Sándor a durranógázzal kísérletezett. Az eredményeit írja le a következő sorokban.
Először egy sima, 2×5 elektródás elektrolizálót készítettem, kíváncsiságból a kísérletekhez.
1. ábra.
2x Anód-katód között három fegyverzet. Ezeket először, sorban, majd párhuzamosan kötve próbáltam ki. (A méreteket innét vettem.) A második variáció jött be jobban. 12 V 2,8-3 A-ral elég jó gázfejlődés indult meg.
Az elektrolit: 1 l desztillált víz és kb. 3 kiskanál trisó 18 Celsius fokon.
A gázfejlődés mennyiségét pontosan nem mértem, de 10 perc alatt kb. 500 ml jött össze. Ha túl sok víz van az edényben, és habzik, akkor a gázfejlődés erősen csökken.
2. ábra.
Ez a készülék éppen megfelelt a további durranógázos kísérletekhez. De ezzel még nem fejeződött be az elektronizálok fejlesztése.
A továbbiakban a Meyer-féle hengeres elektronizálót ötvöztem a Joe féle energia cellával. Ez tulajdonképpen egy hengeres elektronizáló, 5 db egymásba helyezett saválló csőből áll. Először a belső cső volt a negatív pólus, de később a külső csőre helyeztem, és így szemmel láthatóan jobb volt a gázfejlődés hatásfoka. (12 V 4 A)
3. ábra.
A következő lépésben meghatszoroztam ezt az elrendezést. (A videó klipben mind kettő látható működés közben.)
A hengerek párhuzamosan vannak kötve. Ez utóbbinak még kell egy jól zárható, műanyag, vagy saválló dobozt készíteni a jobb tesztelés végett. (A hengerek 10 cm magasak.)
Még izgatta a fantáziámat a folyadékok rezonanciája, vagyis hogy különböző frekvenciájú és kitöltési tényezőjű egyen feszültséggel válasszuk szét a vizet. Ezért készítettem egy ilyen kütyüt. Először az itt talált rajzzal, ami két db. 555-el működik, de nem sikerült valami jól, mert a kitöltési tényező változtatásával elmászott a freki is. Ezért egy fűrészjeles freki generátorral próbálkoztam.
3. ábra.
4. ábra.
Az eredmény: A laboratóriumi különbségeket leszámítva, győzött a sima 12 V-tal, az aksitöltő. A 100 A-os tű impulzus is igen csábítónak nézett ki, de ez is kicsorbult valahol. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy másnak ne működne jobban ez az elgondolás.
5. ábra.
6. ábra.
A továbbiakban, valami célokat kellene meghatározni, hogy miért is kellenek ezek a kísérletek.
Mielőtt, bármire is használnám, vagy bármilyen motorba bevezetném, akár a hidrogént akár a durranógázt, nem árt tudni, hogy mivel van dolgunk. Az általános iskolai oktatásban csak érintőlegesen foglalkoztak a témával, később még annyira sem. Ha pedig egy kémikust kérdezel, akkor a válsz az, hogy ez nagyon veszélyes. Nos ez igaz is. De mi nem az?
Így az embernek magának kell pótolni a tudásbeli hiányokat. A nagy cégek sem verik igazán nagydobra a fontosabb eredményeiket. A hidrogénnel működő autó mutogatása is csak egy csöpögtetett szemfényvesztés a részükről. Az Internet korában kiderült, hogy ilyen motorok már régen is léteztek. Csak elfelejtődött a dolog, mint annyi más régi világszenzáció, amit a deltában, vagy más tudományos újságban láthatunk. Majd emlékezzetek csak húsz év múlva, amikor a sütő olajjal higított benzint tankoljátok.
Na de visszakanyarodva a vízhez, mindenki azon görcsöl, hogy hogyan lehetne a hidrogént a legjobban tárolni. Szerintem ezt a kérdést a hidrogén és a természet már régen megoldotta.
A víznél jobb hidrogéntárolót nem valószínű, hogy fognak találni. Én nem vagyok semmiféle tudós, de szerintem a kérdés az, hogy hogyan lehetne a legjobban kinyerni a gázt ebből a tárolóból.
A további kísérletek célja, a durranógáz tulajdonságainak megismerése, energia hasznosítás céljából.
- A "robbanás" nagysága, és veszélyei.
- A "robbanás" működése, és folyamata.
- A felszabaduló energiák iránya és tulajdonságai.
- A felszabaduló energiák hasznosítási lehetőségei.
A kísérletek egyszerűek. Különböző mennyiségű gáz robbantása különböző közegben. (A videó felvételen már csak a kísérletek végeit látni.)
Az első lépéseknél erős vascsövet használtam (biztos, ami biztos). Félig volt töltve vízzel, és kb. 60 ml gáz volt benne, a többi levegő. A gyújtást egy autós gyertya és trafó adta. Szemléltetés végett egy papírlapot helyeztem a kivezető cső elé.
A következő alkalommal már elég volt egy műanyag flakon is. Itt jól látható flakonban lejátszódó folyamat, és még valami. A vákuum keletkezése, a hidrogén elégése után.
Most el is érkeztünk a durranógáz fő tulajdonságához. A hidrogén gyors elégése után víz keletkezik. Igen, ezt mindenki tudja, de itt a víz keletkezésével szinte egy időben vákuum is létrejön. Hogy miért lényeges ez? Azért mert az durran, és nem csak robban.
A léggömbös kísérletnél még jobban szemléltethető a durranógáz elégésének a két lépcsős folyamata.
Tehát, ha még egyszer belegondolunk, hogy egy pár csepp vízből akár egy köbméternyi gázt is előállíthatunk, ami a térből elfoglal magának egy szép nagy helyet, és ezt elégetve ismét csak egy pár csepp vizet kapunk, akkor a gáz helyén ott marad a pár csepp víz és egy jó nagy lyuk. Amit aztán a környezeti légnyomás nagyon gyorsan ki akar tölteni minden irányból. Amikor ez sikerül, akkor van a durranás. Valami ilyesmi lehet a repülők után is, amikor átlépik a hangsebességet, vagyis lehagyják a maguk előtt tolt levegőt, és az összezáródik mögöttük.
Ha gyorsan elégetünk valamilyen gázt, az általában kitágul (robbanás) ellentétben a durranógázzal. Ebben az esetben először jön a jól ismert tágulás, de amikor elfogyott a tüzelőanyag, akkor következik az összeroppanás. Ha sikerül kockánként lejátszani a filmet, akkor jól nyomon követhető a folyamat.
Majd elkövetkezett az idő, hogy szint valljon a durranógáz. Ehhez csak úgy sikerült egy térbe elegendő gázt összesűríteni, hogy egy elektrolizálót durrantottunk szét. Lehet, hogy a számítógépen nem hallani, de a valóságban nagyot szólt. Ha nem vigyáz az ember, akár halláskárosodás is lehet a dologból.
A további lépések már a zárt térbe kényszeríttet durranógázzal folytak. Egy használt levegő munkahengert használtam, amibe 20 ml gázt töltöttem. Így a hengert kb. 1/3-ig ki kellet húzni. A gyújtógyertya saját készítésű volt.
Ennél a kísérletnél is jól látható a vákuum hatása, különösen a lefelé mozgó munkahengernél, amely magasabbra húzódik vissza a kiindulási ponttól.
(Asztalos_S_1.wmv)Sajnos a videó hiányzik, ha valakinek megvan kérem küldje el nekem, az elérhetőségek menüpontban megadott címre!
1. videó. 1,22 MB 00:58 perc
(Asztalos_S_2.wmv)Sajnos a videó hiányzik, ha valakinek megvan kérem küldje el nekem, az elérhetőségek menüpontban megadott címre!
2. videó. 3,3 MB 02:11 perc
A durranógáz energiáinak forgómozgássá alakítása és további hasznosítása egy saját tervezésű motor segítségével folyamatban van.
Lehetséges, hogy nem tökéletesen mondtam el a tapasztalataimat, sőt az is lehet. hogy tévedtem valamiben, de legalább lesz lehetősége kijavítania annak, aki jobban tudja.
Én csak örülnék neki.
És még valami. Köszönöm mindenkinek, aki segített abban, hogy ezeket a kísérleteket elvégezzem!
Asztalos Sándor