2019 március 26 - kedd

2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

Az itt következő oldalon Plauson 1,540,998 lajstromszámú, 1925. június 9.-én elfogadott szabadalmával ismerkedhetsz meg, melyet kérésemre Lajos fordított magyarra. Ezt külön köszönöm!

Én, Herman Plauson Észt származású Hamburgi lakos feltaláltam bizonyos új és hasznos dolgot, hogy az atmoszférában lévő elektromos energiát ki lehessen nyerni. Ezt az alábbiakban közzéteszem.

Elméletben már ismert az elektromos energia kinyerése az atmoszférából tüskékkel megtűzdelt fémhálóval, amelyet rögzített vagy szabad, puha anyagból készült hidrogénnel töltött léggömbök tartanak. Az így nyert elektromosság akkumulátorok töltésére javasolt. Ez azonban csak elmélet, gyakorlatban ez ideáig nem sikerült megvalósítani sem az áramkinyerést, sem a léggömbök villámvédelmét. A léggömböknek nagyon nagynak kell lenniük, hogy a nehéz hálót és a csatlakozókábeleket tartani tudják. Ahelyett, hogy egy nagy, puha léggömböt használnánk, melynek anyaga könnyen szakad és nem tökéletes a hidrogén tárolására, fémből készült gyűjtő léggömböket javasolok az alábbiak alapján:

a) A fém ballonok gázátjárhatatlanok és ugyanakkor jó időtálló gyűjtőfelületként is hatnak.

b) Könnyen kezelhetők radioaktív anyagokkal kívül vagy belül, amely ionizáló hatása tovább növeli a kinyerhető energia mennyiségét és minőségét.

c) Az ilyen könnyű fémből készült ballonnak nem kel nagy méretűnek lenni, mert csak a saját súlyát és az elvezető kábel vagy vezeték súlyát kell elbírnia.

d) Az egész rendszer így kis támadási felületet nyújt a viharokkal és a széllel szemben.

e) Egy-egy ballon egyenként felengedhető és becsörlőzhető, javítható anélkül, hogy az egész rendszer működése megszakadna.

Továbbá javasolt egy antennahálózat használata a föld felszíne fölött elosztva, amelyek elektromos vezetékkel össze lennének kötve.

Jelen szabadalom szerint a levett nagyfeszültség és kis áram nem lesz mechanikai energiává alakítva, mint az előző szabadalmakban, hanem azt előbb nagyfrekvenciás rezgéssé alakítjuk. Így az áram átalakításból sok előny származik és elkerülhetők a hátrányok.

A nagyon nagy egyenfeszültség és kis áram a szabadalmammal alakítható könnyen használható alacsonyabb feszültséggé és erősebb árammá.

Megfelelően kapcsolt rezgőkörökkel különböző amplitúdójú elektromágneses hullámokat lehet előállítani. A rezonancia hangolásával a primert és a szekundert képező elektromos motorok tekercse között könnyen megvalósítható a motorok indítása és szabályozása. Továbbá fel lehet használni az így nyert áramot a motorok hajtásán kívül hő fejlesztésére, világításra és elektrokémiai folyamatok táplálására, de az ilyen (elektromágneses hullámok ford.) árammal sokféle berendezés táplálható közvetlen vezetékes kapcsolat nélkül is. Az elektromágneses nagyfrekvenciás áramok segítségével speciális motorokat lehet működtetni, amelyek az áramot mechanikai munkává alakítják, vagy végezetül elő lehet állítani speciális motorokkal kisfrekvenciás váltóáramot, vagy nagyfeszültségű egyenáramot is.

(Nernst lámpa izzóelektródaként kerámia rudat használ, amit kb. 80V egyenárammal fölhevítettek, amíg magától el nem kezdett vezetni. A fényt az izzó kerámiacső adta. Ford.)

Az 1. ábrán egyenáram nagyfrekvenciás átalakítása látható.

plauson1 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

1. ábra. Általános kapcsolás

Az egyszerűség kedvéért a rajzokon egy dörzselektromos generátort képzeljünk el antennák helyett. A 13 és 14 elektromosságot gyűjtő kefék dörzselektromos generátor számára, 7 és 8 a szikraköz, 5-6 a kondenzátorok, 9 a primer tekercs, 10 a szekunder tekercs, 11-12 pedig a szekunder tekercs kivezetései. Amikor a dörzselektromos generátor kerekét megforgatják, a keletkezett egyenáram a pozitív és negatív keféken keresztül a kondenzátorokba áramlik, ahonnan a szikraköz átütési feszültségét elérve a keletkezett szikrán át kisül. A kisüléskor a szikraköz 7-8 és a kondenzátorok zárt áramkört alkotnak a tekerccsel 9 és jól ismert nagyfrekvenciás rezgések keletkeznek az áramkörben. A primer körben keletkezett nagyfrekvenciás áram hasonló rezgésszámú áramot indukál a szekunder körben. A folyamat fenntartásáról a primer kör állandó egyenáramú feltöltése gondoskodik. A jól megválasztott áramköri elemek, (ellenállás, induktivitás és kapacitás) eredménye az alacsony feszültségű, nagyerősségű áram a szekunder oldalon.

Amikor a primer körben a kondenzátorok feszültsége nem képes a szikraközt átütni, a kondenzátorok tovább töltődnek a keletkezett egyenáramtól és a folyamat újra kezdődik egészen addig, amíg a dörzselektromos készülék mechanikai munka hatására áramot szolgáltat.

A 2. ábrán egyszerűsített kapcsolás látható, amelyen 2 szikraköz párhuzamos kapcsolásban van.

plauson2 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

2. ábra. A legegyszerűbb kapcsolás

A 7-es a munka szikraköz, a másik, biztonsági szikraköz pedig sok kis szikraközből áll, amelyek kis kondenzátorokkal vannak áthidalva (a1, b1, c1), ezáltal biztonságos, egyenletes szikrázást eredményeznek.

A 2. ábrán 1 az antennát jelöli, amely összegyűjti az elektromosságot a levegőből, 13 a földelés, 5-6 a kondenzátorok, 9 pedig a primer tekercs.

A levegő "+" elektromos töltése a föld negatív töltésének a kiegyenlítésére törekszik, amelyet a szikraközök megakadályoznak. A munka szikraköz (7) ellenállása egyharmada a biztonsági kör 3 db szikraközének. Vagyis ha a munka szikraköz nincs túlterhelve, a szikrázás a munkakörben történik. Ha a tápfeszültség túl nagy lenne a készülék szigetelése számára, a fölösleges energia a biztonsági szikraközökön át a földbe távozik az indukciós ellenállás nélküli áramkörben.

A második biztonsági áramkör nélkül lehetetlen nagy mennyiségű elektromos energiát kinyerni. Ez a második szorosan kapcsolt rezgőkör a következőkből áll: szikraközből 7, két kondenzátorból 5 és 6, primer tekercsből 9, és a 10 szekunder tekercsből. Ez ugyan olyan, mint az 1. ábrán a dörzselektromos géppel, az egyetlen különbség a második szikraköz. Az elektromágnesen a nagyfrekvenciás áram a 11 és 12 számú vezetékekről csapolható ki fűtés és világítás céljára. Speciálisan a jelen áramformához tervezett motorok, amelyek képesek nagyfeszültség és nagyfrekvencia alkalmazására, a 15 és 16 vezetékekről kaphatják az áramukat.

A biztonsági szikraközön kívül további óvintézkedések is szükségesek az áram biztonságos kinyeréséhez.

A 3. ábrán S-sel jelölt vasmagos vagy anélküli fojtótekercs látható az antenna áramkörében.

plauson3 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

3. ábra. Motorok hajtása az atmoszférikus elektromossággal

Ha csak egy fojtótekercset alkalmazunk, akkor a lehető legvékonyabb lemezelt vasmagot használjuk. Olyan helyeken, ahol nagyfeszültség van az antennákban vagy villámlások várhatók, több fojtó kapcsolható sorosan. Nagy berendezéseknél vagy iparszerű alkalmazásban több fojtótekercs kapcsolható sorosan vagy párhuzamosan, vagy akár vegyes kapcsolásban is. A fojtótekercs lehetőleg számos kis keresztmetszetű párhuzamosan tekercselt vezetőből álljon. A tekercsek transzformátorként is előállíthatók. A primer az antennákhoz sorosan kapcsolódik, míg a szekunder többé-kevésbe rövidre zárva egy indukciós tekercs egyenáramú ellenállasan át működik. Ebben az esetben a fojtótekercs hátasa határok között változtatható. A további rajzokon az antenna fojtótekercse egy körrel és az S betűvel van jelölve.

A 3. ábrán látható az atmoszférikus áram elektromágneses hullámenergiává alakításának legegyszerűbb módja speciális nagyfrekvenciás motorokkal vagy egyenáramú motorokkal.

A jelenleg kifejlesztett nagyfrekvenciás motorok, vagy egyenáramú motorok nem képezik ezen szabadalom részét.

Az egyszerűség kedvéért az egyenáramú motort két félkörrel és a közepén egy körrel valamint az M betűvel jelöljük a következő rajzokon. A egy függőleges antenna vagy antenna csoport, S a biztonsági fojtó vagy elektromágnes az O tekercsével, amint az antennához A csatlakozik. Az elektromágnes közelében az antenna áramkör három részre osztódik. Az áramkör 8 a biztonsági szikraközzel, áramkör 7 a munka szikraközzel, és áramkör, amelyik tartalmazza az állórészt 1, álló és forgórészt 2, ahova a földelés csatlakozik. A két szikraköz szintén földpotenciálon van.

Az ábrák magyarázata: Az antennával felfogott légköri pozitív töltés igyekszik a föld negatív töltését kiegyenlíteni a földelő kábelen keresztül. Az áram az antennából az S fojtón keresztül folyik, mely nem gátolja az áram folyását. A két szikraköz és az állórész kondenzátora azonban megakadályozza az áram továbbhaladását. Az állórész kondenzátora feltöltődik egészen addig, amíg a tárolt feszültség el nem éri a szikra kisüléséhez szükséges feszültséget. Ekkor a 7 szikraköznél az áram szikra formájában tovább folyik, ezzel kialakítva egy rezgőkört, amely az M motorból, állórészből 1, 2 és a szikraköz 7-ből áll. A motor szolgáltatja a szükséges ellenállást, induktivitást és kapacitást a rezgőkör kialakulásához. Amint jól tudjuk, ezek szükségesek az egyenáram elektromágneses hullámenergiává alakításához. A keletkezett áram mechanikai munkává alakul speciális motorok segítségével, és nem tud visszahatni az antennára a fojtótekercs miatt. Azonban amikor a szikraköznél 7 kisülés történik, nagyobb mennyiségű elektromos energia folyik a földbe a fojtótekercsen keresztül, mely áramiránnyal szembeni ellenfeszültséget produkál. Ez megakadályozza a rövidzárlat keletkezését.

A szikraköz 8-at tartalmazó áramkör rezgési frekvenciája különbözik az M motor természetes frekvenciájától, ezért nem befolyásolja a motor működését és biztonsági levezetőként működik, amint azt a kísérletek mutatták, mivel a túlfeszültséget biztonságosan a földbe vezeti, ha kell.

A 4-es ábrán a szikraközt a motor kondenzátorai 5, és 6, áthidalják.

plauson4 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

4. ábra. Biztonsági berendezés

Ez az elrendezés jobban elszigeteli a motort a nagyfeszültségektől, és egyenletesebb áramot eredményez a 7 szikraköznél.

Az 5. ábrán egy nagyáramú kapcsolás látható, amellyel közvetlenül, motor használata nélkül lehet pl. fűteni vagy világítani.

plauson5 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

5. ábra. Nagy áramok átalakítása

A lényeges különbség itt az, hogy a 7 szikraköz egy csillag alakú elektródát tartalmaz, amely hasonló alakú elektróda 7a előtt forog. Amikor az elektródák közel vannak egymáshoz, kisülés történik, amely a kondenzátor 5, 6, és tekercs 9 segítségével rezgőkört alkot. Jól látható, hogy egy motor közvetlenül a 9 tekercs kivezetéseihez csatlakoztatható.

A 6. ábrán a motor indukciós köre egy tekercsen át csatlakozik.

plauson6 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

6. ábra. Szabályozó áramkör

Itt a tekercs indukciójának a változtatásával a motorra jutó feszültséget szabályozzuk. A 9 tekercs menetszámának a változtatásával (amely az antennához induktívan csatlakoznak) a motor indukciós hátasa vagy az antenna hatása az áramkörre szabályozható.

A 7. ábrán a rezgőkör záródik a földelésen E és E1 keresztül A szikraközök száma szabályozható egy mozgatható karral 7b.

plauson7 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

7. ábra. Állítható szikraköz

A 8. ábrán a motor unipolárisan csatlakozik az antennákhoz.

plauson8 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

8. ábra. Egyepólusú motorkapcsolás

Itt két rezgőkör záródik ugyanazon a motoron keresztül. Az első kör: antenna, elektromágnes S, X pont, tekercs 9a, földelő kondenzátor 6, szikraköz 7, antenna kondenzátor 5 és újra X. A második rezgőkör az antenna kondenzátor 5-től indul X1 pontnál indukciós tekercs 9, pont X3, föld kondenzátor 6, szikraköz 7, X1 újra. A motor a szikraközt áthidalja. Ebben az esetben kissé csillapított rezgőköri hullámok keletkeznek.

A 9. ábrán egy lazán csatolt rendszer látható, amelyet kis motorok mérési célra való meghajtására javasolok.

plauson9 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

9. ábra. Lazán kapcsolt rezgőkör kis villanymotorokhoz

A az antenna vezeték, S, vasmagos tekercs az antennakörben 9, szikraköz 7, kondenzátorok 5, 6, föld E, motor M, 1 és 2 a motor állórész tekercsei. A motor közvetlenül fémesen csatlakozik a rezgőkörhöz.

A 10. ábrán tiszta induktív áramkörhöz csatlakozik a motor.

plauson10 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

10. ábra. Különböző kapcsolások 1

plauson11 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

11. ábra. Különböző kapcsolások 2

plauson12 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

12. ábra. Különböző kapcsolások 3

A motor a szekunder vezetékhez 10 csatlakozik, amint a 11. ábrán látható, amelyen egy kissé eltérő kapcsolás van, ugyanúgy, mint a 12. ábrán. Az ilyen kapcsolások kis és közepes teljesítményű motorok meghajtására szolgálnak. Nagy motoroknál kényelmetlen két rezgőkört alkalmazni, a motor szabályozása is problémás és a ki/bekapcsolás is veszélyesebb.

A fenti probléma megoldására a 13. ábra ad választ.

plauson13 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

13. ábra. Induktív kapcsolás motorokhoz

Itt a rezgőkör indul az X ponttól, kondenzátor 5, változtatható tekercs 9, szikraköz 7, Wheaston híd két ága 3a, 4a, X újra. Ha a motor keféi 3, 4 a Wheaston híd átellenes pontjához csatlakoznak, mint a rajzon, a keletkezett feszültség azonos polaritású, így az 1, 2-höz kapcsolt állórész tekercsek nem indítják el a motort. Azonban ha a kefék 3,4 az árammal együtt mozognak, a motor elindul. A legnagyobb hatásfokot akkor érjük el, ha a kefe 3 a központi szikraközhöz, kefe 4 pedig az X ponthoz csatlakozik. A gyakorlatban nem használjuk a központi 7 pontot, hanem a híd 3a 4a részét használjuk, hogy a szikraköz ne legyen közvetlenül a rezgőkörhöz kapcsolva. Ennél a kapcsolásnál nincs az egész rezgési energia kihasználva.

A 14. ábra ezt orvosolja.

plauson14 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

14. ábra. A 13 kapcsolás módosított változata induktív csatolással

Ezen az ábrán csak annyi a különbség, hogy a motor nincs fémesen a kommutátor szegmensekhez kapcsolva. A primer tekercs 9 a szekunderben 10 indukál áramot, amely a motort M táplálja, és úgy működik, mint a forgórész. Ezzel a kapcsolással jó átviteli hatásfokot lehet elérni, laza kapcsolást, és rezgőkört szikraköz nélkül.

A 15. ábrán a motor nem tiszta induktív kapcsolású, mint a 14. ábrán, hanem fémesen kapcsolódik az autótranszformátor tekercséhez X, X1.

plauson15 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

15. ábra. Nem indukciós motor kapcsolása

A 16. ábrán az autótranszformátor helyett kondenzátor van a 3a és 4a között.

plauson16 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

16. ábra. Kondenzátoros kapcsolás

Ennek a kapcsolásnak az az előnye, hogy a 3a és 4a szegmenseknek nem kell tömör fémből lennie, hanem tekercs is lehet, ami precízebb szabályozást eredményez több motor vagy tekercs számára.

A 17., 18., 19. ábrák a rezgőkör rezonanciáját használják az indukciós motor meghajtására.

plauson17 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

17. ábra. További módosított kapcsolás 1

plauson18 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

18. ábra. További módosított kapcsolás 2

plauson19 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

19. ábra. További módosított kapcsolás 3

A nagy állórész tekercsek közös kis fordító kondenzátorokhoz kapcsolódnak, amelyek a fölhöz kötődnek. Az ilyen kondenzátorok előnye, hogy nagy energiáknál a különböző rezgőkörök között megszűnik a szikrázás.

A 19. ábrán a kapcsolás megakadályozza, hogy a rezgőkör nagyfrekvenciás árama visszahasson az antenna áramkörre. Itt azt a jól ismert hatást használjuk, hogy a higany egyenirányító (az egyik elektróda higany, a másik tömör fém) nem engedi az áramot a fém elektródától a higany felé áramlani. Ez azt eredményezi, hogy az áram csak egy irányba, az antennától a rezgőkör fele tud mozogni. A gyakorlatban ezek a vákuum csövek egy elektromágnes után vannak kötve, mert egyedül nem védik az áramkört a túlfeszültségtől. A szikraközről beszélve a szikratávírók áramköri kapcsolásai mind használhatók. Természetesen nagy gépeknél nagy felületű szikraközt használunk. Nagyon nagy motoroknál még jobb, ha a szikraköz felületét szénsavval (H2CO3), folyékony nitrogénnel, vagy hidrogénnel hűtjük (? Ford). Legtöbb esetben a hűtésre a fémsorozat folyékony szénhidrogén vegyületeit használjuk, melyek fagyáspontja mínusz 40-90 C közé esik. (Nem tudom, miről ír, de ha igaz, akkor a FREON-t emlegeti, ami Dupont találmánya és nem volt felfedezve kb. még 40 évig. A ford.) A szikraköz házát szintén szigetelni kell és megfelelően erősre kell készíteni a kialakuló nyomás elviselésére. Én nagyon jó eredményt értem el fagyott higany elektródával, amelyet kívülről hűtöttem folyékony szénsavval (? Ford).

A 20. ábrán a legegyszerűbb kapcsolás látható, ahol az antennák gyűjtőkhöz, transzformátorokhoz és egyebekhez kapcsolódnak.

plauson20 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

20. ábra. Egyszerűsített rajz az antennák gyűjtőhöz való kapcsolására

E földelés, 8 biztonsági szikraköz, 7 munka szikraköz, 1, 2 a motor állórész kivezetései, 5 kondenzátor elem, S biztonsági elektromágnes, A1-A10 léggömbök, N összekötő vezetékek, amelyek a központban csatlakoznak. A gyűjtő felület valójában a léggömbök felülete, amelyek alumínium-magnézium ötvözetből készült vékony gömbök, melyek hidrogénnel vagy héliummal vannak megtöltve, hogy a saját súlyukat és a rézbevonatú vezetékek súlyát elbírják. A gömbök tetején speciális alumínium tüskék vannak izotópokkal kezelve, jelen esetben poloniummal vagy thoriummal, amelyek jelentősen javítják az ionizációt, ezáltal pedig a berendezés hatásfokát. Tiszta fémgömbök helyett puha anyagból készült léggömböket is használhatunk, vékony fémréteggel bevonva, "Shoop fémszórási módszer" szerint, vagy két jelentősen különböző fémréteg (fémpor) felhordásával, amelyek jelentősen növelik a hatásfokot. A szokásos gömb formájú léggömbök helyett hosszúkás alakokat is lehet használni. A szél súrlódó energiájának kihasználására nem vezető anyagból készült szalagokat rögzíthetünk a léggömbök felületére, amelyek a súrlódástól elektromosságot fejlesztenek (? Ford) és ezáltal a hatásfokot jelentősen javítják.

Gyakorlatban nagyon magas tornyok (300m) szintén használhatók antennaként. Ezeknek a tornyoknak a közepéből rézcsövek emelkednek ki, amelyek tetején egy gázláng van hálóval körülvéve, amely gyűjtő felületként szolgál. A gáz a rézcsövön keresztül éri el a lángot. Nagyon fontos a rézcsövet védeni a nedvességtől ott, ahol a toronyba belép a katasztrófa elkerülésére. A tornyon lefutó eső ellen nagyfeszültségű szigetelőkkel védekezhetünk, amelyek a sziami pagodák emeletes tetejére hasonlítanak. A tornyok alapját a földtől elszigetelve kell elkészíteni. A megfelelő méretű beton alapot belül üresre kell készíteni, amit aszfalttal bevonunk, mielőtt 1-2 méter vastagon üvegtéglákkal kibéleljük. Ennek a tetejére kerül a vasbeton kocka, amibe a torony lábait rögzítjük. Ez a betonkocka legalább két méterrel kell a föld felszíne fölött legyen. A nedvesség ellen faborítással kell védeni. A torony alsó részében egy üveg vagy faház képezhető ki a nagy tároló kondenzátorok szamara. A torony földelését a talajvízhez egy jól szigetelt kerámiatéglával bélelt kúton keresztül oldjuk meg. Több egyenlő távolságban lévő tornyot vízszintes nagyfeszültségű szigetelőkön álló vezetékkel köthetünk össze. A hálózat bármekkora lehet és a motorokat bármelyik pontnál csatlakoztathatjuk.

Nagy elektromos energiák kinyerésére sok taroló kondenzátort kell alkalmazni, amint a 21. és 22. ábrán látható.

plauson21_22 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

21. ábra. Nagymennyiségű energia kinyerésére alkalmas kapcsolás
22. ábra. Módosított rajz két gyűjtőkörrel

A 21. ábrán a kondenzátorok az antennagyűjtőkhöz Z csatlakoznak, a másik kivezetésük a gyűrűvezetékhez, illetve a középpontba C futó vezetékekhez kapcsolódnak, ahova a földvezető is csatlakozik.

A 22. ábra. hasonló elrendezést mutat. Itt két különböző gyűjtő háló látható, amelyek nagy feszültségkülönbséggel rendelkeznek, pl. az egyik a hegyekben van, a másik az alföldön, vagy ellenkező polaritásúak. Ezek nagy kapacitású kondenzátorok 5, 5a, 5b segítségével összeköthetők Maji (? Ford) vezetékeken D, D1 keresztül.

A 23. ábrán három ilyen hálózat összekötése látható nagy gyűjtő kondenzátorral a közepén.

plauson23 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

23. ábra. Három gyűjtőkör rajza

Az ilyen nagy kondenzátorokat alacsony hőmérsékletű folyékony gázokban vagy nagyon alacsony fagyáspontú folyadékokban kell hűteni. Ajánlatos nyomást alkalmazni. Ezáltal a kondenzátorok felülete fedve van és nagy mennyiségű elektromos energiát tud tárolni problémák nélkül. Kisebb berendezéseknél jól szigetelő olajfürdőt is alkalmazhatunk. Ezideáig a tároló kondenzátorok mindkét kivezetése az antennakörhöz kapcsolódott. Egy előnyös kapcsolást találtam, ahol a kondenzátorok egyik kivezetése csatlakozik csak az antennavezetékhez. Ez a kapcsolás nagyon kívánatos, mert nagyobb feszültséget, erősebb áramot szolgáltat. Pl. ha egy gyűjtő léggömb, amely 300 méterre emelkedik 40 000 V-on van, az előzőekben leírt szikraközös áramkörrel kb. 400 V-os használható feszültséget produkál. Amikor csak a kondenzátor egyik kivezetése csatlakozik az antennához, melynek gyűjtőfelülete megegyezik a kondenzátor felületével, ugyanolyan áramerősség mellett 500 V-ot mérhetünk a kivezetéseken. Szintén előrelépést jelent két indukciós tekercs alkalmazása elektromágnesekkel a terelő kapacitások két kivezetésén. Szintén jó hatású, ha egy indukciós tekercset kötünk a kondenzátor szabadon álló kivezetésére indukciós ellenállásként. Vagy még jobb, ha a kondenzátor indukciós tekercsként készült (? Ford). Az ilyen kondenzátor egy rugóhoz hasonlítható, amely összenyomva energiát tárol, és kirugózáskor azt leadja.

Töltéskor a kondenzátor ellentétes oldalán ellentétes polaritású töltés halmozódik fel. Szikrakisüléskor a tárolt energia használódik fel és új töltés érkezik a hálózatról, amely ellentétes polaritású, mint a szabad kondenzátor lemez. Az új töltés természetesen a hálózat polaritásával megegyezik. A hálózat újra feltöltődik és ez a töltés megint csak a kondenzátorban tarolódik.

A 24. és 25 ábra részletesebb kapcsolási rajzot tartalmaz.

plauson24 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

24. ábra. Gyűjtő ballon és a gyűjtő akkumulátorok kapcsolása

plauson25 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

25. ábra. Módosított gyűjtő ballonok

A 24. ábrán a gyűjtő léggömböket láthatjuk és ezek kapcsolatát a földhöz, a 25. ábrán négy léggömb látható a hozzájuk tartozó párhuzamosan kötött tároló kondenzátorokkal A, gyűjtőléggömb, az anyaga alumínium-magnézium ötvözet, fajsúlya 1.8 , és a falvastagsága 0,1-0,2 mm. Belül 8 erős függőleges borda található 3 mm vastag és 10-20 mm magas a kiálló része a gömb belsejébe mutat. ( a, b, c, d, és így tovább) A szegecselt bordákat 2 vízszintes borda erősíti, valamint vékony fémhuzal teszi még stabilabbá a konstrukciót. Ezután a vázra hengerelt magnalium borítás kerül, forrasztva vagy szegecselve úgy, hogy a külseje sima legyen. Jól beezüstözött vagy rézzel befuttatott, esetleg alumíniummal bevont huzalok csatlakoznak minden bordától a 2, rögzítő gyűrűhöz. Ahova a sodrott rézbevonatú acél kábel L csatlakozik. ( 24. ábra szaggatott vonal.) Ez elég hosszú legyen, hogy föl lehessen engedni a léggömböt a kívánt magasságba. A kötél egy fém csigán 3 át a csörlőhöz W csatlakozik, amelyek jól el vannak szigetelve a földtől. A csörlő fölengedheti a léggömböt, amely hidrogénnel vagy héliummal van töltve 300 m-től 5000 m magasságba, és lehetővé teszi a léggömb lecsörlőzését újratöltésre vagy javításra. A töltés csúszó kefékkel levehető a kötélről, a csigáról vagy a csörlőről (3, 3a, 3b,) vagy mind a háromról együtt. A kefék után az áramkör szétválik Az egyik A 12 vezetéken át egyenesen a 8 biztonsági szikraközön át a földbe E1, a másik elektromágnes S1 változtatható induktanciájú elektromágnes S2, munka szikraköz 7, föld E2. Valójában a működő áramkör a szikraközön 7 át a két kondenzátoron 5, 6, a primer tekercsen 9 át záródik. Ebben az áramkörben az egyenáramból szikrázassal előállított pulzáló áram lesz és a kondenzátorokban tarolódik. A két elektromágnes között a 13 ponthoz csatlakozik négy taroló kondenzátor, amelyet egy kondenzátor jel szimbolizál. Ezekből kettő (16, 18, ) lemezkondenzátor, amely a két tekerccsel (17, 19) működik együtt, a másik kettő (21, 23,) indukciós kondenzátorok. Amint a rajzból kitűnik, mind a négy tároló kondenzátor (16, 18, 21, 23,) csak egy vezetékkel csatlakozik az antenna gyűjtőkábeléhoz, a másik kivezetésük szabadon áll. Ha a lemezkondenzátoroknak nincs induktív ellenállásuk, akkor egy tekercset kell alkalmazni. A tekercs célja, hogy a töltőáramot negyed fázissal eltolja, ezzel visszahatva az antennavezetékre, amely így nagyobb feszültséget produkál. Ezenkívül hasznos hátasa van az érintkezők elhasználódására. Természetesen az indukciós tekercs 20 is használható szabályozásra a csúszó állításával. S1, és S2, szinten elkészíthető állítható módon. A túlfeszültség a vezetek 12 és biztonsági szikraközön 8 át a földbe E1 távozik. A kis körök a léggömbön foto-elektromos cink amalgám vagy arany amalgám foltokat jelölnek 0,01-0,05 mm vastagságban. Ezzel jelentősen megnő a gyűjtő kapacitása a léggömbnek. A legnagyobb gyűjtőhatást polónium-amalgám és hasonló anyag használatával érhetjük el. A léggömb külsejére fémtüskéket is szereljünk a bordák mentén, amelyek segítenek a töltés felfogásában.

Jól tudott, hogy a hegyesebb tüskéknek sokkal kisebb az ellenállása, így nagyon fontos, hogy a tüskék hegyesek legyenek. A felszínük is fontos, azok a tüskék, amelyek sima anyagból esztergálva készültek, sokkal nagyobb ellenállásúak, mint a durva felületűek. Sok kísérletezés után az alábbi eljárás volt a legjobb a tüskék előállítására: A hegyes tüskék anyaga lehet vas, réz, nikkel, vagy réznikkel ötvözet, amelyeket összekötegelve anódként kötve elektrolizálunk 2-3 V-al sósavban. 2-3 óra múlva a tüskék felülete durva lesz és a végük kihegyesedik. Ezután a kötegeket kiemelhetjük a folyadékból, és vízzel lemoshatjuk a savtól. Ezután a köteget katódként kötve elektrolizálással bevonjuk egy felületvédő réteggel, amely lehet arany, platina irídium, palládium vagy wolfram (amelyeket a fémek oldott sóiból nyerhetünk). Az így készült tüskék 20-szor alacsonyabb feszültségen dolgoznak, mint a nem kezelt sima felületűek. Még jobb, ha polónium vagy rádium sókat adunk a galvanizáló fürdőbe, amellyel a felületet kezeljük. Az ilyen tüskék jól gyűjtik az áramot már 1 V különbségnél is. A 24. ábrán a három különálló pólus nincs párhuzamosan kapcsolva egymással. A valóságban ez kivitelezhető anélkül, hogy megváltoztatnánk a szabad pólus elméletet. Több antenna csoport is párhuzamosan köthető. A 25. ábra egy ilyen elrendezést mutat. A1, A2, A3, A4, négy fém léggömb arany vagy platina bevonatú tüskékkel, amelyek bevonásakor "polónium emanációkat vagy rádium sókat használtunk. Ezek a tüskék 4 elektromágnesen S1,S2, S3, S4-en keresztül csatlakoznak az R körvezetőhöz. Ettől a körvezetőtől 4 további elektromágneshez Sa, Sb, Sc, Sd fut vezeték a gyűjtőponthoz 13. Onnan a kábel elágazik. Az egyik a 12 kábelen át a biztonsági szikraközön 8 át a földbe E1. A másik az induktív ellenálláson J keresztül a munka szikraközön át 7 a földbe E2. A munkaáramkör két kondenzátort 5, 6 és egy rezonancia motort vagy egy kondenzátormotort (itt valószínűleg segédfázisú motort kell érteni, melynek indító fázisát kondenzátorral állítják elő, de én nem hallottam még lüktető egyenáramú segédfázisú motorról /Ford.) tartalmaz, amint előzőleg már leírtam, amely a munka szikraköz 7 két kivezetéséhez csatlakozik. Fémes kapcsolás nélkül is létrehozható a motoráramkör, ha nagyfrekvenciás primer áramkört alkalmazunk. A gyűjtőkondenzátorok egy pólussal csatlakoznak a gyűrűvezetőhöz R, és lehetnek síkkondenzátorok 16,18 vagy tekercskondenzátorok 21,23. A szabad kivezetései a síkkondenzátoroknak 17, 19 számmal jelöltek, az indukciós típusúak 22 és 24-el. Amint az ábrából látszik, össze lehet kötni a kondenzátorok végeit egy másik gyűrűvezetővel anélkül, hogy a szabad kivezetés elmélete sérülést szenvedne. Azon kívül, hogy a párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok előnyösek, mint már előbb írtam, a második körvezető kiegyenlíti a feszültséget az egész gyűjtőrendszerben. Megfelelően méretezett és elkészített tekercseket 25, 26 alkalmazhatunk a szabad kivezetéseket összekötő gyűrűvezetőben, amelyek áramot indukálnak a 27,28 tekercsekben, ahonnan az levehető. Ahogy a fentiekben leírtam, gyűjtő léggömbök egyenlő távolságban elosztva az egész ország területén összeköthetők, vagy közvetlenül vagy a gyűjtőkondenzátorokon keresztül a földtől elszigetelt nagyfeszültségű kábelek segítségével. Így az egyenáram a szikraközzel nagyfeszültségű árammá alakítható, amely használata speciális szabályokat, óvatosságot kíván. A gyűjtő léggömbök kábelei egy végtelen gyűrűhöz csatlakoznak, amely indukciós tekercskent hat az egész rendszerre. Úgy találtam, hogy ha a gyűjtőléggömbök kábeleit nem egyenesen a körvezetőhöz kapcsolom, hanem rövidzárban van tekercs formájában.

Úgy találtam, hogy ha a gyűjtőléggömbök kábeleit nem egyenesen a körvezetőhöz kapcsolom, hanem egy tekercset kötök a tároló kondenzátorokkal párhuzamosan, vagy egy szikrakörrel, vagy rádiócsővel, akkor a rendszer egészen új tulajdonságokat mutat. A légköri elektromosság gyűjtése nem csak növekszik, hanem a változó áram egyszerűbben előállítható a gyűjtő körben. Valamint a nagyobb frekvenciájú áramot is könnyebb így leszedni tekercsel.

A 26. ábrán ilyen kapcsolás latható.

plauson25 2.4.14.1.3. Plauson: Az atmoszférikus energia megcsapolása

26. ábra. Módosított gyűjtő ballonok

A 26. ábrán 1, 2, 3, 4 fém gyűjtő léggömbök, 5, 6, 7, 8 gyűjtőkábelek, I gyűjtő hálózat, amely 5 gyűrűből áll, amelyek nagyfeszültségű szigetelőkön állnak a levegőben, vagy oszlopokon, A gyűrű átmerője 1 km és 10 km között lehet, vagy még több. S és S1 védő elektromágnesek, F második biztonsági berendezés nagyfeszültség ellen. E , föld, E1 a munkarész földelese. Az összegyűjtött elektromosság az I tekercsen körbefolyva az S elektromágnesen keresztül a primer tekercsen 9, vezeték 14, a rádiócső anódja A, izzókatód K, E1 föld. Az F, nagy ellenállása miatt abba az irányba áram nem folyik. Mivel a keletkezett áram a gyűjtőtekercsben egy irányba folyik, a keletkezett mágneses tér és légköri ionizáció a léggömbök által begyűjtött elektronokat a tekercsbe irányítja, és a keletkezett hatás lecsökkenti az áramgyűjtő tüskék ellenállását, ezzel növelve az egyenáramú feszültséget a tüskék és az atmoszféra között. Az eredmény sokkal jobb hatásfokban mutatkozik meg.

Egy második hatás is megfigyelhető, amelyet nem lehet más módon elérni. Amikor egy folyamatosan változó elektromágneses tér, amely párhuzamosan helyezkedik el a föld felszínével, a föld mágneses terét kioltja vagy erősíti a gyűjtőtekercsben ellenkező előjelű áramot produkál. Amikor egy állandóan pulzáló mágneses tér keletkezik a gyűjtőhálózatban I, egy ugyanilyen frekvenciájú változó arám indukálódik gyűjtőtekercsben, amely a léggömbök gyűjtő tüskéin jelennek meg annak az ellenállasat csökkentve, így növelve a hatásfokot. További előny, hogy pozitív elektronok (? Ford), amelyek a fémfelületen gyülekeznek az árammá alakias közben a gyűjtőtér feszültségét csökkentik. Az áram elvezetésekor a gyűjtőfelületeket körülvevő negatív ionok alakulnak ki, amely az indukció szabályainak megfelelően előjelet vált a következő periódusban. A nagyméretű gyűjtőtekercs használata lehetővé teszi a magasabban levő légköri elektromosság egyszerű kinyerését. Jól ismert a Szt. Elmo tüze vagy az északi fény felé energia kisülés. Eddig még nem tudták hasznosítani ezeket. Ezzel a találmánnyal, amely a föld felszínével párhuzamos gyűjtőtekercset alkalmaz többé-kevésbé lehetséges az ilyen energiák megcsapolása a távoli rádiójeleket felfogó antennák mintájára. Nagyfelületű tekercsekkel nagy energiák kinyerése lehetséges.

Közismert, hogy a nyári hónapokban vagy a trópusokon nagy rádióvevő állomások nem képesek venni a légköri zavarok miatt. Ezek az állomások 40 m vagy 100 m átmérőjű függőleges tekercseket használnak. Amennyiben 1-100 km átmérőjű vízszintes tekercseket használunk, képesek leszünk erős áramot produkálni a légkör állandó kisüléseiből. A trópusokon is , de még jobb a sarkokon, ahol állandó északi fény van, az elektromos energia ilyen kinyerése lehetséges. Egy több kivezetéses tekercs működne a legjobban. Hasonlóképpen a föld mágneses terének változtatása is áramot indukálna a tekercsben. Valószínű, hogy földrengések és a napfoltok is indukálnának áramot az ilyen tekercsekben. Az előbbi gondolatmenetet követve a gyűjtőtekercs több földáramot produkál, ha közel van a földhöz vagy bele van temetve. A fentiekben leírt rendszerek használatával nagy mennyiségű szabadenergiát nyerhetünk.

Ahhoz, hogy egyenletes, csillapítatlan változó áramot tudjunk produkálni a gyűjtő tekercsben az előzőekben ismertetett szikraköz helyett megfelelő vákuumcsövet használunk. 26. ábra (9-18) A fő antennaáram az S elektromágnesen folyik át. (nagyfrekvenciánál ez az elektromágnes nem a rajz szerint, hanem a E1 földelő körbe van kötve) a primer tekercsen keresztül 14 vezetéken át a cső A anódjára. A primer tekerccsel 9 párhuzamosan egy megfelelő szabályozó kondenzátor 11 van kötve. A rádiócső katódja K a B elemtől kapja a fűtését. Az elem egyik vége az E1 földhöz kapcsolódik, míg a másik a B1 elemen keresztül 15 vezetéken át a 10 szekunder tekercsen keresztül a rádiócső rácsára g kötődik. A rácsot meg lehet táplálni szaggatott vonallal jelzett áramkörön át is . A főáramkörből a 17 vezetéken át 16 kapcsolón keresztül, amely sorba kapcsolt kis kondenzátorokat kapcsol (a, b, c, d,) 18, vezetéken át a katódra. Ebben az esetben nincs szükség a B1 elemre. Az áramkör működése a következő:
A gyűjtőkábel a 11 kondenzátoron át a földhöz van zárva, amely ekkor töltődik és csillapított rezgőkört alkot a 9 tekercs segítségével. A rezgőkör áramot indukál a szekunder tekercsben 10, amely feszültségingadozást okoz a rácsáramkör 15-ben, amely hasonló frekvenciájú áramingadozásokat okoz az anód körben. A 9, és 10 tekercsekben állandósul az állapot, ahol a felvett energia megegyezik a leadott energiával. Vagyis a 9,11, áramkörben állandó rezgések jönnek létre. Az ilyen áramkörökhöz nagy feszültségű rádiócsőre van szükség. A gyűjtő hálózat és az anód között 180 fokos fáziskülönbség kell legyen. Amikor a hálózat negatív töltésű, akkor az anód pozitív és fordítva. Ezt a fáziskülönbséget különböző kapcsolásokkal érhetjük el. Például a rezgőkört az antennakörbe helyezve, vagy elválasztva a rezgőkört és az induktív csatolóját az anódtól és az antennakörtől. Egy másik nagyon fontos dolog a légköri elektromosság rezgésekké való átalakításakor, hogy az antennakör és az anód kör feszültsége bizonyos aranyban kell legyen egymással. Az anódfeszültséget A 16,17,18 szaggatott vonallal jelzett áramkörön keresztül szabályozhatjuk több vagy kevesebb kondenzátor bekapcsolásával. Ilyenkor a B1 elem elhagyható. Az rácsaram megfelelő megválasztásával a rádiócsőn átfolyó áram szabályozható, amely a rácsáram lüktetésének megfelelően fog változni, vagyis az anódáram frekvenciája megegyezik a 9, 10 rezgőkör frekvenciájával. A 9 tekercs és 10 kondenzátor megfelelő megválasztásával néhány méteres hullámhosszú elektromágneses rezgéseket tudunk előállítani lefele egészen a gyakorlatban alkalmazott váltóáramú frekvenciákig. Nagy berendezéseknél megfelelő számú adócsövet, 0,5-től 2 kW méretig , párhuzamosan kapcsolhatunk minden nehézség nélkül. Az ilyen csövek használata dinamó és akkumulátor áramkörökben jól ismert. Azt is tudjuk, hogy az ilyen csövek 1000-től 4000 V-ig működnek, így az általános véleménnyel ellentétben alacsony feszültség használata nem kívánatos.

Megjegyzés: A szabadalom még tovább folytatódik, de mivel számunkra a szikraközzel kapcsolatos információk voltak lényegesek, ezért a többi rész már nem került lefordításra.

Az angol nyelvű szabadalmat itt olvashatod.

Hozzászólok!

A weblap további használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás