2024 március 19 - kedd

2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

Sándor a durranógázzal kísérletezett. Az eredményeit írja le a következő sorokban.

Először egy sima, 2×5 elektródás elektrolizálót készítettem, kíváncsiságból a kísérletekhez.

durr1 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

1. ábra.

2x Anód-katód között három fegyverzet. Ezeket először, sorban, majd párhuzamosan kötve próbáltam ki. (A méreteket innét vettem.) A második variáció jött be jobban. 12 V 2,8-3 A-ral elég jó gázfejlődés indult meg.

Az elektrolit: 1 l desztillált víz és kb. 3 kiskanál trisó 18 Celsius fokon.

A gázfejlődés mennyiségét pontosan nem mértem, de 10 perc alatt kb. 500 ml jött össze. Ha túl sok víz van az edényben, és habzik, akkor a gázfejlődés erősen csökken.

durr2 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

2. ábra.

Ez a készülék éppen megfelelt a további durranógázos kísérletekhez. De ezzel még nem fejeződött be az elektronizálok fejlesztése.

A továbbiakban a Meyer-féle hengeres elektronizálót ötvöztem a Joe féle energia cellával. Ez tulajdonképpen egy hengeres elektronizáló, 5 db egymásba helyezett saválló csőből áll. Először a belső cső volt a negatív pólus, de később a külső csőre helyeztem, és így szemmel láthatóan jobb volt a gázfejlődés hatásfoka. (12 V 4 A)

durr3 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

3. ábra.

A következő lépésben meghatszoroztam ezt az elrendezést. (A videó klipben mind kettő látható működés közben.)

A hengerek párhuzamosan vannak kötve. Ez utóbbinak még kell egy jól zárható, műanyag, vagy saválló dobozt készíteni a jobb tesztelés végett. (A hengerek 10 cm magasak.)

Még izgatta a fantáziámat a folyadékok rezonanciája, vagyis hogy különböző frekvenciájú és kitöltési tényezőjű egyen feszültséggel válasszuk szét a vizet. Ezért készítettem egy ilyen kütyüt. Először az itt talált rajzzal, ami két db. 555-el működik, de nem sikerült valami jól, mert a kitöltési tényező változtatásával elmászott a freki is. Ezért egy fűrészjeles freki generátorral próbálkoztam.

durr4 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

3. ábra.

durr7 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

4. ábra.

Az eredmény: A laboratóriumi különbségeket leszámítva, győzött a sima 12 V-tal, az aksitöltő. A 100 A-os tű impulzus is igen csábítónak nézett ki, de ez is kicsorbult valahol. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy másnak ne működne jobban ez az elgondolás.

durr5 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

5. ábra.

durr6 2.4.1.11.44. Kísérletek a durranógázzal

6. ábra.

A továbbiakban, valami célokat kellene meghatározni, hogy miért is kellenek ezek a kísérletek.

Mielőtt, bármire is használnám, vagy bármilyen motorba bevezetném, akár a hidrogént akár a durranógázt, nem árt tudni, hogy mivel van dolgunk. Az általános iskolai oktatásban csak érintőlegesen foglalkoztak a témával, később még annyira sem. Ha pedig egy kémikust kérdezel, akkor a válsz az, hogy ez nagyon veszélyes. Nos ez igaz is. De mi nem az?

Így az embernek magának kell pótolni a tudásbeli hiányokat. A nagy cégek sem verik igazán nagydobra a fontosabb eredményeiket. A hidrogénnel működő autó mutogatása is csak egy csöpögtetett szemfényvesztés a részükről. Az Internet korában kiderült, hogy ilyen motorok már régen is léteztek. Csak elfelejtődött a dolog, mint annyi más régi világszenzáció, amit a deltában, vagy más tudományos újságban láthatunk. Majd emlékezzetek csak húsz év múlva, amikor a sütő olajjal higított benzint tankoljátok.

Na de visszakanyarodva a vízhez, mindenki azon görcsöl, hogy hogyan lehetne a hidrogént a legjobban tárolni. Szerintem ezt a kérdést a hidrogén és a természet már régen megoldotta.

A víznél jobb hidrogéntárolót nem valószínű, hogy fognak találni. Én nem vagyok semmiféle tudós, de szerintem a kérdés az, hogy hogyan lehetne a legjobban kinyerni a gázt ebből a tárolóból.

A további kísérletek célja, a durranógáz tulajdonságainak megismerése, energia hasznosítás céljából.

  • A "robbanás" nagysága, és veszélyei.
  • A "robbanás" működése, és folyamata.
  • A felszabaduló energiák iránya és tulajdonságai.
  • A felszabaduló energiák hasznosítási lehetőségei.

A kísérletek egyszerűek. Különböző mennyiségű gáz robbantása különböző közegben. (A videó felvételen már csak a kísérletek végeit látni.)

Az első lépéseknél erős vascsövet használtam (biztos, ami biztos). Félig volt töltve vízzel, és kb. 60 ml gáz volt benne, a többi levegő. A gyújtást egy autós gyertya és trafó adta. Szemléltetés végett egy papírlapot helyeztem a kivezető cső elé.

A következő alkalommal már elég volt egy műanyag flakon is. Itt jól látható flakonban lejátszódó folyamat, és még valami. A vákuum keletkezése, a hidrogén elégése után.

Most el is érkeztünk a durranógáz fő tulajdonságához. A hidrogén gyors elégése után víz keletkezik. Igen, ezt mindenki tudja, de itt a víz keletkezésével szinte egy időben vákuum is létrejön. Hogy miért lényeges ez? Azért mert az durran, és nem csak robban.

A léggömbös kísérletnél még jobban szemléltethető a durranógáz elégésének a két lépcsős folyamata.

Tehát, ha még egyszer belegondolunk, hogy egy pár csepp vízből akár egy köbméternyi gázt is előállíthatunk, ami a térből elfoglal magának egy szép nagy helyet, és ezt elégetve ismét csak egy pár csepp vizet kapunk, akkor a gáz helyén ott marad a pár csepp víz és egy jó nagy lyuk. Amit aztán a környezeti légnyomás nagyon gyorsan ki akar tölteni minden irányból. Amikor ez sikerül, akkor van a durranás. Valami ilyesmi lehet a repülők után is, amikor átlépik a hangsebességet, vagyis lehagyják a maguk előtt tolt levegőt, és az összezáródik mögöttük.

Ha gyorsan elégetünk valamilyen gázt, az általában kitágul (robbanás) ellentétben a durranógázzal. Ebben az esetben először jön a jól ismert tágulás, de amikor elfogyott a tüzelőanyag, akkor következik az összeroppanás. Ha sikerül kockánként lejátszani a filmet, akkor jól nyomon követhető a folyamat.

Majd elkövetkezett az idő, hogy szint valljon a durranógáz. Ehhez csak úgy sikerült egy térbe elegendő gázt összesűríteni, hogy egy elektrolizálót durrantottunk szét. Lehet, hogy a számítógépen nem hallani, de a valóságban nagyot szólt. Ha nem vigyáz az ember, akár halláskárosodás is lehet a dologból.

A további lépések már a zárt térbe kényszeríttet durranógázzal folytak. Egy használt levegő munkahengert használtam, amibe 20 ml gázt töltöttem. Így a hengert kb. 1/3-ig ki kellet húzni. A gyújtógyertya saját készítésű volt.

Ennél a kísérletnél is jól látható a vákuum hatása, különösen a lefelé mozgó munkahengernél, amely magasabbra húzódik vissza a kiindulási ponttól.

(Asztalos_S_1.wmv)Sajnos a videó hiányzik, ha valakinek megvan kérem küldje el nekem, az elérhetőségek menüpontban megadott címre!

1. videó. 1,22 MB 00:58 perc

(Asztalos_S_2.wmv)Sajnos a videó hiányzik, ha valakinek megvan kérem küldje el nekem, az elérhetőségek menüpontban megadott címre!

2. videó. 3,3 MB 02:11 perc

A durranógáz energiáinak forgómozgássá alakítása és további hasznosítása egy saját tervezésű motor segítségével folyamatban van.

Lehetséges, hogy nem tökéletesen mondtam el a tapasztalataimat, sőt az is lehet. hogy tévedtem valamiben, de legalább lesz lehetősége kijavítania annak, aki jobban tudja.

Én csak örülnék neki.

És még valami. Köszönöm mindenkinek, aki segített abban, hogy ezeket a kísérleteket elvégezzem!

Asztalos Sándor

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás