Vákuumenergia sűrűsége csak a frekvenciától függ, ez egy köbös spektrum, minél nagyobb a frekvencia annál nagyobb a hozzá tartozó energia s értéke. Nem komprimálható. Az energia és a hullámhossz fordítottan arányosak, a nagyobb energia kisebb hullámhosszal jár. Homogén, mert nincs a térnek kiválasztott helye, ahol kisebb vagy nagyobb lenne. Izotróp, mert nincs a térnek olyan speciálisan kijelölt iránya, ahol másként viselkedne ez a sugárzás. Ez a sugárzás kb. 1094 g/cm3 tömeg-egyenértékű energiasűrűséget ad, az atommagé: kb. 1014 g/cm3 ebből az következik, hogy a sűrű, súrlódásmentes elektromágneses rezgések tengerében mozog a kis sűrűségű anyag. Ha a maximális körfrekvencia értéket úgy becsüljük meg, hogy a nukleonok méreténél(10-33cm) nem lehet kisebb az elektromágneses sugárzás hullámhossza akkor a maximális érték 1044Hz. Azért nem tudjuk mérni, mert minden irányból éri a hatás a testeket így eredő hatás nem jön létre, legalábbis makroszkopikus méretben. Analógia: ha elég kisméretű egy test akkor lökködik a gázmolekulák (Brown mozgás) amúgy nem! Kis méreteknél az elemi töltések kis tömege és kis töltése erősen kölcsönhatásban van a „háttérsugárzással” a nullponti energiával.
Lorentz invariáns a spektrum nem változik inercia rendszerben. Gyorsuló rendszerben már nem lesz Lorentz invariáns a spektrum minél jobban gyorsítjuk a tárgyat, annál nagyobb lesz az eltérése a Lorentz invarianciától. Azonban a már említett Lorentz invariancia, amely az elektromágneses nullponti sugárzásra vonatkozik, azzal jár, hogy nem létezhet olyan erő, amely függ a sebességtől, hiszen – mint tudjuk – nincs abszolút kitüntetett sebességérték. Emiatt a részecskék egyre magasabb sebességet vehetnek fel, és szabad térben elhelyezkedő részecskék esetén a sebességeloszlás hamarosan Lorentz invariáns karaktert fog felvenni. Olyan lesz az egész, mintha tágulna az egész világegyetem. Ezért van az, hogy csak fluxusváltozás közben gyorsulnak az elektronok. Kísérletileg bizonyított: Casimir effektus, spontán emisszió. Maximális entrópia, legnagyobb rendezetlenség nincs ennél stabilabb állapot.
Ha egy sugárzó dipólust helyezünk a szabad térbe akkor az egyensúlyba kerül ezzel a háttérsugárzással. Ugyanannyi energiát vesz fel, mint amennyit kisugároz. Az üres vákuum nagytömegű anyagot is tartalmaz, ezek azonban csak virtuális részecskék formájában igen rövid életűek, nem maradnak meg stabil állapotban. A sugárzás nem termikus, más a spektruma, abszolút nulla fok hőmérsékleten is megmarad. Álló és hozzá képest állandó sebességgel mozgó megfigyelő között a síkhullámok Doppler eltolódást szenvednek, minden egyes Doppler eltolódás új frekvencia értéket vesz fel, méghozzá úgy, hogy az eltolódott frekvencia helyére egy másik kerül és így az összkép nem változik.