rezonanciát fenntartó impulzusokkal, mivel amíg nem jön létre a rezonancia, addig nincs mit fenntartani és nincs miből kivonni a plusz energiát.

Miután megtaláltuk ezt a konstans értéket, keressük meg az optimális C értéket az LC rezgőkörbe.

A ferro-rezonanciánál az elv az, hogy a vasmag természetes frekvenciáját kell megkeresnünk, amikor is az elektron spin energiáját átalakítjuk a vasmag mágneses rezgésévé, amiből a H=I2*R*t képlet szerinti áramot kapunk. Ez az egyszerű képlet igazolja a nagy Q-jú rezonáns üzemmódból származó energia nyereséget. Olyan kapacitás értéket kell keresnünk tehát, amelynél a vasmag természetes frekvenciáján rezeg a rezgőkör. Ekkor a mag hiper telített állapotba kerül és sikít, mint egy malac.

Még egyszer, találjuk meg a vasmag természetes frekvenciáját és hozzunk létre egy hiper Q-jú LC rezgőkört, majd nyomjuk össze az időt és nyerjük ki az energiát. A vasmag maga "kristállyá" válik, ahol akusztikusan is hallhatóvá válik a hiper Q-jú rezonancia frekvenciája. Számoljuk ki a legjobb tekercs-kondenzátor arányt, aminél hiper telített állapot jön létre a vasmagban, határozzuk meg a legoptimálisabb frekvenciát az ingyenenergia kinyerésére. Ekkor alacsony feszültségű sugárzó energiát nyerünk, ami előnyösebb a Tesla féle nagyfeszültségű megoldásnál.

A rendszerünk Q értéke alapján meghatározhatjuk a lecsengés mértékét. Minél kisebb a lecsengési állandó, annál magasabb az ingyenenergia kinyerési arány a transzformátor természetes frekvenciáján. Az amper menetszám, a vasmag és a kapacitás értékei meghatározó tényezők a rendszerben.

Figyeljünk arra, hogy ne a harmonikusokon rezegjen, mivel ez azt jelentené, hogy az oldalsávban gerjesztjük a vasmagot, nem pont az alapfrekvencián, és a harmonikusok a felsőbb frekvenciákon jönnek létre. Szükség lesz egy változtatható frekvenciájú áramforrásra, hogy behangolhassuk pontosan a természetes frekvenciára. Miután megtaláltuk a transzformátor természetes frekvenciáját, a következő lépés az, hogy megtaláljuk a rezonancia lecsengésének kezdőpontját. Ezt úgy tehetjük meg, hogy figyeljük a frekvencia elhajlásának kompenzálását, miközben csökkentjük a bemeneti feszültséget. Emlékezzünk arra, hogy a bemeneti feszültség úgy hat a rendszerre, mint a varikap hangoló dióda, azaz hatással van a frekvenciára. Ahogy csökken a bemeneti feszültség, az alapfrekvencia is elhajlik a középponttól. Az a tendencia figyelhető meg, hogy mikor a frekvencia növekszik, akkor a feszültség is igyekszik megnövekedni, akárcsak az önvezérlő oszcillátorokban.

Mikor megtápláljuk a primer tekercset mondjuk 50 Hz-es jellel és azt vesszük észre, hogy a szekunder tekercsünk alkotta LC kör 150 Hz-en, vagyis a harmadik felharminukusán rezonál, akkor a primer oldalt is 150 Hz-el hajtsuk meg.

A visszacsatoláskor egy pozitív regeneráló konstans értékre van szükségünk, miközben megosztjuk az áramköröket a multivibrátor üzemmódban.

Ezt a mágnes nélküli elektromágneses erősítési elvet kiterjeszthetjük a szilárd állapotú, három fázisú transzformátorokra is.

A diódás kicsatoló arra szolgál, hogy használható potenciált vonjunk ki nem tükröződő teljesítményként. Ezt a kondenzátor híd kapacitásainak megosztásával érjük el 2*2-es vagy 4*4-es kialakításban.

Minden, a hagyományos iskolán nevelkedett mérnök azt fogja mondani, hogy mikor a teljesítmény tényező nulla, akkor ez az energia használhatatlan. De ez nem így van! Íme a magyarázat:

A rezgőkörben, mikor a kondenzátor töltése maximális, Joule potenciállal rendelkezünk, mely tiszta DC a kondenzátorban.

Ismételjük át röviden a korábban már elmondottakat: Az állandó mágneses generátor mágnese telítésbe viszi a rövidre zárt tekercset, ahol U = 0 és I = max. A csúcson a tekercs kinyílik és ez a potenciál áttöltődik a kondenzátorba, ahol a kondenzátor ezt a potenciált a hiper Q-jú tiszta rezonancia esetén átalakítja töltéssé, amikor is I = 0 és U = max. A tekercset töltő mágneses mező – optimális amper menetszám esetén – a vasmagba kerül, ahol a hiper Q-jú rezgőkör azt telítésbe viszi. Ekkor jelenik meg az ingyenenergiás üzemmód, a mező összeomlik és az energia a kondenzátorba transzportálódik. Az RV és TV kísérletek lehetővé teszik, hogy szemtől szembe kerüljünk a nullponti energiával.

Tegyük fel, hogy készítünk egy transzformátort, ahol annyi menetet tekercselhetünk, amennyit csak akarunk, azzal a vezetékkel, amelyikkel akarjuk. Ez legyen egy sokszálas, sodrott nagyfrekvenciás RF vezeték. Tekercseljük meg úgy a trafót, hogy a legnagyobb Q a vasmag természetes frekvenciáján jöjjön létre.

Ezt a magas Q értéket meghagyva és helyes visszacsatolást és illesztést alkalmazva ez a reaktor öntáplálóvá válik. Az elektronok energiáját a vasmagba jutatjuk, a tekercsek hideggé és szupravezetővé válnak, a rendszer pedig automatikusan energianövekedési módra vált egy bizonyos pontig, ahol létrejön a maximális energia telítődés és a rezonancia egyensúlya.

Ez a titka a MEG-nek, a VTA-nak és a Hendershot féle készüléknek. Az alap nyereség 1,618, amit még megszorozhatunk a Q tényezővel. A Q biztosítja azt, hogy lezárhatjuk az energia mágneses visszaáramlásának útját, és hogy energiához juthatunk az atom elektromos összetevőiből. Tesla már száz éve kijelentette, hogy mindössze egy "lefolyót" kell létrehoznunk, amin keresztül az energia felénk folyhat, majd ezt át kell alakítanunk.

Az eredeti anyagot angol nyelven itt olvashatod.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás