2024 március 19 - kedd

7. Pájer Tibor

Tibi1 7. Pájer Tibor

Pájer Tibor vagyok, 1968-ban születtem. Egész életem során különc voltam. Sohasem tudtam teljesen beilleszkedni abba a közösségbe, amelyben tartózkodtam. Csak amikor már felnőttként rengeteg könyvet elolvastam, akkor értettem meg, hogy nem vagyok egyedül, hogy sok-sok millióan vagyunk itt a Földön, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak, éreznek.

Két dolog érdekelt már gyerekkoromtól fogva: a tudat és a fizika, azon belül is az elektronika. Nem igazán sok köze van ennek a két dolognak egymáshoz. Legalábbis első látásra nem. De egy kicsit megváltoztatva a nézőpontunkat megértjük, hogy minden energia. Mi magunk is energia vagyunk, akárcsak a körülöttünk lévő “tárgyak”. Visszatérve a fizika és a tudat kapcsolatához, a fizika, matematika, kémia, elektronika tanulmányozása során magát a természetet vizsgáljuk, aminek mi is része vagyunk. A különbség csak az, hogy a fizikát tanulmányozva a valóságot kívülről szemléljük, a meditáció során pedig – ami tudati fejlődésünket eredményezi – belülről. “Ahogy fent, úgy lent, s ahogy lent, úgy fent.”

Ez az érdeklődésem ahhoz vezetett, hogy villamosmérnök lettem. A számítógépek világa sem volt azonban közömbös számomra, így egy idő után ez lett a főfoglalkozásom. Programozó matematikusként kerestem a kenyeremet.

De a tudat feltárásáról sem feledkeztem meg soha. Kamaszkoromban az agy működését tanulmányoztam, majd megismerkedtem a jógával. Amint megjelentek az első “agykontrolos” könyvek, szenvedélyesen vetettem bele magam a kísérletezésekbe. Érdekes élményekben volt részem. Egyik alkalommal például, mikor még Oroszországban tanultam, lementem alfába és elhatároztam, hogy hazalátogatok. Átmentem a házunk falán, éreztem a betont és a benne levő kavicsokat, majd ott álltam a konyhaajtónkban. Anyám a konyhában tevékenykedett, éppen hagymát aprított. Aztán hirtelen felnézett az irányomba, majd folytatta a munkát. Másnap, mikor felhívtam, kiderült, hogy abban az időben, mikor “meglátogattam”, valóban a konyhában volt, valóban aprított hagymát és közben egyszer nagyon erős érzése volt, mintha Én ott állnék a konyhaajtóban. Tehát a kísérlet sikerült. Ezen kívül különböző fémtárgyakba is kivetítettem a tudatomat és ott tisztán érzékeltem a különböző rácsszerkezeteket, melyek minden anyagnál másmilyenek voltak. Természetesen a távgyógyítás sem maradt ki a repertoárból és ott is sikereket értem el. Azonban azt tapasztaltam, hogy egy idő után a betegségek és a rossz szokások gyakran visszatérnek. Ekkor tovább kutattam, s így akadtam rá a Dianetikára. Több éven keresztül “tisztogattam” magamat, rengeteg tudást és tapasztalatot szerezve magamról és a körülöttem lévő emberekről. Később futólag megismerkedtem a Reiki-vel is, bár ott túl sokat nem időztem. Aztán jöttek a Seth könyvek, amiket lenyűgözőnek találtam, majd megismerkedtem a Plejádok tanításaival. Közben sok évig tanulmányoztam a Szent Geometriát. Esténként sokáig görnyedtem a számítások és rajzok fölé, s örömmel fedeztem fel olyan összefüggéseket, melyek létezését az iskolában még csak nem is említették. Foglalkoztam csillagászattal, a Naprendszerünk és a Galaktikánk felépítésével és a közöttük lévő összefüggésekkel, de megismerkedtem a Szocionómia alapjaival is. A Szocionómia a különböző társadalmi és gazdasági változások, illetve a háborúk kitörési idejét matematikai alapokon próbálja meghatározni, abból kiindulva, hogy a kollektív tudat vagy tömegpszichológia bizonyos hullámmozgást végez és az matematikailag meghatározható. Pár hónapig elmélyültem a DNS-ek (DezoxiriboNukleinSavak) felépítésének és működésének tanulmányozásában is.

Jelenleg az Ingyenenergi kutatásával foglalkozom. Sokévi kutakodás során arra jöttem rá, hogy az Ingyenenergiának van létjogosultsága, bár a médiában és az Interneten közölt készülékek nagy része működésképtelen. Sokan jóhiszeműen csak terjesztik az információt, nem ellenőrizve le annak igazságtartalmát. Ezért határoztam el, hogy Veletek együtt, Kedves Olvasók, megalkotjuk az ingyenenergia gépeket. Ezt csak közös vállalkozásban lehet megtenni, mégpedig úgy, hogy önzetlenül megosztjuk egymással az ismereteinket és a kísérleteink eredményeit. Nagyon fontos, hogy minden elméletet kísérletekkel is ellenőrizzünk, ez az egyetlen helyes módja annak, hogy eldöntsük, az elmélet működőképes vagy sem. Így válhat a kutatás tudományos munkává.

Ha van kedved csatlakozni ehhez az izgalmas és kihívásokkal teli munkához, akkor rajta! A legmegfelelőbb pillanat mindig a most!

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás