TÉRSZOBRÁSZAT Energiakonverterek Blogja
Írta: Alexander V. Frolov
Az itt következő cikket Alexander V. Frolov írta a visszahatás nélküli erő fizikai magyarázataként, a fordítást pedig Szőke Tibor végezte.
Bevezetés
Ennek az írásnak a célja bemutatni néhány technikai megoldást aktív erő létrehozására, mely nem igényel ellenirányú tömeg áramlást (visszahatást). Az aktív erőt sok aerodinamikai rendszer alkalmazza és azt a közeg és rendszer közötti nyomáskülönbség hozza létre. Analóg módon úgy tekinthetjük, hogy maga a tér-idő fogalma egyike az anyag kölcsönhatásainak.
Működési elv
Ismertek olyan mechanikai rendszerek, mint pl. giroszkóp precessziós rendszer, változó sugarú giroszkóp és giroszkópok nemlineáris rezgésekkel. Más rendszereknél a forgó tömeg sebessége változik a pálya különböző szakaszain, ami némi belső nyomáseloszlási gradienst hoz létre az állórésztől a forgórész felé. Néhány mechanikai rendszer valamiféle örvénylést alkalmaz. Az elektromechanikus rendszerek elektromossággal töltött forgórészt alkalmaznak. Ismertek elektromágneses rendszerek, melyek a Lorenz erőt hasznosítják, magneto-hydro-dinamikus hatást, Hall effektust. Néhány antigravitációs hatást kutattak az úgynevezett Hooper féle kétirányú tekercsekkel és a lapos áramú rendszerekkel (Mőbius hurokkal). Elég régi ötlet diamágneses por áramoltatása és gyorsítása állandómágneses mezőben.
Nagyfeszültségű elektromos rendszerek ismeretesek Tesla és T. T. Brown kutatásaiban. A Biffield-Brown effektus egy aktív erőt ír le, amelyik bármely 50 kV feletti feszültségre töltött síkkondenzátor pozitív fegyverzetén jelentkezik. Dr. Brown nem kutatta az erő megjelenésének okát, így lehetőségünk van feltételezni, hogy ez a dielektrikum atomjaiban az elektronok keringési pályáinak a feszültség miatti aszimmetrikus torzulásából ered. Az aszimmetria a centrifugális erők nem-zéró lineáris összetevődését eredményezi. Lásd szupravezetés kutatási program – gravitációs kapcsolatot.
Egy különleges eset a termo-gravitációs hajtás. Az 1. ábra bemutatja az Alexander Shegolev által leírt kísérletet, amelyben egy forró gömb súlya felforrósítva megváltozik ha olyan formájú, hogy a felső részéből egy kúp hiányzik (más szóval a felső részén kúp alakú mélyedés van, mert így a hősugárzás eredője nem zéró.
1 ábra. Termo-gravitáció
Lássuk ennek az aktív, reakció nélküli erőnek az eredetét.
Ismeretes, hogy az atom vagy molekulák és a tér-idő közötti kölcsönhatást ezek kaotikus mozgását vagy rezgését az anyagban lejátszódó hőfolyamatok eredményezik. Bizonyos formájú tárgyak esetében, mint pl. a fenti gömb, a rövid hullámhosszú rezgések vektoriális összege nem zéró, tehát a testre impulzus hat, melynek mérete és iránya a test alakjától függ. Az ilyen impulzus természete megegyezik azon impulzusokéval melyeket az atomok kapnak a téridőből, azaz az éterből.
A 2. ábra egy másik zárt termo-gravitációs rendszer tervrajza: A visszaható áramlást egy konverter alakítja át. Az egyik a számos változat közül hűti az áramlást egy megfelelő örvény folyamattal. Az 1. ábrához hasonlóan az aktív erőt minden egyes anyagi részecske hőfolyamatának vektoriális összege eredményezi.
2. ábra. A visszaható gőzáram hőenergia transzformációja.
A továbbiakban fel kell tételeznünk néhány dolgot a hőenergia természetéről. Pavel D. Ouspensky orosz filozófus és Nikolay A. Kozyrev orosz asztrofizikus szerint kölcsönös energiaátadás van minden valós létező anyag részecskéi és az úgynevezett "időfolyam" között. Más szóval, ez a fizikai megnyilvánulása a tömegi-anyagnak az időfolyamban. P. D. Ouspensky-nél a épp ez az energia csere eredményezi a kaotikus hőrezgéseket. N. A. Kozyrev szerint a csillagoknak nincs semmi belső energiaforrásuk, hanem azok egyfajta szerkezetek, amelyek az úgynevezett "időfolyamot" alakítják át hősugárzási energiává azaz elektromágneses hullámokká. Így tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármely anyagi rendszer létezését annak kölcsönhatása határozza meg egy konkrét sebességű, azaz hatásfokú, időfolyammal. A modern vákuumfizikusok fontolgatják az úgynevezett "vákuumrészecske" fogalmat. A régi éterrészecske elmélet is képes magyarázni a valódi anyagrészecskék és vákuum – éter – kaotikus impulzus-kölcsönhatását. Most a célt a következőképpen fogalmazhatnánk: aktív energia tervezhető, ha megvannak a feltételek a közvetlen kölcsönhatáshoz az impulzusenergia és a valódi és virtuális részecskék között. Ilyen kölcsönhatás állandóan mindenhol van, de a folyamatok spontán természete miatt a vektoriális összegük zéró. Esélyünk van irányítani ezt a folyamatot, mint irányított hőáramlást az energiatömegbe, vagy hatni a vákuumra erőtérrel (például elektromos), hogy irányítsuk a virtuális részecskék születését és megszűnését. Ilyen befolyást eredményeznek az elektromos kölcsönhatások. A 3. ábra bemutatja a villamos töltésű testek vonzási és taszítási módozatait.
3. ábra. Taszítás és vonzás
Az első esetben a testek közötti feszültségek összege kisebb, mint a testek egyenkénti feszültsége. A második esetben a testek közötti feszültségek összege nagyobb, mint a testek egyenkénti feszültsége. Valójában mindkét elektromosan töltött test körül egy egybefonódott elektromos tér van, amelyik nem szimmetrikus és a villamos térerő valamely gradiense eredményezi az erőt. Fontos megértenünk, hogy közvetlen kölcsönhatás van a test és az azt körbevevő tér (éter) között és az erő a nyomáskülönbség eredménye, mint az aerodinamikában. Nem szükséges figyelembe vennünk az úgynevezett "nagy távolsági kölcsönhatást" ugyanis minden kölcsönös erő ,beleértve az elektromost is, egyszerű mechanikai hatás.
A Lorenz erő is felfogható az éter valamiféle gradiense eredőjeként. 4. ábra.
4. ábra. A Lorenz erő
Mivel a "tér erőssége" önmagában a "potenciál" gradiense (E = – grad f) tehát a "térerősség" gradiense (grad E) minőségileg új fogalom, ami egy új fizikai effektushoz vezet, azaz az aktív nem-kompenzált erőhöz.
Összegezve az említett példák közös részeit, levonhatjuk a következtetést, miszerint: az elektromos és mágneses kölcsönhatásoknak ugyanaz az alapjuk, mint a hőjelenségek energiaátadási folyamatainak.
A "mező" a térnek azt a részét jelenti ahol az éter és az anyag kölcsönhatása nem spontán és kaotikus, hanem valamilyen irányban rendezett. Nagyobb rendezettségi fok több erőt jelent. A mező befolyásolja az éter-részecske (virtuális) és anyag-részecske közötti kölcsönhatást valamilyen meghatározott irányban. Ily módon jutunk az éter szintjén a mechanikához, mint az elektromosság és gravitáció alapjához, ami az elektro-gravitációs egyesítés.
Tekintsünk valamely elrendezést, ahol az anyag tulajdonságait a fentiekben leírt helyzet megvalósítására használjuk fel. Meg kell jegyeznünk, hogy elvileg nincs különbség az anyag-részecske és a körülötte lévő tér-rész között, amint azt Faraday lejegyezte. Tehát, ha mi azon dolgozunk, hogy az anyag szerkezetében meghatározott változást hozzunk létre, akkor mi azzal a térszerkezettel foglalkozunk, amiben az az anyagi test van.
5. ábra Lépcsőzetes elektromos tér
A dielektrikum, 5. ábra, ami a lemezek között van, nem-lineáris, mivel fennáll egy permittivitási gradiens az elektromos feszültség vonala mentén. Természetesen, a dielektrikum részecskéinek polarizációja szimmetrikus mind a pozitív mind a negatív fegyverzet felé. De ebben az esetben a dielektrikum tulajdonságának aszimmetriája következtében aszimmetriát okoz a polarizációban és kiegyensúlyozatlan, nem kompenzált erők jelennek meg az ilyen kondenzátorokban. Valami hasonlót szabadalmaztatott T. T. Brown 1959. május 9. dátummal az USA-ban 3187206 patent szám alatt. A legegyszerűbb eset a kétrétegű dielektrikum, 6. ábra, ahol az erő a két különböző dielektrikum határán keletkezik.
6. ábra. Két különböző dielektrikum határán fellépő erő
Ezt az erőt már 1927 óta ismerik és az iparban Johnsen-Raabek effektusként alkalmazzák.
Tegyünk egy kísérletet, 7. ábra.
7. ábra. A kísérlet
Az ábra alapja egy 6-os permittivitású dielektrikum és a másik réteg egy 1-es permittivitású dielektrikum. A fémlap vagy fegyverzet felülete 100 cm2. A nagyfeszültségű egyenfeszültség forrás sajáttervezésű. A potenciálkülönbség (feszültség) kb. 10 kV. A számított aktív erő 0.0015 N azaz 150 mg kell legyen, amit észlelni lehetett a felfüggesztő szál elcsavarodásán.
A 8. ábra egy kereskedelmi léptékű terv közelítő számítása. A felületet 100 m2-nek vettük. Az 1 cm sugarú gömb kapacitása 1 pF, a számított kapacitás kb. 1 mF kell legyen. Különleges kerámiát alkalmazva lehetőség van a 80-as permittivitás elérésére.
8. ábra. Számítás
A 100 kV feszültség is egészen valóságos. Tehát, ehhez a feszültséghez és felülethez kb. 8 C elektromos töltés kell. Az erőkülönbség, ami az ilyen gradiensű dielektrikum részecskéire hat kb. 80 tonna!
Az erő a feszültség négyzetének függvénye, tehát sokkal előnyösebb a feszültséget növelni, mint a felület.
Összefoglaló
Végül szólnunk kell az impulzus-megmaradás törvényéről. Az írás címe utal a szokásos visszaható tüzelőanyag-áram hiányára. A fentebb vizsgált rendszerekben van egy visszahatás, ami a rendszer sebességének változásából ered, és az ezt kompenzáló hatás ebben az esetben a "virtuális részecskék" vagyis az "éterrészecskék" impulzusának változása. Vagyis a fent idézett hőenergia egyensúly meg kellene változzon és az éter lehűljön. Észlelni fogjuk azt az időarány változása miatt az úgynevezett "munkát végző test" tömegének efféle aktív hatása miatt.
Az eredeti cikket angol nyelven itt olvashatod.